Az idén napi átlagban több mint 2 milliárd, összesen pedig 770-840 milliárd forint jelzáloghitel folyósítására számít a K&H a teljes piacon, ez 20 százalék körüli növekedést jelent 2017-hez képest. Többek között az alacsony alapkamat, a nettó reálbérek emelkedése, a gazdasági fejlődés, a lakásépítések felfutása, és a csok-os támogatások jelentik a jelzáloghitelezés motorját.
Folytatódik a növekedés a magyarországi jelzáloghitel-piacon. A tavalyi 708 milliárd forint után 2018-ban a K&H előrejelzése alapján összesen 770-840 milliárd forint jelzáloghitel kihelyezése várható, ez 20 százalékos piacbővülést jelent éves szinten. A K&H is fontos szerepet kap a növekedésben: a folyósított jelzáloghitelek összegét tavaly 104 milliárd forintra növelte a bank.
Rajna Gábor, a K&H lakossági értékesítési igazgatója elmondta, hogy a jelzáloghitelezés növekedése stabil és több pillére van. Az alacsony kamatkörnyezet, a nettó reálbérek emelkedése, az alacsony munkanélküliség, a GDP növekedése, az uniós források beáramlása és a fokozódó beruházási kedv mind-mind segíti a jelzáloghitelezés bővülését. Az ingatlanpiac szintén hozzájárul a fellendüléshez, hiszen a lakásépítések száma emelkedik, így egyre több új lakás jelenik meg a piacon. Továbbá a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) is fontos tényező – tette hozzá.
A bank szakértői szerint az elmúlt 1-2 évben átalakult a jelzáloghitel-kínálat. Egyrészt a szabad felhasználású jelzáloghitelek szerepét egyre inkább átveszik az alacsony kamattal elérhető személyi kölcsönök. Másrészt egyre nagyobb a kereslet a kiszámítható, úgynevezett hosszú kamatperiódusú – több évig vagy akár a futamidő végéig – fix összegű törlesztőrészletet garantáló hitelek iránt. Egyértelmű az a jegybanki törekvés, hogy a legalább 5 évig fix kamatozású jelzáloghitelek még nagyobb teret nyerjenek a kockázatosabb, 5 évnél rövidebb kamatperiódusú konstrukciók kárára. Ennek érdekében jelent meg például a fogyasztóbarát minősítési rendszer.
Rajna Gábor elmondta, hogy a fogyasztóbarát hitelek gyorsan népszerűvé váltak a K&H-nál, hiszen tavaly szeptember óta 11 milliárd forint összegben igényeltek ilyen jelzáloghitelt az ügyfelek, egy-egy fogyasztóbarát hitel összege pedig 10 millió forintot tesz ki. A csok szintén népszerű a K&H-nál: 2017 januárjától 2018. február végéig a banktól igényelt támogatások összege elérte a 11,5 milliárd forintot, a támogatások átlagos összege pedig megközelítette a 2,9 millió forintot. Az igénylők háromnegyede hitelt is kért a támogatás mellé.
A K&H szakértői szerint nemzetközi összevetésben is van tér a jelzáloghitel-piaci növekedésre Magyarországon. A visegrádi országokban ugyanis GDP-arányosan 20 százalék feletti a lakossági jelzáloghitelek aránya, ezzel szemben Magyarországon mindössze 8 százalék. Rajna Gábor elmondta, hogy a jegybanki nyilatkozatok alapján kiszámítható időszak várható a hitelpiacon és a kamatszintek akár 2019-2020 végéig fennmaradhatnak.
Kockázatok persze vannak. „Bizonytalanságot jelent az újlakáspiacon, hogy a jelenlegi szabályok szerint csak 2019 végéig lesz érvényben a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfa. Ha pedig az áfakulcs visszatér a korábbi szintre, az jelentős áremelkedést okozhat és a hitelfelvételi kedvre is kedvezőtlen hatással lehet” – fogalmazott Rajna Gábor. Összességében a K&H is stabil növekedésre számít a jelzáloghitelezésben.
