Parragh László, Matolcsy György, Varga Mihály és Orbán Viktor is előadást tartott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitóján.

Parragh László: a kamarának nagy a súlya, mert a gazdaság áll mögötte

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke számokkal is érzékeltette a testület súlyát: az MKIK 600 ezer vállalkozást képvisel, amelyek közül 25 ezer aktív tag. 9000 önkéntes képviselő mellett a területi kamaráknál 900 jól képzett szakember dolgozik, akiknek a fele felsőfokú végzettségű. 2017-ben az MKIK aktívan részt vett az adózás megreformálásában, a gazdaság fehérítésében és az üzleti bizalom erősítésében – sorolta az elnök. 2010-hez képest a tanulószerződések száma 48 ezerről 54 ezerre, a mestervizsgát tett szakembereké 387-ről 712-re nőtt, de a tudásalapú társadalom megteremtésében szerepet játszik az idén Budapesten megrendezendő Euroskills szakmai verseny is.

A vállalkozás-finanszírozás területén az elnök kiemelte a Széchenyi-kártya jelentőségét: a programban 2016-ban összesen 206 milliárd, 2002 óta pedig mintegy 2000 milliárd forint hitelt helyeztek ki, a hitelek száma eléri a 260 ezret.

A fenntartható fejlődés feltételei közül Parragh László a politikai stabilitást, a jelenlegi gazdaságpolitika folytatását, valamint a termelékenység és a hatékonyság további javítását hangsúlyozta. Újra kell gondolni a munkaerő-piaci technikákat, de ugyanilyen fontos a digitalizáció, a nyelvtudás és az Ipar 4.0-ra való felkészülés is – tette hozzá.

„A kamarának nagy a súlya, mert a gazdaság áll mögötte” – hangsúlyozta Parragh László, aki szerint a következő tíz évben reális célkitűzés a reálbérek duplázása. A jövő kihívásai között a kamara elnöke többek között megemlítette a külgazdasági szerepvállalás erősítését, a felnőttképzés szervezését, a felsőoktatás gyakorlati képzéseinek korszerűsítését és a „beragadt” uniós források gazdasági célokra való felhasználását. Fontos, hogy erősödjön az a „híd-szerep”, amelyet a kamarák a gazdaság és a kormány között betöltenek – zárta beszédét Parragh László.

Matolcsy György: fordulatok után, fordulatok előtt

A 2010 óta eltelt időszak sikereinek három pillére a gazdaságpolitika, a monetáris politika és a geostratégia – hangsúlyozta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A korábban végrehajtott fordulatok és a nemzetközi konjunktúra hatását 2018-ban még élvezzük, ezt a „kegyelmi időszakot” új stratégia kidolgozására kellene kihasználni. Az MNB elnöke a követező célokat határozta meg: az egy főre eső GDP 2030-ra érje el az (akkori) uniós átlagot és 2050-re zárkózzon fel az (akkori) osztrák mutatóhoz.

Matolcsy György a gazdaság 2010 és 2018 közötti stabilizálásában több fordulat jelentőségét emelte ki:

  • munkaerőpiac: a foglalkoztatás nőtt (a 2010-ben 10 évre ígért egymillió új munkahely háromnegyede megvalósult);
  • adórendszer: a súlypont a fogyasztást terhelő adókra került át;
  • motiváció: a munkahelyteremtés, a munkavállalás és a tanulás került előtérbe;
  • államháztartás: 2012 óta pozitív az elsődleges (kamatfizetés előtti) költségvetési egyenleg;
  • államadósság: Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahol a GDP-arányos ráta 2011 óta folyamatosan csökken;
  • EDP: a túlzottdeficit-eljárás megszűnése nagyobb szabadságot jelent;
  • monetáris politika: a nemkonvencionális eszközök meghozták az eredményeket;
  • hitelezés: míg 2013-ban a kiszáradás („credit crunch”) fenyegetett, addig 2017-ben már kétszámjegyű volt a hitállomány éves bővülésének üteme, a folyamatban a jegybank növekedési hitel programja is komoly szerepet játszott;
  • háztartások hitelezése: a devizahitelek kikerültek a rendszerből;
  • MNB-mérleg: a monetáris politikai lazítás ellenére – a globális jegybanki világban egyedülálló módon – a magyar jegybank mérlege szűkült;
  • növekedés: a hitelből finanszírozott növekedés évei után újraindult az EU-átlaghoz való felzárkózás.

A további növekedést hátráltató tényezők között a jegybank elnöke a demográfiai csapdát, a képzett munkaerő 4 százalékának külföldre vándorlását, a hazai hozzáadott érték alacsony szintjét és a „társadalmi csapdákat” említette, valamint azt, hogy a hazánkban működő multinacionális vállalatok hozzávetőlegesen a GDP 5 százalékának megfelelő összeget „visznek ki” az országból („finanszírozási csapda”).

„Meggazdagodni dicsőség” – idézte a jegybankelnök Teng Hsziao-pinget, alátámasztandó, hogy meg kell változnia a pénzről való gondolkodásnak is. Ez ugyanis versenyképességi tényező, nem igaz a tétel, miszerint „a pénz nem boldogít”.

Varga Mihály: stabilitás és növekedés

Az elvesztegetett 2000-es évek után az elmúlt években újraindult a növekedés, tavaly már a szlovák gazdaság növekedési ütemét is sikerült felülmúlni – hangsúlyozta Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a foglalkoztatás további növekedését lehetővé tevő tényezők között a közfoglalkoztatottak elsőleges munkaerőpiacra való visszaterelését, a bérnövekedést, valamint az idősek és a nők foglalkoztatásának bővítését említette.

A 2015-ben indult duális szakképzési rendszert tovább kell közelíteni a német és az osztrák mintához, ennek egyik fontos eleme, hogy a képzésekről kereslet-alapon a vállalatok dönthessenek.

Az adórendszer megújítása folytatódik: 2019-ben debütál az „e-jövedéki adó” és az „e-ügyintézés”, 2020-ban az „e-áfa” és addigra teljes körűvé válik az e-számlázás is.

A gazdaságpolitika céljai közül Varga Mihály a következőket emelte ki:

  • 2018 és 2022 között a GDP növekedésének üteme haladja meg az EU-átlagot;
  • 2020-ra legyen nullszaldós a költségvetés;
  • 2022-re az államadósság csökkenjen a GDP 60 százaléka alá;
  • 2022-re a magyarországi adóék legyen a legalacsonyabb a régióban;
  • 2020-ig legyen meg a már említett „egymillió új munkahely”;
  • legalább három vállalat „magyar brandként” jelenjen meg a „nemzetközi gazdasági vérkeringésben” (a miniszter az Ikarust, a Tungsramot és a Medicort említette mint lehetséges jelölteket).

Orbán Viktor: szerencsés ország vagyunk

„A politika olyan terület, ahol egyedül soha nem lehetsz okos” – kezdte beszédét a miniszterelnök, és meg is említett néhányat a siker „személyi tényezői” közül. Magyarország szerencsés ország, mert Matolcsy György vezeti a jegybankot, mert Varga Mihály bebizonyította, hogy képes irányítani a magyar gazdaságpolitikát, mert Szijjártó Péter személyében „ifjú titánt találtunk” a külügyek élére, Novák Katalin személyében pedig a demográfiai politika irányítására.

A sodródás, az útkeresés és a kényszerek közötti egyensúlyozás évei után a hazai gazdaság alapjaiban változott meg, megtaláltuk a „magyar modellt” – hangsúlyozta Orbán Viktor, felidézve, hogy 2010-ben talpra kellett állítani a gazdaságot, kiharcolni a pénzügyi függetlenséget. A kormány nem az IMF-re épített (sőt, a hitelt idő előtt visszafizette), nem erőltette külföldi modellek alkalmazását és nem fogadott el semmilyen fenyegetést – ehelyett számos megállapodást kötött a hazai gazdaság szereplőivel, amelyeknek eredményeként nőtt a minimálbér, emelkedett az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok és a rendőrök fizetése.

A magyarországi családtámogatási intézkedéseket (a ráfordítások, illetve a beszedett adók összevetésének alapján) a multik és a bankok állják – mondta a miniszterelnök. A gyermekétkeztetés, az ingyenes tankönyvellátás egyre több gyereket érint, nőtt az óvodai, bölcsődei helyek száma is – sorolta.

A kormány építhetett a magyarországi szellemi tőkére, a jegybankban és a kamaránál igazi tudás halmozódott fel, ezt „gereblyézi össze” a gazdasági miniszter.

A sikeres gazdaságpolitika alapja a gazdasági stabilitás – hangsúlyozta Orbán Viktor is, aki stabilitás „mélyebb” alapját a méltányosságban látja. A „méltányosság” azt jelenti, hogy (i) mindenki dolgozhat, (ii) a családokat támogatják és (iii) mindenkinek megadják a tiszteletet.

„Egyszerű dolgokban hiszek: munka, haza, család” – mondta Orbán Viktor, aki csak olyan kormányt tud ajánlani, amelyek a gazdasági politikát is ezeknek rendeli alá.

A „magyar modell” a miniszterelnök szerint négy pilléren alapszik:

  • versenyképesség;
  • munkaalapú gazdaság;
  • demográfiai politika;
  • identitáspolitika.

Az uniós támogatások a magyar sikernek nem előfeltételei – hangsúlyozta a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 130 milliárd eurós GDP mellett az éves uniós támogatás mndössze 4 milliárd euróra rúg. „Nekünk nem az európaiak pénze, hanem a piacuk kell, ezért kell benn maradnunk az EU-ban” – tette hozzá.

Beszéde végén a miniszterelnök a migráció témájával foglalkozott. A migrációt be kell építeni a gazdaságpolitikába, az európai kormányok életképessége ezen fordul meg. A migráció a magyar gazdaság lehetőségeit is alapjaiban határozza meg – hangsúlyozta a Orbán Viktor, aki szerint Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha nem válik bevándorlóországgá.

Az osztrákok már lezárták, a németek le fogják zárni a határokat, így Magyarország „zsákországgá” válik, akit beengedünk, az itt is marad – figyelmeztetett Orbán Viktor, hozzátéve: egy migráns éves szinten 4,5 millió forint költséget jelent.

A migránsok mindazonáltal nem ez ellenségeink, mi „embert nem, csak tetteket gyűlölünk” – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki szerint a megoldás: „nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget odavinni”. Ezért „egyetlen migránst sem engedünk be Magyarországra és kitiltunk mindenkit, aki a migráció szervezésében részt vesz”. Ha ez sikerül, akkor reális lehetőséggé válik az éves szinten 4 százalékos GDP-növekedés, valamint a teljes foglalkoztatottság elérése 2022-re.

A minimálbér minden évben emelkedhet, de csak a teljesítménnyel arányos módosítások jöhetnek szóba – reagált a korábbi felvetésekre a miniszterelnök. A 2018 és 2022 közötti további célok között az alábbiakat említette:

  • minden évben csökkenteni kell a munkáltatói adó- és járulékterheket;
  • a modern városok programja után még az idén elindul a modern falu program;
  • létre kell hozni és megerősíteni a közép-európai gazdasági térséget;
  • meg kell építeni a Budapestet Zágrábbal, Varsóval és Kolozsvárral (onnan Varsóval) összekötő gyorsvasutakat;
  • Pécstől a horvát határig kell érnie az autópályának, és meg kell épülnie Miskolctól Kassáig is a sztrádának.

Fotók: MTI/Koszticsák Szilárd


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás


A szerkesztő ajánlja