A gyakornoki foglalkoztatásra a tipikus munkaviszonytól eltérő szabályok és jogszabályok vonatkoznak.
A Magyarországon államilag elismert felsőoktatási intézmények hallgatói a szakmai gyakorlatukat a nemzeti felsőoktatásról szóló2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) szerinti hallgatói munkaszerződés keretében végzik – a köznyelvben ezt nevezzük gyakornoki foglalkoztatásnak – olvasható a munkajog.hu-n.
A hallgatói szerződés keretében történő munkavégzés szabályait az Nftv. 44. §-a tartalmazza. E szerint a hallgató két formában végezhet hallgatói munkaszerződés alapján munkát:
1. duális képzés ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen,
2. a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben.
A hallgatói munkaszerződésre a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi törvény (Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Díjazás tekintetében a törvény eltérő szabályokat állapít meg a szerint, hogy a munka közvetlenül kapcsolódik-e vagy sem a felsőoktatási intézmény képzési programjához.
Amennyiben közvetlenül kapcsolódik a munka a képzési programhoz, akkor díjazás kötelezően csak akkor fizetendő a hallgatónak, ha a gyakorlat ideje egybefüggően meghaladja a hat hetet, ennél kevesebb időtartamra nem kötelező a díjfizetés.
A díjazás mértéke legalább hetente a minimálbér tizenöt százaléka (ez 2016-ban 16 650 forint), amelyet eltérő megállapodás hiányában a szakmai gyakorlóhely fizet. Amennyiben a munka nem kapcsolódik közvetlenül a képzési tervhez, vagy nem duális képzés keretében történik a munkavégzés, akkor a díjazás a felek megállapodása szerint jár, nincsen kötelező minimum.
Ilyenkor díjazás ellenében a hallgató által e jogviszonyban létrehozott dolgok tulajdonjoga, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok – eltérő megállapodás hiányában – a felsőoktatási intézményre, illetve az általa létrehozott gazdálkodó szervezetre az átadással átszállnak.
A díjazás vonatkozásában van egy – a hallgatók számára nem túl kedvező – speciális szabály, miszerint ha a képzési programhoz közvetlenül kapcsolódó szakmai gyakorlatot költségvetési szervnél teljesíti a hallgató, akkor a munkavégzésre hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet (természetesen a hallgatót ez esetben is megilletik az Mt.-ben biztosított egyéb munkavállalói jogok).
Ez azt jelenti, hogy amennyiben a hallgató úgy dönt, hogy a szakmai gyakorlatát például minisztériumban, önkormányzatnál vagy valamilyen hivatalnál teljesítené, akkor előfordulhat, hogy se szerződést nem kötnek vele, se díjazást nem fizetnek részére.
Az Nftv. indokolása szerint ezen speciális szabály bevezetésére azért volt szükség, mert a hat hetet meghaladó gyakorlat esetén fizetendő díjazás kötelező előírása a képzés minőségét veszélyeztetve csökkentette a fogadókészséget mind a köz-, mind a magánszférában.
