2015. július 31-ig a növekedési hitelprogram második szakaszában részt vevő hitelintézetek 825,8 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatszolgáltatást az MNB felé, amelyből idáig 646,5 milliárd forint-ot folyósítottak, 29775 ügylethez és 19454 db vállalkozáshoz kapcsolódóan – tájékoztatott az MNB.

Az egy hónappal korábbi jegybanki statisztikával összevetve megállapítható, hogy július 4. és 31. között a szerződésállomány 43,5 milliárd forinttal, folyósított összeg 33,4 milliárd forinttal, az ügyletek száma 1406-tal, a programban részt vevő vállalkozásoké pedig 749-cel nőtt.

A program két szakaszában együttvéve mintegy 24200 vállalkozás jutott finanszírozáshoz közel 1530 milliárd forint összegben.

A második szakaszban létrejött 825,8 milliárd forintnyi szerződés közel 95 százalék-a új hitel (a hitelkiváltás a keretösszeg maximum 10 százaléka lehet). Ezen belül az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 65 százalék, az új forgóeszközhiteleké 26 százalék, míg az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké 9 százalék. A II. pillérben (forint- és devizahitel-kiváltás) a meglévő beruházási hitelek kiváltására folyósított hitelek részesedése 69 százalék, míg a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására folyósított hiteleké 31 százalék; a II. pillérben folyósított hitelek közel 74 százalék-a forinthitelek kiváltását, míg 26 százalék-a devizahitelek kiváltását szolgálta. Az I. pillérben létrejött ügyleteken belül az új beruházási hitelek átlagos mérete 22 millió forint, az új forgóeszközhiteleké 58 millió forint, míg az EU-s hiteleké 31 millió forint.

Az I. pillérben az új beruházási hitelek szerződéses összeggel súlyozott átlagos futamideje 6,9 év, az új forgóeszközhiteleké 2,5 év, az EU-s hitelek esetében pedig 2 év, míg a II. pillérben a meglévő beruházási hitelek kiváltására nyújtott hiteleké 6,7 év, a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására nyújtott hiteleké 2,5 év.

A nagybankok kihelyezéseinek több mint felét teszik ki a beruházási hitelek, míg a kis- és közepes bankoknál, valamint a takarékszövetkezeteknél a hitelek túlnyomó többsége ilyen célú. Az EU-s hitelek nyújtásával főként a nagybankok és a takarékszövetkezetek foglalkoznak a programban.

Vállalatméret szerint a mikrovállalkozások hitelfelvétele 80 százalékban új beruházási hitelekre irányul, míg a kis- és közepes vállalkozásoknál 55 százalék körüli az új beruházási hitelek részesedése.

Az ágazati eloszlást tekintve a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás és a feldolgozóipar ágazatok részesedése kimagasló, a hitelek közel háromnegyede ebbe a három ágazatba irányul.