2018. május 9. szerda, 09:31
infláció, fogyasztói ár, KSH, élelmiszer, kereskedelem
Idén áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt. Az első négy hónapban összességében átlag 2,1 százalékkal emelkedtek az árak.

Az élelmiszerek ára 4,2 százalékkal emelkedett idén áprilisra az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül a tojás 20,5, a száraztészta 12,4, a vaj, vajkrém 11,8, a tejtermékek 7,6, a liszt 7,0 százalékkal drágult. A cukor 18,7 százalékkal olcsóbb lett – közölte a KSH. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,3 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt.

Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 1,4, ezen belül a járműüzemanyagokért 2,1 százalékkal kellett többet fizetni.

A ruházkodási cikkek és a háztartási energia egyaránt 1,3 százalékkal drágult, utóbbin belül a tűzifa ára 13,2, a palackos gázé 3,9 százalékkal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 1,0 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1,0 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

Szakértői vélemények

Jobbágy Sándor, a CIB Bank szakértője a piaci várakozásoknak megfelelőnek nevezte az áprilisi inflációs adatot. Hozzáfűzte, hogy az infláció trendjében a béremelkedések hatása továbbra is a vártnál lassabban jelenik meg, elsősorban a lakáspiacon jelentkező kereslet miatt. A folytatódó béremelkedés azonban továbbra is felfelé mutató kockázatot okoz, ahogy a nemzetközi olajárak alakulása is.

A CIB szakértői a nyári hónapokban kissé tovább emelkedő, de továbbra is 3 százalék alatti áremelkedést várnak. Az éves átlagos infláció előrejelzésük szerint a tavalyi 2,4 százalék közelében alakulhat. A 3 százalékos jegybanki inflációs célszint tartós átlépése idén még nem valószínű és hosszabb ideig sem várható, így monetáris szigorítást sem prognosztizálnak. A bank elemzői szerint azonban nem-konvencionális MNB-intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása a továbbiakban is napirendre kerülhet.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte: hosszabb idő után jelentősebb gyorsulást mutatott az infláció áprilisban, ám az adat összhangban van a piaci várakozásokkal. Az infláció megugrását – az olajpiacon megfigyelt mozgással összhangban – elsősorban az üzemanyagok drágulása okozta.

Az ING elemzőinek várakozása szerint a következő hónapokban főként az üzemanyagárak emelkedése következtében mérsékelten tovább erősödhet az inflációs nyomás. 2018 egészét tekintve átlagosan 2,5 százalékos inflációt prognosztizálnak. Az év végére 2,8 százalék közelében alakulhat az átlagos árszínvonal emelkedése.

Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője elmondta, az importált infláció továbbra is alacsony, ugyanakkor a magyarországi bérek emelkedése, a fogyasztás bővülése felfelé hajtja majd az inflációt. Mérsékelt gyorsulásra számít, a mostani kilátások alapján júniusban az éves infláció elérheti a 2,5 százalékot, az év végére pedig a 3 százalékot.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint legkorábban 2018 végén vagy 2019 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt a pénzromlás üteme. Az idei egész évre 2,4 százalékos átlagos inflációt becsülnek az Erste szakértői. Ha az olaj világpiaci ára tartósan magasan ragad és az begyűrűzik az üzemanyagárakba, akkor a mostani becslésnél magasabb lehet az idei infláció. Azonban valószínűleg ez sem nem fogja a Magyar Nemzeti Bankot kimozdítani a jelenlegi álláspontjáról, legkorábban 2019 második felében kezdhetnek emelkedni a bankközi kamatok - fejtette ki.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének véleménye szerint az infláció áprilisi felszökését elsősorban az okozta, hogy egy évvel ezelőtt éppen csökkentek, míg most emelkedtek az üzemanyagárak, így az alacsonyabb bázishoz képest magasabb volt az üzemanyagok áremelkedési üteme. A továbbra is gyenge árnyomásra utal, hogy az éves maginfláció 2,4 százalékra csökkent és 0,2 százalékos volt a havi indexe. Az igen dinamikus bérnövekedés továbbra sem jelenik meg az árakban.

A következő hónapokban az üzemanyagok bázishatása miatt gyorsulhat az infláció, így az év közepére átmenetileg elérheti a 3 százalékos inflációs célt. Az év végére az infláció ismét kissé mérséklődhet, így idén átlagosan 2,5 százalékos inflációra számítanak a Takarékbank elemzői. A gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció azonban nagyobb gyorsulást is mutathat. 

KamaraOnline/MTI


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja