A MAVIR legfrissebb helyzetértékelése a hazai erőművek teljesítőképességének nagymértékű csökkenését vetíti előre. Ebből fakadóan teljesen egyértelmű, hogy nélkülözhetetlenek az új erőművi kapacitások, különösen annak fényében, hogy a villamosenergia-igények folyamatosan növekednek.

Az Atombiztos blog markánsan fogalmaz: a MAVIR elemzése egyértelművé teszi, hogy a Paks II. Atomerőmű nélkül lehetetlen lenne Magyarország villamosenergia-ellátását biztosítani. Mint írják, míg 2017 végén az ország erőműveinek beépített bruttó kapacitása 8617 megawatt volt, addig ez 2033-ra 4535 MW-ra csökkenhet, ami 52,6 százalékos feleződést jelentene. Nem vitás tehát, hogy ellátásbiztonsági, sőt nemzetbiztonsági kérdés az, hogy hazánkban megfelelő nagyságú erőművi kapacitások épüljenek.

A jelenlegi paksi blokkok 20 évvel meghosszabbított üzemideje 2032 és 2037 között fog lejárni, az elemzés pedig már azt is figyelembe veszi, hogy ezen időtávig a Paksi Atomerőmű jelenlegi 2000 megawatt beépített kapacitásából az egyes blokk leállítása miatt 500 MW ki fog esni, 2037 végén pedig a másik három blokk is le fog állni, ezért további 1500 MW alaperőművi termelést biztosító kapacitás fog kiesni a hazai villamosenergia-rendszerből.

A hazai villamosenergia-fogyasztással kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a valóságban sokkal nagyobb növekedést produkál a piac, mint az előrejelzések, amelyek azt mutatják, hogy a nettó villamosenergia-fogyasztás a 2018 utáni időszakban 0,6 százalékkal, a 2023 és 2028 közötti időszakban egy százalékkal, a következő öt éves periódusban pedig további 0,9 százalékkal nőhet.

Ahogy az Atombiztos fogalmaz, évek óta azt láthatjuk, hogy folyamatosan növekszik a hazai fogyasztás és évente akár többször megdőlnek a rendszerterhelési csúcsok. A magyar villamosenergia-fogyasztók 2018-ban a MAVIR adatszolgáltatása alapján soha nem látott mennyislgű, bruttó 45,42 TWh villamos energiát fogyasztottak, ez a fogyasztási érték 0,8 százalékkal volt magasabb, mint az előző évi összesített magyar fogyasztás. A villamosenergia-ellátás alapvető pillére tavaly is a Paksi Atomerőmű volt, a négy paksi blokk éves bruttó villamosenergia-termelése 15.7 TWh volt, ez a mennyiség a hazai termelés több mint 50 százalékát jelenti.

Ráadásul 2018-ban Magyarország villamosenergia-import mennyisége történelmi csúcsot elérve 14,35 TWh-ra növekedett, ami a 2017-es 28,6 százalékos import részarányt meghaladva 2018-ban éves szinten mintegy 31,6 százalékos rekordot ért el. Arról nem is beszélve, hogy tavaly az import-részarány csúcs már 54,5 százalék is volt, az abszolút villamosenergia-import csúcs pedig elérte a 3409 MW-ot! Ezek az értékek is azt mutatják, hogy az import már jelenleg is súlyos ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat hordoz magában, hiszen nem tudhatjuk, hogy meddig és milyen áron állhat egyáltalán rendelkezésre az import áram.

Az optimista előrejelzések szerint a hazai villamosenergia-rendszer renelkezésre álló állandó teljesítőképessége akár 14 494 MW is lehet 2033-ig, ebből a nagyerőművek 9074 MW-ot képviselhetnek majd a jövőben. E kapacitásokat pedig alapvetően a Paksi Atomerőmű 2-4. blokkja, a Paks II. Atomerőmű két új egysége, valamint gázerőművek biztosíthatják. A legpesszimistább prognózis alapján a nagyerőműves beruházás egyáltalán nem valósul meg Magyarországon 2033-ig, az erőmű-veállítások mértéke is nagyobb, mint az optimista változatban, valamint az időjárásfüggő megújuós kapacitások is mérsékeltebb ütemben épülnének ki. Amennyiben Magyarországon nem épülnek meg a szükséges erúművi kapacitások, akkor Európában egyedülálló módon kritikus szintet érne el a villamosenergia-import részaránya, amely háznk versenyképességét is veszélyeztetné.