A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki közlése alapján Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,8 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 4,9 százalékkal nőtt 2018-ban az egy évvel korábbihoz képest.

2017-ben 4,1 százalékkal, 2016-ban 2,3 százalékkal nőtt a GDP Magyarországon, a kiigazított adatok szerint 4,4, illetve 2,2 százalékos volt a növekedés. A tavalyi negyedik negyedévben a GDP a nyers adatok szerint 5,0, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévi 4,9, illetve 5,2 százalék után – áll a közleményben.

Mint írják, az előző negyedévhez mérten 1,1 százalékkal nőtt a GDP a múlt év negyedik negyedben szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint, az első és a harmadik negyedévi pedig 1,3 százaléknál alacsonyabb és megegyező a második negyedévivel.

14 éves rekordnak számít a tavalyi negyedik negyedéves gazdasági növekedés, a negyedéves adatokban 2004 második negyedévében mértek a legutóbb hasonló növekedést – mondta Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor.

A hivatal közléséből az is kiderült, hogy a gazdaság növekedéséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások. Ezen belül is a belföldi kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás növekedése volt kiemelkedő.

A nyers adatokból az is kivehető, hogy 2018 első negyedévében 4,5, a másodikban és a harmadikban egyformán 4,9 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest. Ha pedig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok is nézzük, akkor a növekedés 4,9, 4,7, illetve 5,2 százalékos volt az első három negyedéves adat. A tavalyi negyedik negyedév részletes GDP-adatait március 1-jén teszi közzé a KSH.

Varga Mihály pénzügyminiszter az eredményeket kommentálva kiemelte: a legfrissebb statisztikai adatok is visszaigazolják a magyar növekedési fordulat eredményességét és fenntarthatóságát, a 2017-es 4,1%-os emelkedést követően tavaly tovább gyorsult a gazdaság, ami a legtöbb elemzői várakozást is meghaladja. 2018 utolsó negyedévében 5%-os volt a bővülés, amely a rendelkezésre álló adatok alapján háromszorosa az uniós átlagos növekedésnek. Meghatározó, hogy a magyar gazdaság jelenlegi bővülése nem külső hitelekből táplálkozik, mint a 2000-es évek első évtizedében, hanem kiegyensúlyozott makrogazdasági keretek között jött létre, ahol az adósságszint is folyamatosan csökken.

A pénzügyminiszter a jövőt illetően rámutatott: tekintettel kell lenni a reálgazdasági folyamatok, az infláció és a külkereskedelmi mérleg jövőbeli alakulására, valamint a munkaerőhiányból adódó lehetséges korlátokra. Mivel a világgazdaságot és térségünket is politikai és gazdasági bizonytalanságok övezik, a Bizottság 0,6 százalékponttal 1,3%-ra csökkentette az uniós növekedési várakozását 2019-re. Annak érdekében, hogy a hazai bővülés magas üteme fennmaradjon és az uniós átlagot hosszú távon is legalább 2 százalékkal meghaladja, a kormány számos intézkedéssel segíti a versenyképesség javítását és gazdaságvédelmi akciótervet dolgoz ki.

(NT, Pénzügyminisztérium)