Az októberben benyújtott T/12741. számú törvényjavaslat több ponton módosítja érdemben az iparűzési adó már kialakult rendszerét – hívja fel a figyelmet Szmicsek Sándor, a Mazars az Adó- és jogi szolgáltatások üzletág szakértői csapatának koordinátora.
A tervezett változtatások meghatározó része egyelőre szűk kört érint, azokat a társaságokat, akik az IFRS-t egyedi beszámolójukban alkalmazzák – írja friss bejegyzésében Szmicsek Sándor, a Mazars az Adó- és jogi szolgáltatások üzletág partnere, szakértői csapatának koordinátora.
A javaslatok közül három lényeges pont emelhető ki: a kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámítását érintő módosítás, a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások árbevétel fogalmának kiegészítése, valamint a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezők számára az együttes iparűzési adóbevallás készítésére és megfizetésére vonatkozó lehetőség biztosítása. Az alábbiakban a kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámítására vonatkozó módosításról lesz szó.
Kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámítása
A jelenleg hatályos szabályozás alapján amennyiben egy vállalkozás közvetített szolgáltatásainak értéke az eladott áruk beszerzési értékével („elábé”) együtt eléri az árbevétel 50 százalékát, úgy az adó alapját közösen kell megállapítania azokkal a kapcsolt vállalkozásaival, amelyeknél ez az arány szintén meghaladja az 50 százalékot. A szabály bevezetését az indokolta, hogy 2013. január 1-jétől a közvetített szolgáltatások értéke és az elábé összege árbevétel sávonként, egyre csökkenő mértékben vonható csak le az iparűzési adó alapjából. Ezért született a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó intézkedés: azt kívánta elkerülni a jogalkotó, hogy egy társaságot azért „daraboljanak” szét, hogy nagyobb adóelőnyt érhessenek el, a magasabb arányú közvetített szolgáltatás illetve elábé levonásával.
Ez a szabály azonban sok esetben nagyon megnehezítette a kapcsolt vállalkozások életét. Az adóalap együttes meghatározása komoly adminisztrációs terhet rótt a társaságokra. Különös nehézséget okozott az összeszámítás például a feltöltésnél, amikor a tényleges adóalapra vonatkozó számokat még csak becsülni lehetett. Ekkor még nem volt egyértelmű az arra vonatkozó döntés sem, hogy az adott társaságnál egyáltalán eléri-e a közvetített szolgáltatások és az elábé értéke együttesen az árbevétel 50 százalékát, azaz az adóalapját önállóan, vagy kapcsolt vállalkozásaival közösen kell-e meghatároznia. További problémát okozott az adóalapot érintő utólagos módosítás is egy-egy társaságnál, hiszen ez a kapcsolt vállalkozásainál szükséges önellenőrzést is maga után vonta, hiszen az együttes adóalap változásának következtében a saját adóalap módosulását minden egyes társaságnak át kellett vezetnie saját adóbevallásán.
A jelenlegi törvényjavaslat ezért nagy segítséget jelenthet ezeknek a vállalkozásoknak. A tervezett módosítás alapján ugyanis csak azon kapcsolt társaságok esetén kellene az 50 százalékos arányt figyelni, illetve az adó alapját együttesen meghatározni, akik 2016. október 1-jét követően szétválással jöttek létre. A javaslat szerint a módosítás 2017. január 1-jétől lépne életbe, tehát először a 2017. adóévre (eltérő üzleti év esetében a 2017. évben kezdődő adóévre) vonatkozóan lehetne alkalmazni. A 2016. évben tehát még meg kell küzdeni a közös adóalap számítás problematikájával, először a december 20-i feltöltési határidő, majd az éves bevallás benyújtása előtt. Remélhetőleg azonban ez az év lesz az utolsó, amikor ezzel a feladattal szembesülnek a kapcsolt vállalkozások iparűzési adó kötelezettségének kiszámításával foglalkozó szakemberek.
A cikk társszerzője Bodó Borbála, a Mazars Kft. adómenedzsere.
