2018. július 2. hétfő, 14:28
adócsomag 2019, Nyári Zsolt, K-X Consulting
Az adójogszabályokra vonatkozóan 2018. június 19-e fontos dátumnak bizonyult: a kormány ezen a napon nem csupán az idei év első adómódosító csomagját, hanem a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény tervezetét is benyújtotta a parlamentnek. A legfontosabb változásokat Nyári Zsolt, a K-X Consulting Kft. adószakértője foglalta össze.

Az alábbiakban összefoglaljuk a két törvényjavaslatban szereplő legjelentősebb változásokat, hangsúlyozva, hogy ezek egyelőre csupán javaslatok (az Országgyűlés nem fogadta még el a csomagot).

Jelen áttekintés nem terjed ki minden részletre, több adózási területet önálló cikkben foglalunk majd össze.

Átalakuló adónemek

A tervezet szerint megszűnik, illetve átalakul öt adófajta:

  • nem kell magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 75 százalékos különadót,

  • hitelintézeti különadót (ugyanakkor a pénzügyi szervezetek különadója továbbra is marad)

  • vagy kulturális adót fizetni,

  • a baleseti adó „beolvad” a biztosítási adóba, amelynek így ( a casco, valamint a vagyon- és balesetbiztosításon kívül) hatálya alá kerül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatások nyújtása. Csökkenhet ugyanakkor a lakosságot terhelő adó, mert a javaslat szerint a kötelező felelősség-biztosítások díjának 30%-a helyett az adó mértéke 2019-től személygépkocsik és motorkerékpárok esetében 20%-ra, a többi gépjármű vonatkozásában 15%-ra csökkenhet.

  • Az egészségügyi hozzájárulás (eho) megszűnik, az eddig ehos jövedelmekre ezentúl szociális hozzájárulási adót kell majd fizetni (lsd. később részletesen.)

Legkésőbb 2018. december 20-ig lesz választható az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA). Ezt követően új EVÁS nem léphet be, a korábban EVÁ-t választók számára azonban megmarad ez az adózási forma.

A fontosabb adónemekre vonatkozó javaslatok

1. Személyi jövedelemadó

Az Szja tv. módosítására tett javaslatokat a következő hírlevelünkben részletesen bemutatjuk, így most csak a legmeghatározóbb változásra térünk ki.

Cafetéria-rendszer és adómentes juttatások változásai:

  • Megszűnik az eddig készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás kedvezménye, így a tervezet szerint csak a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem, aminek adókulcsa várhatóan csökken.

  • A tervezet szerint számos, egyes meghatározott juttatásként adott juttatások (önkéntes kölcsönös biztosítópénztári munkáltatói befizetés, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás stb.) kedvezményes adózása megszűnne. Nem lesz lehetősége a munkáltatónak a tervezet szerint sem belső szabályzat alapján, sem pedig minden munkavállalónak azonos formában és mértékben juttatásokat biztosítani az egyes meghatározott juttatások keretében.

  • 2019-től több juttatás adómentessége is megszűnne, többek között a munkáltatói lakáscélú támogatásé, a mobilitási célú lakhatási támogatásé, a diákhitel törlesztéséhez adott munkáltatói támogatásé, a kockázati biztosítás díjáé (a minimálbér 30%-ig) vagy a kulturális eseményre és sportrendezvényre szóló belépőé és bérleté.

  • Az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott bölcsődei, óvodai szolgáltatás/ellátás ugyanakkor adómentes marad.

Ingatlan bérbeadásával kapcsolatos változások:

  • A tervezet egyszerűsíti az ingatlan-bérbeadásra vonatkozó szabályokat is azzal, hogy a bérlőtől elkért rezsi díjakat nem kell már a bérbeadó bevételeként elszámolni.

2. A szociális hozzájárulási adóról szóló új törvényjavaslat értelmében

  • 2019. január 1-től a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adónembe beolvad az egészségügyi hozzájárulás, ami adminisztrációs szempontból biztosan könnyebbséget jelent majd. Az átalakulás természetesen hatással lesz a megszűnő adónemhez (eho) kapcsolódó kedvezmények érvényesítésére, melyek jövőre az új adónemben (szocho) lennének érvényesíthetőek.

  • A változás a korábban szocho kötlezettség alá eső jövedelmeket nem érinti, azonban a jelenleg hatályos eho fizetési kötelezettség alá eső jövedelmet – beleértve a különadózó jövedelmeket is – a továbbiakban szocho terheli majd.

  • A tervezet még nem módosítja a 19,5 százalékos adómértéket, azonban a költségvetési törvény tervezete szerint, összhangban a két évvel ezelőtti bérmegállapodással 2019 II. félévétől a szocho 17,5%-ra csökkenhet.

  • A megszűnő 14%-os és 450 000 Ft-os plafonnak fizetett eho-köteles jövedelmek mint például az osztalék, a vállalkozásból kivont és az árfolyamnyereségből származó jövedelem-  a javaslat értelmében a szociális hozzájárulási adó alá esnek és annak adóterhével (19,5%) adóznak. A tervezet szerint a tőkejövedelmek vonatkozásában az adót addig kell megfizetni, amíg annak alapja az összevont adóalappal együttesen eléri a havi minimálbér 24-szeresét.

  • A mentesített személyi kör bővülését eredményezi, hogy a tervezet szerint a mentesség a kétoldalú egyezményekkel érintett országokban biztosítottakra is kiterjedne.

3. Társasági adó

  • Az energiahatékonysági beruházások fogalmába a javaslat szerint bekerül a felújítás is, amelyre vonatkozó kedvezményeket már a törvény hatályba lépését (kihirdetést követő napot) követően induló megkezdett beruházásokra alkalmazható.

  • A fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó adóalap-csökkentésre vonatkozó küszöbérték 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik (továbbra is maximum az adózás előtti nyereség 50%-ig.)

  • A korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés adóalap-kedvezménye esetében a 20 millió forintos felső korlátot a jövőben befektetésenként és adóévenként lehetne figyelembe venni.

  • A kutatási és fejlesztési (K+F) szolgáltatásokhoz kapcsolódó adóalap-csökkentés megállapodás alapján a szolgáltatást nyújtó és a megrendelő között megoszthatóvá válna, ezzel lehetőséget adva arra, hogy a K+F előnyeit a megrendelő is igénybe vehesse. A szabály már a 2018-as adóévre is alkalmazható lehet.

  • A munkahelyi óvoda -ahova legalább 80%-ban dolgozók gyermeke jár- üzemeltetésére fordított költségek a társasági adóalap számításakor jövőre elismert költségnek minősülnek.

  • Az önellenőrzéshez kapcsolódó adóalap-módosító tételek esetén pontosításra kerül, hogy ezeket az Art.szerinti önellenőrzés esetén kell illetve lehet használni. Ha azonban pl. elévülés miatt önellenőrzésre nincs mód, akkor a különbözet a hiba feltárásának adóévében számolandó el (nincs adóalap-módosítás) .

  • A bejelentett részesedések szabályai rugalmasabbak lesznek azzal, hogy az eredetileg be nem jelentett részesedéshez szerzett új részesedés esetén is önálló döntésként bejelenthető. a megszerzett részesedés. Ehhez kapcsolódó átmeneti szabály értelmében a törvény kihirdetését követő 75 napig -kvázi visszamenőlegesen- bejelenthetőek a korábban megszerzett részesedések. Átalakulások esetén is egyszerűsödnek a bejelentett részesedés (újra) bejelentésével kapcsolatos szabályok.

4. Általános forgalmi adó

  • Az utalványok kezelésének jogharmonizációs célú módosítása alapján a javaslat átültetné az utalványok áfakezelésére vonatkozó 2016/1065/EU tanácsi irányelv 2019. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezéseit. A javaslat rögzíti az utalvány, az egycélú, illetve többcélú utalvány áfa rendszerbeli fogalmát és azok átruházására, beváltására vonatkozó szabályokat a 2018. decemer 31-ét követően kibocsátott utalványok esetében.

  • A MOSS áfaszabályaira vonatkozó irányelv rendelkezéseinek átültetésére irányuló módosítás alapján már az egyetlen EU tagállamban letelepedett adóalanyok is élhetnek az egyablakos rendszerben működő, távolról nyújtható szolgáltatások esetében az egyszerűsítő szabállyal, bizonyos feltételek és értékhatárok mellett (10 000 EUR/év.) További kedvező szabály, hogy 2019-től az ügyletek bizonylatolására a letelepedés szerinti (nem pedig az adófizetési kötelezettséggel érintett) tagállam szabályait kell várhatóan alkalmazni.

  • A munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásokra vonatkozó fordított adózás alkalmazását 2021. január 1-jétől vezetné ki a tervezet, ekkortól tehát nem adózna fordítottan általános esetben a munkaerő- kölcsönzés, a kirendelés és a személyzet rendelkezésre bocsátása. A gabona, az és az acélipari termékek fordított adózására vonatkozó szabályok a jelenlegi tervek szerint 2022. július 1-vel szűnnek csak meg.

  • Miután a számlaszintű adatszolgáltatás értékhatára 2018. július 1-jétől 1 millió forintról 100.000 forintra csökken, a számlaadat-szolgáltatáshoz kapcsolódó pontosítás egyértelműsíti, hogy a legalább 100.000 forint áthárított adót tartalmazó számlákat a számlabefogadónak július 1-jén vagy azt követően indult időszakok esetében (bevallás benyújtási határidejében érvényes szabályok szerint) kell először feltűntetnie. A tervezet emellett eltörölné az adólevonási jogot gyakorló, számlabefogadó fél számára előírt összevont (partnerenkénti) adatszolgáltatási kötelezettséget, ami várhatóan a kihirdetést követő napon lép hatályba.

  • Az új adóalanyok áfalevonási jogára vonatkozóan a tervezet rögzíti, hogy a tevékenységüket kezdő egyéni vállalkozók, valamint az áfaregisztrált külföldi adóalanyok az adóköteles tevékenységükhöz igazoltan kapcsolódó beszerzéseikre vonatkozóan –  a nevükre szóló számla alapján – adólevonási jogot gyakorolhatnak akkor is, ha a beszerzésre az adóhatósághoz történő bejelentkezésüket megelőzően került sor. Ebben az esetben a levonási jogot a bejelentkezés napját magában foglaló adómegállapítási időszakban gyakorolhatnák.

  • A javaslat az Európai Bíróság nemrég kiadott (C-288/16) döntésével összhangban az exportált (illetve meghatározott vámeljárások alatti) termékekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások adómentességének feltételként szabja, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon személy számára nyújtsák, aki a termékexportot vagy a vámeljárás alá tartozó termékkel kapcsolatos adóztatandó ügyletet megvalósítja. 

  • A Kereskedelmi Vámtarifa (vtsz.) és a Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR) számokra vonatkozó állapotrögzítő rendelkezést is frissíti a javaslat a 2018. január 1-jei állapotra. (A számok állapotrögzítése 2019. január 1-jétől az Áfa tv-ben kerül szabályozásra.)

  • A tejre – beleértve már az ESL és UHT tejet is - vonatkozó adómérték 2019-től egységesen 5% lenne.

  • Bővül azon „harmadik országok” köre Szerbiával és Törökországgal, amelyekben letelepedett adóalanyok számára- viszonosság alapján- áfa visszatérítése lehetővé válik.

5. A helyi iparűzési adóra vonatkozó módosítási javaslat elsősorban az adómenetességet és adókedvezményt érinti.

  • A tervezet hatályon kívül helyezné a foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó adóalap-mentességet.

  • Kiterjesztené az önkormányzatok hatáskörét azzal a lehetőséggel, hogy rendeletben adómentességet vagy adókedvezményt adjanak -valamennyi vállalkozó számára azonos feltételekkel- a beruházásának elszámolt költsége vagy annak egy része után. Az adóévben elszámolt, de az adóévben nem érvényesített adómentesség vagy adókedvezmény akár átvihető lenne a későbbi adóévekre. Arról is rendelkezne a törvény, hogy az ilyen adóalap-mentesség vagy adókedvezmény szabályait az önkormányzat minimum három évig nem módosíthatja az adózók hátrányára.

  • Az önkormányzatok mozgásterét szűkítő rendelkezés értelmében a jogszabályban meghatározott adómentességeken, adókedvezményeken túl nem nyújthatnak ilyen kedvezményeket a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze után az építményadóban, amelynek alkalmazását az egységes kezelés érdekében a javaslat kiterjeszti a reklámhordozókra is.

6. Kisvállalati adó (KIVA)

  • A módosítás nem titkolt célja ezen adózási forma választásának ösztönzése. Ennek érdekében a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatár a jelenlegi 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedhet, az a bevételi értékhatár pedig, amelynek elérése a kisvállalati adóalanyiság megszűnését vonja maga után, 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra nő. A létszámértékek (50 fő, 100 fő) a tervek szerint nem változnak.

7. Innovációs járulék

  • A javaslat lényegében visszaállítja a 2014. december 31-ig hatályos szabályozást és kibővítené az innovációs járulék alanyi körét. Az az alanyi mentesség 2019-től csak a Kkv. törvényben foglalt -kapcsolódó- és partnervállalkozások összeszámításával- kritériumoknak megfelelő mikro- és kisvállalkozásokra lesz alkalmazható, figyelemmel a kétéves szabályra is.

8. Népegészségügyi termékadó (NETA)

  • A legjelentősebb változás, hogy a tervezet értelmében a jövőben valamennyi alkoholtermék adóköteles terméknek minősül.

  • Módosulnak az adómértékek. A tervezet az adómérték egységes 20%-os növelésére tesz javaslatot, ez alól azonban kivételnek számítanak a fogyasztásra kész állapotban árult üdítőitalok, amelyek esetében az emelés több, mint 100%-os (a jelenlegi 7 Ft/liter helyet 15 Ft/liter szerepel a javaslatban.)

  • Megszűnik az egészségmegőrző program költsége adóból való levonásának lehetősége is.

  • A gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, bizonyos élelmiszerek, csokoládék, vegyipari és kozmetikai termékek, illetve más, nem emberi fogyasztásra szolgáló termékek előállításához használt alkoholtermékek továbbra sem lesznek NETA kötelesek.

9. A számviteli törvény

  • Az uniós és hazai forrású (jellemzően utófinanszírozott) támogatások elszámolásában jelentős változást eredményezne a tervezet szerinti összemérés elvének érvényesülése, a jogszabály ugyanis lehetőséget biztosítana arra, hogy a költségek fedezetére kapott támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben aktív időbeli elhatárolásként számolják el a társaságok.

  • Követelés-engedményezés elszámolása: a tervezet egyértelműsíti az eredeti (saját) követelések engedményezésének elszámolását, amit a mérlegben történő minősítéstől tesz függővé.

  • Üzleti vagy cégérték egyesülés (beolvadás, összeolvadás) esetén: jelentős tőkevesztés következhet be az egymással szemben fennálló részesedések kivezetésekor, különösen akkor, ha a beolvasztó társaság a beolvadó társaságban lévő részesedésének a vételárában jelentős összegű -ki nem mutatható- üzleti vagy cégértéket is figyelembe vett a vásárláskor. A tervezet több feltétel fennállása esetén lehetővé tenné, hogy ilyen esetekben a beolvasztó társaság üzleti vagy cégértéket mutasson ki az egyesülés során átvett és átértékelt eszközök és kötelezettségek kivezetett részesedéssel arányos piaci értékén felüli összegben.

10. Az adózás rendjét (Art.) érintő változások

  • Késedelmi kamat visszaállítása: 2019-től az új Art-be is bekerül az az előírás, hogy az adóhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége keletkezik, ha döntése jogszabálysértő volt, amelyből adódóan adót kell visszatérítenie. Az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet, kivéve, ha a téves adómegállapítás az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett érdekkörében felmerült okra vezethető vissza.

  • A késedelmi pótlék jelentős mértékben emelkedik. A késedelmi pótlék mértéke a jelenlegi jegybanki alapkamat (0,90 százalék) kétszereséről (1,80 százalék) a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékére (5,90 százalék) emelkedne 2019. január 1-jétől. Az önellenőrzési pótlék mértéke változatlan maradna, az továbbra is a jegybanki alapkamatnak felelne meg. Ismételt önellenőrzés esetén az önellenőrzési pótlék mértéke pedig az így számított összeg másfélszerese lenne.

  • Pontosításra kerül az eltérő üzleti évesek társasági adóbevallási határideje. A tervezet szerint az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.

Egyéb változások

  • A tervezet módosításokat tartalmaz az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adózókat érintően.  

  • Az elképzelések szerint 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesülne a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

  • Változnak,-illetve pontosításra kerülnek a Tbj, az adóigazgatási eljárás és adóhatósági végrehajtás, valamint a Regisztrációs adó szabályai is.

Nyári Zsolt adószakértő
K-X Consulting Kft.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja