2015. október 2-ig a program második szakaszában részt vevő hitelintézetek összesen 1014,1 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatszolgáltatást az MNB felé, 35783 db ügylethez és 21875 vállalkozáshoz kapcsolódóan – számolt be a Magyar Nemzeti Bank.
Az egy hónappal korábbi jelentéssel összevetve kiderül, hogy augusztus 29. és október 2. között a program második szakaszában részt vevő hitelintézetek összesen 66,9 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatszolgáltatást az MNB felé, 2477 db ügylethez és 1138 vállalkozáshoz kapcsolódóan. (Az 1000 milliárd forint feletti részt a hitelintézetek az nhp+ konstrukció keretösszegének terhére vették igénybe.)
A még le nem járt ügyletek volumene 918,3 milliárd forintot tesz ki, míg a jelenleg ténylegesen kinn lévő – azaz a múltbeli törlesztéseket, valamint a még le nem hívott hitelrészeket nem tartalmazó – hitelállomány 705,9 milliárd forint. A program második szakaszának eddigi igénybevétele az idei év első 9 hónapjában 42 milliárd forinttal haladta meg a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt mennyiséget.
A program két szakaszában együttvéve több mint 26000 vállalkozás jutott finanszírozáshoz mintegy 1715 milliárd forint összegben.
A második szakaszban létrejött 1014,1 milliárd forintnyi szerződés közel 96 százaléka új hitel (a hitelkiváltás a keretösszeg maximum 10 százaléka lehet). Ezen belül az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 58 százalék, az új forgóeszközhiteleké 30 százalék, míg az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké 12 százalék. A II. pillérben (forint- és devizahitel-kiváltás) a meglévő beruházási hitelek kiváltására folyósított hitelek részesedése 68 százalék, míg a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására folyósított hiteleké 32 százalék; a II. pillérben folyósított hitelek közel 76 százaléka forinthitelek kiváltását, míg 24 százaléka devizahitelek kiváltását szolgálta.
Az I. pillérben létrejött ügyleteken belül az új beruházási hitelek átlagos mérete 22 millió forint, az új forgóeszközhiteleké 57 millió forint, míg az EU-s hiteleké 30 millió forint.
Az I. pillérben az új beruházási hitelek szerződéses összeggel súlyozott átlagos futamideje 6,8 év, az új forgóeszközhiteleké 2,2 év, az EU-s hitelek esetében pedig 1,7 év, míg a II. pillérben a meglévő beruházási hitelek kiváltására nyújtott hiteleké 6,7 év, a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására nyújtott hiteleké 2,5 év.
A nagybankok kihelyezéseinek mintegy felét teszik ki a beruházási hitelek, míg a kis- és közepes bankoknál, valamint a takarékszövetkezeteknél a hitelek túlnyomó többsége ilyen célú. Az EU-s hitelek nyújtásával főként a nagybankok és a takarékszövetkezetek foglalkoznak a programban. Vállalatméret szerint tekintve megállapítható, hogy a mikrovállalkozások hitelfelvétele 76 százalékban új beruházási hitelekre irányul, míg a kisvállalkozásoknál 50 százalék, a közepes vállalkozásoknál pedig 43 százalék körüli az új beruházási hitelek részesedése.
A Monetáris Tanács 2015. szeptember 22-én döntött arról, hogy a hitelintézetek az nhp+-ban allokált teljes, összesen 500 milliárd forintos hitelkeretüket az NHP második szakasza keretében történő hitelezésre is felhasználhatják.
Az ágazati eloszlást tekintve a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás és a feldolgozóipar ágazatok részesedése kimagasló, a hitelek közel háromnegyede ebbe a három ágazatba irányul.
