IT
2018. szeptember 13. csütörtök, 13:32
digitalizáció, Siemens, GKI Digital, Madar Norbert, Dale E. Martin
Ma már komplexebben értelmezik a digitalizáció fogalmát a magyarországi vállalatok, mint két éve; a fejlesztések terén kulcsfontosságú tényező a képzett munkaerő – derült ki a Siemens Zrt. által kezdeményezett, a GKI Digital által végzett kutatásból.

Sokat fejlődött a digitalizáció értelmezése a hazai vállalatok körében az elmúlt két évben: összetettebben és érettebben látják a helyzetet – derült ki a Siemens Zrt. által kezdeményezett, a GKI Digital által végzett kutatásból, melynek célja a 2016-os, azonos témában és módszertannal készült felmérés óta történt változások feltárása volt. A reprezentatív kutatás során a Siemens számára releváns öt ágazatban (energia, egészségügy, közlekedés, ipari gyártás és ingatlanfejlesztés) tevékenykedő cégeket vizsgálták. Újdonságként a közép- és nagyvállalatok mellett a kisvállalati szektor is részét képezte a megkérdezett célcsoportnak.

Megváltozott szemlélet

A digitalizációs lehetőségek tárháza folyamatosan bővül, így a vállalatok számára maga a digitalizáció fogalma is mást jelent ma, mint két évvel ezelőtt. Sok esetben a korábban még digitalizációként értelmezett fejlesztéseket ma már szinte alapvető adottságként kezelik, és a digitalizációt csak komolyabb, összetettebb esetekben tartják helytálló kifejezésnek. A fogalom szektoronként és vállalatméretenként is eltérő jelentéssel bír: míg a kisvállalatoknál sokszor az egyszerűbb, kisebb beruházások is digitalizációs fejlesztésnek számítanak, a nagyvállalatok inkább komplex, nagyléptékű beruházásokban gondolkodnak.

Az idei kutatás eredményei megváltozott, sokkal összetettebb látásmódról tanúskodnak.

Bár a Digitalizációs Index látszólag nem mozdult el a 2016-os 3,5-es szintről, de ez az érték ma már teljesen mást takar, mint két évvel ezelőtt: a kisvállalatok idén kerültek be először a kutatásba, e szektor indexe 3,2 lett, a középvállalatoké 3,5, míg a nagyvállalati index 3,7-re emelkedett. Változott ugyanakkor a vállalatok körében a digitalizáció megítélése is.

„Korábban a vállalatok számára a digitalizáció elsősorban az analóg folyamataik kiváltását és elektronikus rendszereik bővítését jelentette. A digitális folyamatok bevezetésétől emellett azt is várták, hogy tisztább képet kapjanak működésük hatékonyságáról. Napjainkban digitalizáció alatt a megkérdezettek többnyire a szervezet meglévő szoftvereinek összekapcsolását, hálózatban való kezelését, illetve a digitális adatgyűjtést és adatelemzést értik. Egyértelmű, hogy sokkal mélyebben belelátnak a digitalizációs folyamatokba és az adatok felhasználásával törekednek digitalizációban rejlő előnyök kiaknázására. A vállalatok 61 százaléka szerint a digitalizáció pozitívan járult hozzá hatékonyságuk növeléséhez” – magyarázta Madar Norbert, a GKI Digital üzletágvezetője.

Általánosságban a vizsgált vállalatok úgy érzik, jelenleg kevesebb a hátráltató tényező, és jobbak a körülmények a digitalizációs fejlesztések megvalósításához, illetve több szektorban felkészültebbnek is érzik magukat a cégek a további fejlesztések elindítására. A bővülésnek azonban minden ágazatban komoly akadálya a jelenleg tapasztalható munkaerőhiány.

A képzett munkaerő hiánya és hatásai

A magasan képzett munkaerő hiánya több dimenzióban is hatással van a vállalatok digitalizációs törekvéseire. Egyrészt előfeltétele a tervezett fejlesztések megvalósításának, másrészt a már megvalósult projektek, a digitalizált területek mindennapi működtetéséhez is elengedhetetlen a képzett munkaerő. A vizsgált vállalatok számára általános problémát jelent, hogy megfelelő szakembereket találjanak a digitalizáció által érintett területekre.

A digitalizálás hatására megjelent új területeken a megkérdezett vállalatok többségének nem volt szüksége vagy épp lehetősége új munkaerő alkalmazására, így az esetlegesen létrejött új munkakörök betöltését házon belüli munkaerő-fejlesztéssel, illetve a feladatkörök átcsoportosításával oldották meg. Összességében a vizsgált vállalatok 11–16 százaléka oldotta meg az új területek ellátását létszámbővítéssel. Ám vannak olyan újonnan létrejött digitalizációs területek is – ilyen az adatgyűjtés és -tárolás –, amelyek annyira speciális szaktudást követelnek meg, amit nem feltétlenül lehet átképzéssel megszerezni (vagy az átképzésre nem áll rendelkezésre megfelelő anyagi háttér). Megnőtt például a big data szakemberek munkaerő-piaci értéke, hiszen ők azok, akik a digitalizáció eredményeképpen keletkező óriási mennyiségű adat összegyűjtésében, tárolásában és elemzésében a leginkább otthon vannak.  

A digitalizáció mint versenyelőny

A megkérdezett vállalatok többsége úgy látja, hogy a digitalizáció továbbra is versenyelőnyt jelent a hazai és a regionális piacon. Ágazati összehasonlításban a magas fokú digitalizáltság versenyelőnyként az energiaszektorban jelenik meg a legjobban, a szereplők 30%-a közepes, 64%-a nagymértékű versenyelőnyt tulajdonít a digitalizációnak. A kisvállalatok számára jelent legkevésbé versenyelőnyt a digitalizáció, hiszen ők jellemzően nem nemzetközi színtéren versenyeznek, épp ezért a belföldi piacon kevésbé jelenik meg előnyként, hiányként. Ez jól jelzi azt, hogy a hazai vállalati szektorban további ösztönzésre van szükség a fejlesztések előmozdítására.

„A digitalizáció a növekedés hajtóereje, segítségével a vállalatok hatékonyabbá, rugalmasabbá és gyorsabbá tehetik működésüket, ami elengedhetetlen a jelenlegi piaci környezetben. A digitális átalakulásból igazi versenyelőnyre pedig azok tudnak majd szert tenni, akik felismerik és élni is tudnak a belőle fakadó számos új üzleti lehetőséggel. Vezető technológiai vállalatként a Siemens folyamatosan arra törekszik, hogy előremutató megoldásokkal támogassa ebben ügyfeleit és partnereit, legyen szó akár a megfelelő digitalizálási stratégiák kidolgozásáról, akár azok sikeres megvalósításáról” – emelte ki Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója (képünkön).


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja