Miközben az orosz–magyar külkereskedelmi áruforgalom az orosz piacon jelen lévő magyar cégek számával egyetemben gyors ütemben csökken, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Orosz–Magyar Tagozata javaslatokat tett arra, miként lehetne megerősíteni a magyar középvállalatok orosz piaci pozícióit.
Az orosz – magyar külkereskedelmi forgalom tavaly nagyjából 10 milliárd dollár volt. Ez ugyan közelítőleg ugyanakkora, mint az osztrák–orosz vagy a japán–orosz volumen és alig kisebb, mint az indiai–orosz forgalom, az egy évvel korábbitól így is 18 százalékkal elmarad. A trend 2015-ben folytatódik: az év egészében az MKIK Magyar–Orosz Tagozatának prognózisa szerint 35–40 százalékos lehet az éves szintű visszaesés. Az előrejelzést azonban még számos bizonytalanság övezi – mondta el a KamaraOnline-nak Tóth Imre, a Tagozat, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tiszteletbeli elnöke.
A forgalom visszaesésének több oka is van. Az Oroszországgal szembeni, illetve az Oroszország által bevezetett szankciók hatása egyértelműen érezhető. Kettős hatást gyakorol az olajár csökkenése: Magyarország számára kedvező, hogy olcsóbban importálja az energiahordozót, az érem másik oldala ugyanakkor az, hogy a csökkenő olajbevételek miatt az orosz kereslet is visszaesett, ami közvetlenül és közvetve is befolyásolja a magyarországi cégek exportlehetőségeit. A kalugai Volkswagen-gyárban például tavaly az előző évi 180 ezer helyett tavaly csak 140 ezer autó készült – a 40 ezer autó felébe pedig Győrből szállították volna a motorokat… Negatívan hat az áruforgalomra az is, hogy az orosz bankok Nyugatról nem jutnak likviditási hitelekhez, ami visszaveti a projektfinanszírozást, tovább csökkentve ezáltal a keresletet. Végül, de nem utolsósorban a rubel gyengülése – és az árfolyam kiszámíthatatlansága – is kedvezőtlenül befolyásolja a forgalmat: a magyar exportőrök jelentős árfolyamveszteséget szenvedtek el, de az orosz vásárlóerő csökkenése a turizmus területén is érezhető: az orosz turisták a nem is olyan „régi szép időkhöz” képest 20–25 százalékkal kevesebben jönnek Magyarországon.
Az orosz piacon 2014-ben nagyjából 1000 magyarországi cég volt jelen, az idén már 200-zal kevesebb. A magyar vállalkozók azonban most nem akarják megismételni az elmúlt 25 évben már kétszer elkövetett hibát, és nem akarnak kivonulni az orosz piacról – hangsúlyozza Tóth Imre. Az Orosz–Magyar Tagozat a kormány felkérésére nemrég készítette el arra vonatkozó javaslatait, hogy miként tarthatják meg a magyarországi vállalkozások a megnehezített feltételek közepette is az orosz piacot. A javaslatcsomag alapgondolata, hogy növelni kell az erős magyar középvállalatok oroszországi jelenlétét. Jelenleg a magyar kkv-k az Oroszországba irányuló export mindössze 15–20 százalékát adják (60 százalékát a külföldi multinacionális nagyvállalatok, 20 százalékát pedig magyar multik).
A javaslatok közül az első, hogy erősíteni kell a kereskedelmi diplomáciai befolyást és az apparátust Oroszországban. A külkereskedelmi attasék számát is növelni kell, és gondoskodni arról, hogy minél felkészültebb szakemberek kerüljenek a pozíciókba.
A kamara javasolja azt is, hogy a kormány járuljon hozzá az orosz piacra való belépés többletköltségeihez. Az utazás, a kiállításokon való megjelenés, a bürokratikus akadályok legyőzése cégenként átlagosan 5–10 millió forintos többletköltséget jelent. A témában a Magyar–Orosz Tagozat a Nemzeti Kereskedőházzal együtt a megyékben tart konzultációkat.
A válság időszakában nagyon fontos a magyar vállalkozások fizikai jelenléte az orosz piacon. A korábbi időszakban az orosz piacot elhagyó magyar cégek helyét szinte azonnal elfoglalták a külföldi versenytársak. A pozitív légkör fenntartása annál is inkább érdekünk, mert az oroszok a mai napig nem felejtették el a „Tovarisi konyec” plakátokat…
Ami a konkrét terveket illeti: a Tagozat az agrártechnológiák exportjában nyíló lehetőségekre hívja fel a figyelmet. A magyar vállalkozások leginkább a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, a hűtőházak és melegházak létesítése, az állattartás, a vetőmagexport, illetve az állati takarmányokhoz nélkülözhetetlen premix gyártás területén lehetnek aktívak Oroszországban. A jó projekteket az Eximbank kész finanszírozni, a problémát inkább a garanciális feltételek hiánya jelenti, valamint az, hogy az orosz beszállítók – döntően a belföldi kereslet visszaesése miatt – alacsonyabb árakon is elvállalják a munkákat, ami gyengíti a magyar beszállítók helyzetét. Pozitív példák már vannak: a győri Agrofeed például saját beruházásban épít Tulában egy 25 ezer tonna kapacitású premix üzemet.
Csaba Ferenc
