2018. június 28. csütörtök, 08:05
Jill Evans, Európai Parlament, európai nyelvek
Egyre több digitális eszköz használ nyelvi feldolgozásra épülő technológiát, a kisebb nyelvek viszont könnyen lemaradhatnak. A megoldásról Jill Evans EP-képviselőt kérdezték.

Az Európai Unió 24 hivatalos, valamint 60 regionális és kisebbségi nyelvéből egyre kevesebbet használunk online, a sokak által beszélt, illetve a kisebb nyelvek között egyre jobban kitűnik a különbség. Jill Evans (zöldpárti, brit; képünkön) nyelvek közötti digitális egyenlőségről szóló – magyarul itt olvasható – jelentése szerint több ilyen kisebb nyelvet a kihalás fenyeget a digitális térben. A jelentés szeptemberben kerül a plenáris ülés elé. Az Európai Parlament sajtósai a jelentéstevőt kérdezték.

– Miért fontos a nyelvek közti egyenlőség a digitális térben, amikor legtöbbünk ugyanazon a néhány nyelven kommunikál egymással, leginkább angolul?

– A digitális világ többé nem választható el a valós életünktől. Siritől kérünk útbaigazítást, vagy Alexát kérjük meg arra, hogy tegyen be zenét. A kevésbé használt és kisebbségi nyelveket beszélők nem tudnak a saját nyelvükön hozzáférni ezekhez a szolgáltatásokhoz, és általában valamelyik domináns nyelv használatára kell szorítkozniuk online. Az a helyzet, hogy számos technológia kizárólag csak ezen a maroknyi domináns nyelven érhető el. De ezek a technológiák egyre fontosabb szerepet játszanak az életünkben, így van egy jogos félelem arra vonatkozóan, hogy ez a digitális trend a való életben is kihat majd a nyelvhasználatunkra.
A nyelv több mint kommunikációs eszköz, valójában kapcsolódik a kultúrához és az identitáshoz is. Az EU-ban több mint 80 nyelvet beszélnek. Walesben és sok más országban az embereknek kampányolniuk kellett a nyelvi egyenlőségért, különösen a kisebbségi nyelvek esetében, hogy az élet minden területén használhassák a saját nyelvüket.

– Hogyan erősíthetjük a többnyelvűség szerepét a digitális térben? Pénzügyileg kell támogatnunk?

– Az USA-ban és Ázsiában hatalmas összegeket fektetnek a nyelvi technológiákba, Európa pedig elmarad ettől. A jelentésem arra kéri az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy széles körű, hosszú távú és összehangolt finanszírozási programot.
Egy másik javaslat, hogy a tagállamok hozzanak létre a digitális írástudást fejlesztő programokat a kevésbé beszélt nyelveken, valamint emeljék be a nyelvi technológiára épülő képzéseket és eszközöket az iskolai tananyagba. Ez arra ösztönözné az embereket, hogy már fiatal koruktól kezdve online is minél többet használják a saját nyelvüket, és megismerkedjenek olyan nyelvi feldolgozásra épülő technológiákkal, mint az automatikus fordítás, a felolvasó alkalmazások és a beszédfelismerés.

– Milyen hatással van ez a kérdés a vállalkozásokra és az emberekre?

A digitális korban a nyelvi akadályok jelentős kihívás elé állítanak. 2015-ben például az európaiak mindössze 16 százaléka rendelt valamit online egy másik EU-s országból. A nyelvi technológiák megoldást kínálnak az emberek közti kapcsolatok javítására és ösztönzik a nemzetközi kereskedelmet.
A bonyolult adminisztratív folyamatokat nézve a nyelvi technológiák jelentősen javíthatják az emberek részvételi lehetőségét annak az országnak az ügyeiben, ahol élnek.
A kisebbségi nyelvek, például a wales-i és a baszk digitálisan hátrányos helyzetben vannak, de az EU számos hivatalos nyelve is, mint az ír, az észt, a cseh vagy a dán. Az európai nyelvek nagymértékben profitálhatnak a nyelvi technológiákba, eszközökbe és erőforrásokba való befektetésből.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja