Az erdélyi magyar vállalkozóknak is fel kell ismerniük az olyan lehetőségeket, amilyen például az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb magyarországi beruházása, a Paks II – hangsúlyozta Kott Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja, aki a Kolozsvári Magyar Napok keretén belül, „Magyar termék – magyar piac – magyar kereskedelem” címmel tartott előadást.
A nukleáris beruházást végző orosz fél többek között megkereste már a budapesti kamarát is, hogy feltérképezze azokat a magyarországi vállalatokat, amelyek képesek alvállalkozóként részt venni a projektben – olvasható Pénzcsinálók tudósításában. Kott Zoltán a Kolozsvári Magyar Napok keretein belül megrendezett programon rámutatott: nagyon hamar világossá vált a beruházók számára, hogy a munkálatok elvégzéséhez kevés lesz a Magyarországon fellelhető erőforrás, ezért azt a környező országokból kell bevonni.
„A határon túli magyar vállalatok értelemszerűen jóval alacsonyabb logisztikai költségekkel dolgoznának, és esetükben a nyelvi akadályok is megszűnnének. Azt az orosz fél is elfogadja, hogy sokkal olcsóbban dolgozik egy erdélyi vállalat, mint egy hasonló tevékenységet végző német” – magyarázta a szakember. Egy ilyen jelentős beruházásnál évekkel korábban meg kell keresni az erdélyi vállalkozókat, és értesíteni kell őket a lehetőségekről. A közbeszerzéseken való részvételhez viszont rengeteg minősítést kell megszerezniük az itteni cégeknek is.
Kott Zoltán kitért az egységes kárpát-medencei gazdasági térségben rejlő kereskedelmi lehetőségekre is. Kott szerint az egységes gazdasági térség fejlődéséhez az egyik legfontosabb kiindulási alap, hogy elismerjük a saját termékeinket, hiszen nem elég csupán jó minőségű magyar termékeket készíteni, hanem ezeknek piacot is kell kiépíteni. „Ezen a piacon nagyon fontos, hogy a magyar lakosság magyar termékeket vásároljon. Az elmúlt évek tendenciái is azt mutatják, hogy már a multinacionális cégek helyi leányvállalatai is felismerték, számunkra van értéke annak, ha valami magyar.”
A magyarországi és a határon túli magyar területek piacai együttvéve is túl kicsik ahhoz, hogy igazán sikeressé váljanak a térségben működő vállalatok, ezért kulcsfontosságú, hogy a hazai piac megtartása mellett ezek a cégek a külpiacok fele is nyitni tudjanak. Kott szerint ezt segíti elő a sokak által kritizált keleti nyitás politikája is, hiszen a kisebb magyar vállalatok nehezen tudják felvenni a versenyt a nyugati cégekkel, ezzel szemben a magyar élelmiszeripar termékei sok keleti országban minőséget sugallnak a fogyasztók számára.
„Sajnos az Európai Unió kiváló teret ad a kevésbé tudatos vásárlói közönségnek. A romániai és magyarországi vásárlók is gyakran a jövedelmi helyzetük miatt döntenek a termékek ára szerint. Fontos ugyanakkor elmondani a fogyasztóknak azt, hogy amennyiben magyar terméket vásárolnak, nem csupán biztos minőséget kapnak, hanem ezáltal a magyar termelőknek folyamatos, kiszámítható megélhetést is biztosítanak.”
