Személyesen vette át a webáruházban rendelt terméket. Van-e indokolás nélküli elállási joga, vagy nincs? A kérdésre a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal szakértői válaszolnak.
A témakörben irányadó, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) kormányrendelet megalkotása a fogyasztók jogairól szóló 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Az irányelv indokolása szerint mivel távértékesítés esetén a fogyasztó nem tekintheti meg az árut a szerződés megkötése előtt, elállási jogot kell biztosítani számára. Ugyanezen okból a fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az áru jellegének, tulajdonságainak és működésének meghatározásához szükséges mértékben kipróbálhassa és megvizsgálhassa azt az árut, amelyet meg szándékozik vásárolni.
Távollevők között kötött szerződések (ilyennek minősül az internetes vásárlás is) esetében a fogyasztót valóban bizonyos többletkedvezmények illetik meg, amelyek közül a legnevezetesebb az indokolás nélküli elállási jog. A többletkedvezmények biztosításának jogalkotói indoka abban áll, hogy távollévők között kötött szerződés esetében a fogyasztó lényegesen kevesebb információhoz jut a kereskedő személyét, illetve a megvásárolni kívánt terméket illetően, mint egy hagyományos vásárlás során, így ügyletdöntési szándéka is kevésbé tekinthető megalapozottnak.
Az üzletbe személyesen betévedő vásárló a termék szemrevételezése után, esetleges szóbeli információk szerzésével, a termék tulajdonságainak leírásának ismeretében még dönthet úgy, hogy a készüléket mégsem vásárolja meg. Míg az interneten vásárló csak azt a korlátozott információt szerezheti meg, melyet a kereskedő a termékkel kapcsolatban közöl. Az, hogy az interneten vásárló, de a terméket személyesen átvevő fogyasztót is megilleti az elállási jog, abból következik, hogy a hatályos rendelkezések szerint a termék megvásárlása kapcsán megvalósuló ügyleti döntést befolyásoló körülmények megszerzésére csak a megrendeléskor volt lehetősége, a speciális elállási jog gyakorlásának pedig nem korlátozó feltétele az átvétel módja.
Az ezen rendeletre alapított elállási jogát tehát a fogyasztó feltétel és indokolás nélkül gyakorolhatja. Az elállási jog érvényesítése esetén a kereskedő köteles a vételárat, illetve a szállítási költséget legkésőbb 14 napon belül visszafizetni.
Internetes rendelés és annak személyes átvétele esetén is távollévők között kötött szerződésről beszélünk, azaz élhetünk elállási jogunkkal. Távollévők között kötött szerződés: olyan fogyasztói szerződés, amelyet a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak.
Mivel távértékesítés esetén a fogyasztó nem tekintheti meg az árut a szerződés megkötése előtt, elállási jogot kell biztosítani számára. Ezen információhiány kompenzálása érdekében biztosítja a jogszabály az elállás jogát, amelyet a teljesítés módjától függetlenül – akár személyes átvételről, akár postai, illetve egyéb kiszállításról van szó – az átvételtől számított 14 napon belül gyakorolhat a fogyasztó. (Amennyiben ugyanis a személyesen átvett termékekre nem vonatkozna az elállási jog, azt a kormányrendelet 29.§-a a kivételek között felsorolná.)
Amennyiben a fentiek ellenére a kereskedő nem hajlandó elfogadni az internetes vásárlás miatt érvényesítendő speciális, indokolás nélküli elállási jog gyakorlását, úgy békéltető testületi eljárás kezdeményezhető, melynek célja a felek közötti megegyezés létrehozása, melyről bővebben itt olvashat: www.bekeltet.hu.
