Felhasználóknak, szolgáltatóknak, jogszabályalkotóknak és versenyhatóságoknak egyaránt sok kihívást jelent az új digitális, adatalapú gazdaság. A területre a GVH is kiemelten összpontosít – hangzott el a Magyar Versenyjogi Fórumon.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) fokozott figyelemmel kíséri a digitális térben előforduló jelenségeket, különös tekintette azok fogyasztóvédelmi szempontjaira – hangsúlyozta Juhász Miklós a GVH és a Magyar Versenyjogi Egyesület közös szerdai rendezvényén. A második alkalommal megrendezett Magyar Versenyjogi Fórum megnyitó beszédében a GVH elnöke elmondta, hogy a hatóság idén három kiemelt témára összpontosít: az adatalapú gazdasággal összefüggő kérdések hatékony megválaszolására versenyhatósági eszközökkel; a növekvő számú fúziós eljárások ügyfélbarát kezelésére; valamint a kkv-k és a GVH között kialakítható együttműködési lehetőségekre.

Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Magyar Versenyjogi Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a digitális forradalom a legtöbb piacon és iparágban paradigmaváltást hozott, ugyanakkor a versenyhatóságok számára is új kihívásokat jelent. A szolgáltatók feszegetik a jelenlegi jogi kereteket, a hatóságoknak, felügyeleteknek nehéz dolguk van, amikor ellenőrizni akarják ezen cégek működését – fogalmazott. Kulcsfontosságúnak minősítette, hogy a jogalkalmazó a fúziós és egyéb versenyjogi ügyekben úgy alkalmazza a versenykorlátozást tiltó szabályokat, hogy azzal ne akadályozza, sőt inkább elősegítse a technológia fejlődését.

Andreas Mundt, a német szövetségi versenyhatóság, a Budeskartellamt elnöke, valamint a Nemzetközi Versenyhálózat (ICN) elnöke szerint a digitális forradalom felrázta a világot, átalakítja a világgazdaság teljes működését, olyan, mint korábban az ipari forradalom volt. Nem csak a gazdaság, a gazdasági szereplők számára nagyok a kihívások, hanem a hatóságok számára is. A változások nagyon gyorsan mennek végbe, nehéz ezekkel szabályozói, felügyeleti oldalról lépést tartani. Új eszközök, új eljárások kellenek, mert egy olyan területről beszélünk, ahol a változások nem években, hanem hónapokban mérhetők – hívta fel a figyelmet.

Az érintett vállalkozások egy része már nem nemzeti, vagy európai illetve amerikai társaságok, hanem globális szervezetek, amelyek határokon, kontinenseken átnyúló szogáltatásokat nyújtanak. Olyan új termékek, szolgáltatások jelennek meg, ezzel együtt pedig olyan monolitikus vagy oligopolisztikus piacok alakulnak ki, amelyeken legfeljebb egy-két cég működik vagy uralja azokat (példaként említette a Google működését). Új vállalkozások nőnek néhány év alatt óriásira és akár politikai befolyásra is szert tesznek – ilyen például az Amazon, amely 20 év alatt százmilliárd dolláros éves árbevételű, 300 ezer embert foglalkoztató vállalattá nőtte ki magát.

Andreas Mundt szerint a versenyhatóságoknak négy nagy kihívással kell megküzdeniük. Az első a dominanciával való visszaélés: a felügyeleteknek meg kell akadályozniuk, hogy a nagyvállalatok visszaéljenek erőfölényükkel, biztosítaniuk kell, hogy a piacokhoz a kisebb vállalkozások is hozzáférjenek. Az informatikai szektort jelenleg öt nagy vállalat dominálja: az Apple, az Amazon, a Facebook, a Google és a Microsoft. Ezek a társaságok bár nagyon innovatívak tűnnek, ám ezt sokszor úgy érik el, hogy felvásárolják a kisebb cégeket, és azok fejlesztéseit, szolgáltatásait beolvasztják saját rendszereikbe, ami szintén komoly hatással van a versenyre – fogalmazott az ICN elnöke.

A versenyhatóságok számára kihívást jelent emellett, hogy a piacokat nehéz értékelni, felbecsülni. A nagyon dinamikusan változó körülmények miatt nehéz megmondani, hogy adott területen, piacon mikor kerül egy szereplő egészségtelenül túlsúlyba. Fontos feladat továbbá a hálózati hatások kezelése. Egyszerűbb, ha a különböző szolgáltatásokat egy platformon vesszük igénybe, ám ez könnyen monopol helyzetek kialakulásához vezet – figyelmeztetett. Andreas Mundt szerint a negyedik, kiemelt figyelmet érdemlő terület az adatok kezelése, a nagy adatbázisok felépülése. Példaként említette, hogy a Facebook által gyűjtött, kezelt adatokat ma már a vállalkozások a napi működés részeként használják piacszerzéshez, üzeneteiket, hirdetéseiket eljuttasához a fogyasztókhoz.

Ugyanakkor a Budeskartellamt elnöke szerint a szabályozással így sem érdemes előrerohanni, érdemes várni 2-3 évet. Egyrészt, mert a piac gyorsan változik, másrészt azért, mert a következő években az Európai Bizottság részéről is várhatók fontos döntések például a Facebook vagy a Google működésével kapcsolatban, és a nemzeti hatóságoknak, jogalkotóknak érdemes megvárniuk ezeket az egységes szabályozásokat, majd beépíteni azt saját gyakorlatukba, jogszabályaikba.

A Versenyjog rovat támogatója: Gazdasági Versenyhivatal

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja