Jöhet még tyúkszemtaposás pláza-stopban, veszteségtilalomban. A riogatás is káros, az árbevételhez vagy boltmérethez kötött szabályok pedig Brüsszelben nem kedveltek. A családi költekezést szerintük is a béremelés hajtja – írják a Blokkk.com szakértői.

Az Európai Bizottság közzétette 2018. évi országjelentését, benne az eredmények és a kockázatok értékelésével. Az uniós értékelés szerint is a magyar gazdasági növekedést továbbra is főként a belső kereslet hajtotta. Ki is emelik, hogy a háztartások fogyasztását kétszámjegyű bérnövekedés lendítette fel – olvasható a blokk.com friss cikkében.

A blokkk.com már korábban kiszámolta, mit is jelent ez. Az elmúlt három esztendőben a korábbiakkal szemben a bruttó reálkereset gyorsabban nőtt a gazdaság teljesítményénél, nem is kicsit, 2015-17 között kétszeres az ütemkülönbség, a hároméves időszakot együtt nézve:

Ebben azért lát kockázatot az unió is. De végül 2018-ra további lakossági fogyasztásbővülést vetít előre.  Fennáll annak a kockázata az értékelés szerint ugyanakkor, hogy a háztartások bizalmának emelkedése és a tartós fogyasztási cikkek elhalasztott beszerzésének pótlása miatt az infláció felgyorsul. A lakossági hitelfelvétek a kedvező kamatkörnyezetben ebben az irányban is hat.

A boltos világgal is összefügg, hogy az egészségtelen életmódhoz kapcsolódó egészségügyi kockázatok továbbra is magasak, az uniós értékelés szerint. A 2000. évi 30 százalékos szintről ugyan csökkent, de a felnőttek még mindig több mint egynegyede napi rendszerességgel dohányzott 2014-ben, ami az EU-ban a harmadik legmagasabb arány. Az egy felnőttre jutó alkoholfogyasztás mintegy 10 százalékkal magasabb az uniós átlagnál, és az elhízás előfordulása a 2000. évi 18 százalékról az EU-ban a harmadik legmagasabb arányt elérve 2014-ben 21 százalékra nőtt. Tehát, tesszük hozzá a blokkk.com részéről, van, amiből kevesebbet kellene vásárolni és fogyasztani, az pedig csak hab a tortán, hogy mind az állam az adók révén, mind a boltosok egyes egészségre káros árucikkekből azért jól keresnek.

A boltos világ uniós bürokratáknak nem tetsző szabályozásáról

Magyarország komoly termelékenységi problémával szembesül a jelentés szerint. A termelékenység növekedése már tíz éve elmarad a szomszédos országokétól. A kkv-k innovációs hajlandósága alacsony, Magyarország továbbra is csak visszafogottan használja a digitális technológiákat. És egyéb okokkal is összefüggésben a szolgáltatások és a kiskereskedelem szabályozási akadályai, a szabályozás kiszámíthatatlansága gátolja az erőforrások hatékony újraelosztását, tehát – tesszük hozzá – a fejlesztéseket, beruházásokat, ráadásul a boltos korlátozások kedvezőtlenül hatnak a beszállítói és a beruházásokat szállító vállalkozói körre is.

Megjegyzi a jelentés azt is az ajánlások sorában, hogy erősítse meg a szabályozás kiszámíthatóságát, az átláthatóságot és a versenyt, különösen a szolgáltatási ágazatban és azon belül a kiskereskedelemben.

Nem szerencsés a boltok korlátozásával riogatni

A szolgáltatásszektor szabályozásában problémát jelent a jogi keret kiszámíthatatlansága, ami különösen a kiskereskedelmi ágazatot érinti. Az elmúlt években gyakran jelentettek be a kiskereskedőket érintő újabb korlátozásokat. Ez akkor is elrettentheti a beruházókat, ha a tervezett intézkedések végül nem valósulnak meg.

Bevezették, majd visszavonták a vasárnapi nyitvatartás tilalmát. Az Európai Bizottság jogi lépései nyomán a hatóságok visszavonulót fújtak a progresszív élelmiszerlánc-felügyeleti díj beszedésében. 2017 tavaszán újabb korlátozó intézkedéseket jelentettek be, de ezeket eddig nem vezették be.

A jogszabályi javaslatok gyakran az árbevételhez, vagy az üzletmérethez vannak szabva, így alapvetően a külföldi kiskereskedelmi láncokat érintik. A bizonyos méret feletti üzletek nyitásának szabályozása, annak nem egyértelmű alkalmazása változatlanul bizonytalanságot okoz (ez a pláza-stop). Továbbra is hatályban van a veszteséges működés tilalma, ami fokozza a szokásos üzleti kockázatot (két egymást követő veszteséges esztendő után a 15 milliárdnál nagyobb boltos vállalkozásnak be kell zárnia a napi cikkek kereskedelmében).

És ami az országjelentésben nincs benne, hogy folyik az eljárás az élelmiszereknél a hazai és import cikkekre kötelezően előírt azonos árképzéssel szemben is (az árrést ugyanúgy kell kiszámolni, ha hazai vagy import a boltban árult ennivaló, nem lehet például össze-vissza leárazni az importot, a hazait pedig drágán adni).


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja