Június közepétől változnak a kiküldetésben dolgozók ellenőrzésére vonatkozó szabályok, a küldő és a fogadó ország hatóságai együttműködve ellenőrzik majd a jogszabályi előírások betartását. Brüsszelben dolgoznak a kiküldetéséről szóló irányelv módosításán is, a kelet-közép-európai tagállamok részéről azonban nagy az ellenállás az Európai Bizottság terveivel szemben.
A kormánnyal együttműködve minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy az Európai Bizottság a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv-javaslatát véglegesítése előtt a jó irányba terelgessük – fogalmazott a „Kiküldetési feltételek az Európai Unióban” című konferenciát megnyitó Koji László. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alelnöke a két szervezet közös rendezvényén arról beszélt, hogy a brüsszeli szervezet a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatán dolgozik, az eddigi információk alapján azonban a tervezett módosítások nem tűnnek „túl életszerűnek”.
Kétmillióan dolgoznak kiküldetésben
A munkavállalók kiküldetése azt jelenti, hogy a szolgáltatásnyújtásra az egységes piacon belül, de egy másik tagállamban kerül sor. A kiküldött munkavállaló az egyik tagállamban áll alkalmazásban, de a munkáltató ideiglenesen azzal bízza meg, hogy feladatait egy másik tagállam területén lássa el. A munkavállalók kiküldetése különösen az építőiparban, a feldolgozóiparban és a szolgáltatási szektorokban, ezen belül is a személyi (oktatási, egészségügyi és szociális munka), valamint az üzleti (adminisztratív, szakmai és pénzügyi) szolgáltatások terén gyakori. Bár hivatalos statisztika nincs (mivel az ilyen munkavállalókat nem kell külön regisztrálni), felmérések szerint jelenleg az európai munkavállalók 0,7 százaléka, mintegy kétmillió fő dolgozik kiküldetésben.
Ugyan a kiküldetésben dolgozókra a fogadó ország munkavállalók védelmére vonatkozó alapvető előírásait kell alkalmazni (például a minimálbér, vagy a maximális munkaidő és a minimális pihenőidő tekintetében), ugyanakkor a fizetéseknek nem kell igazodniuk a helyi viszonyokhoz, amely nyilván komoly versenyelőnyt jelent a kelet-európai vállalkozásoknak és munkavállalóiknak a nyugat-európai bérszínvonallal szemben. Ám, mint arról a KamaraOnline is beszámolt, az Európai Bizottság a kiküldetéséről szóló irányelv módosítására vonatkozó, márciusban bemutatott javaslata ezen a téren alapvető változást hozna.
Brüsszel újraírná a játékszabályokat
A testület bevezetné az „azonos munkáért, azonos helyen, azonos bér” elvét, vagyis a külföldi munkavállalóknak is annyit kellene fizetni, mint a helyi szakembereknek. További változást jelentene, hogy a kiküldetés időtarma nem lehet hosszabb 24 hónapnál, miközben jelenleg nincs ilyen korlát, csupán annyi a megkötés, hogy 24 hónap után mindenképp át kell jelentkezni a fogadó ország társadalombiztosítási rendszerébe – hívta fel a figyelmet előadásában dr. Bodgál Ildikó, Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nemzetközi főreferense.
Emellett kiterjesztenék az irányelvet a közúti szállításra is, vagyis például egy Magyarországról Franciaországba tartó kamion sofőrjének a bérezését előbb a magyar, majd az osztrák, a német és végül a francia átlagkeresethez (de a jelenlegi szabályok alapján is legalább a helyi minimálbérhez) kell igazítani. A javaslat emellett biztosítja, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésre a másik tagállamban székhellyel rendelkező kölcsönző cégek által kiküldött munkavállalók esetében is a munkavégzés helye szerinti tagállamban érvényes szabályok vonatkozzanak.
„Sárga lapot” mutattak a kelet-európai tagállamok
Remélhetőleg lekerül a napirendről az Európai Bizottságnak a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv-javaslata, mivel azzal sok tagállam nem ért egyet, és valójában mindössze 3-4 ország szeretné, ha a szabályozás az említett irányba változna, leginkább Belgium, Franciaország és Németország – mondta Mervai Péter, ÉVOSZ Németországi Vállalkozási Tagozat titkára. Ha mégis átmenne az elképzelés, akkor is várhatóan még legalább 3-5 év, mire a gyakorlatban is alkalmazni kell az új előírásokat – tette hozzá. Mint arról a KamaraOnline is beszámolt: Magyarország nemrég tíz másik uniós tagállammal közösen „sárga lapot” mutatott a javaslatnak. Az Európai Bizottság munkáját egy adott ügyben akkor lehet így megakasztani, ha a nemzeti parlamentek legalább harmada támogatja a kezdeményezést.
A bizottságnak ilyenkor meg kell vizsgálnia a tagállami véleményeket, és a biztosok kollégiuma dönt a kifogásolt tervezet sorsáról, ám az uniós testületen múlik, hogy a vizsgálatok fényében visszavonja, módosítja vagy esetleg módosítás nélkül fenntartja azt. A kérdés jelentőségét jelzi, hogy a mostani mindössze a harmadik eset, hogy a tagállami parlamentek „sárga lapos eljárás” keretében egy javaslat felülvizsgálatára kényszerítik a bizottságot. (Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia csatlakozott az akcióhoz.)
Átfogóbbak lesznek az ellenőrzések
Változások azonban addig is lesznek – ha nem is a kiküldetések szabályozásában, de a terület ellenőrzésében hamarosan új előírásokhoz kell alkalmazkodniuk a munkavállalóknak, a foglalkoztatóknak, de még a hiataloknak, állami szerveknek is. Június 18-ig minden tagállamban át kell ültetni a nemzeti jogrendbe és hatályba kell léptetni azt az uniós végrehajtási irányelvet, amelyet még 2014-ben fogadott el az Európai Parlament. A magyar Országgyűlés a tavaszi ülésszak utolsó napján, június 13-án fogadja el a foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló kormány-előterjesztést. A módosítás kijelöli a fogadó és a küldő tagállamok munkaügyi ellenőrzésért felelős szervei együttműködésének kereteit, a hatóságoknak közösen kell biztosítaniuk, hogy a kiküldetésben megvalósuló munkavégzés valóban ideiglenes jellegű legyen, illetve, hogy a munkáltatók betartsák a vonatkozó jogszabályi előírásokat.
A vállalkozások szempontjából ezek nem új előírások, a szabályoknak eddig is meg kellett felelni, csupán a betartásukat ellenőrzik a korábbinál szigorúbban, egységes elvek mentén – magyarázta dr. Bodgál Ildikó. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesznek változások. Valószínűleg sok problémájuk lesz például a vállalkozásoknak azzal az előírással, amely szerint húsz fő felett egy olyan munkavállalónak is ott kell lennie kiküldetésben, aki jogosultsággal rendelkezik arra, hogy igény esetén a helyi szakszervezetek képviselőivel tárgyaljon, megállapodjon – hívta fel a figyelmet az NGM nemzetközi főreferense.
Az adózási szabályok nem változtak
Legalább a kiküldetésben dolgozókra vonatkozó adózási szabályok nem változnak egyelőre. A parlament a napokban elfogadta az adótörvények jövő évi változásait, s ebben nincs olyan, amely a más uniós tagállamokba kiküldött munkavállalókat érintené – mondta előadásában Széll Zoltánné, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztályának tájékoztatási szakreferense. Ami az általános előírásokat illeti: a kiküldetésben dolgozók esetében elválik egymástól az adóztatás és a társadalombiztosítási (tb) jogállás szabályozása. Adót fizetni abban az országban kell, ahol a kiküldött munkavállaló dolgozik, ami komoly érvágás lehet annak, aki családi adókedvezményre jogosult: mivel ez az szja-fizetéshez kapcsolódik, így azt a kiküldetésben dolgozó nem tudja érvényesíteni. Ezzel szemben a tb-vel kapcsolatos költségeket alapvetően a küldő ország szabályai szerint kell fizetni – feltéve, hogy a kiküldetés ideje nem haladja meg a 24 hónapot.
Magyarországon kell viszont adót fizetni a kiküldött munkavállalónak, ha a kiküldetés ideje nem haladja meg a 183 napot és a munkáltatónak nincs telephelye az adott országban, vagy van telephelye, de az ott keletkező bérköltséget nem számolja el. A munkáltató a kiküldetésben lévő dolgozója után ugyanúgy érvényesítheti a szocho-kedezményt a 27 év alatti, 55 feletti, vagy a kisgyermekes munkavállalók után. Míg a külföldön szerzett jövedelem után nem kell egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni, de például ha valaki Németországban dolgozik és közben itthon a lakását bérbeadással hasznosítja, akkor azután itthon is kell eho-t fizetni, ha az éves bevétel meghaladja az egymillió forintot – mondta el Széll Zoltánné.
Nem azt kapták, amit vártak
Az adófizetéssel egyébként is előfordulnak problémák, bár az ezen a területen feltárt jogsértések száma, aránya nem számít magasnak, amit az is mutat, hogy az évente meghatározott célellenőrzések között a kiküldetések vizsgálata nem szokott szerepelni – fogalmazott előadásában Nagy László Norbert, a NAV Észak-budapesti Adó- És Vámigazgatósága Társas Vállalkozások Ellenőrzési Főosztály főosztályvezetője. Azért persze buknak meg vállalkozások ebből a körből is. Példaként elmesélt egy történetet, amikor egy munkavállaló tett bejelentést a NAV-nál egy külföldi munkákat szervező vállalkozás miatt. Az adóhatóság először levelet küldött a cégnek, de választ nem kapott, sőt a levél „címzett ismeretlen”-ként jött vissza. Kimentek a székhelyként bejelentett címre, amelyet egy székhelyszolgáltató vállalkozás üzemeltetett, és ott kiderült, hogy a céget nemrég eladták egy szerb magánszemélynek, de a székhelyszolgáltató is felmondta már a szerződést a társasággal.
A korábbi ügyvezető, akiből az új tulajdonos kapcsolattartója lett, úgy nyilatkozott, hogy már minden papírt átadott az új tulajdonosnak, aki ezután szerződést bontott vele. Az ellenőrzés során kiderült, hogy több mint ötven munkavállaló volt bejelentve a céghez, a dolgozók egy része azonban tényleges munkát nem végzett – kiderült, hogy addig parkolópályán voltak, amíg össze nem jön az a 30 nap, ami után valakit kiküldetésbe lehet küldeni. Olyanokat is találtak, akik ugyan dolgoztak, de nem voltak bejelentve a cégnél. A cég valójában munkaerőt közvetített külföldre. A NAV adó- és járulékhiányt is feltárt a vállalkozásnál. Nagy László Norbert elmondása szerint a kiküldetéses ügyekben egyébként is ez a legjellemzőbb probléma, vagyis, hogy a kiküldött munkavállalók után nem fizetik rendesen a közterheket, de előfordulnak olyan esetek is, amikor a pénzüket nem kapják meg, vagy nem annyit kapnak, amennyiről szó volt, illetve az utazás és a szállás költségének megtérítésével szoktak még trükközni a vállalkozások.
