Jövőre az ideinél alacsonyabb lesz a béren kívüli juttatások, köztük a pénztári megoldásokhoz nyújtott munkáltatói támogatások adókulcsa, a terhelés 40,71 százalékra csökken a közel 44 százalékos szintről.
Kedvezőbb adózási feltételekkel adhatnak béren kívüli juttatást jövőre a munkáltatók a dolgozóknak. Az 2018-ra vonatkozó szabályok szerint ugyanis a béren kívüli juttatások, köztük az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagsághoz adható munkáltatói támogatások adókulcsa ugyanis 40,71 százalékra csökken az idei 43,66 százalékról. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke örömtelinek nevezte a változást egyben ismertette a szervezett legfrissebb felmérését, amely szerint a munkáltatók cafetéria-juttatásokkal kapcsolatos döntéseiben közel 30 százalékos súllyal esik latba a mindenkori adókörnyezet.
A pénztári juttatás a munkaerőmegtartásban is hasznos
A szervezet több, mint 300 munkáltató véleménye alapján kimutatta, hogy a béren kívüli juttatásoknak szerepe van mind a toborzásban, mind abban, hogy egy-egy munkáltató meg tudja tartani a dolgozóit. A munkáltatók 61 százaléka volt ugyanis ezen a véleményen. A megkérdezett multinacionális és nagy cégek és szervezetek pedig kiemelkedő 74 százalékos arányban vélték úgy, a pénztári juttatásoknak munkaerő-megtartó szerepük van. Az elnök szerint a mostani gazdasági környezetben, mikor sok ágazatban jelentős a munkaerőhiány és a munkavállalók iránt egyre jelentősebb a kereslet, különösen figyelemreméltó ez az eredmény.
Javaslat a munkáltatói szerepvállalás fokozására
Az ÖPOSZ felméréséből kiderül az is, hogy a munkáltatók többsége nyitott lenne egy új ösztönző bevezetésére, amely a munkáltatók és a munkavállalók együttműködésén át teszi lehetővé a pénztárakon keresztüli kedvezményes öngondoskodást. A munkáltatók közel 60 százaléka nyilatkozott úgy hogy örülne és szívesen bevezetné a Századvég Gazdaságkutató Zrt és a Pénztárszövetség által javasolt konstrukciót aminek a lényege a magánszemélyek és vállalatok állami ösztönzővel segített együttes szerepvállalása az előtakarékosságban. A javaslat alapján a jelenlegi kedvezmények átalakítása révén a munkáltatói pénztári juttatás után is adókedvezményben részesülnének a munkavállalók, amennyiben a munkáltatótól kapott juttatás mellett ők maguk is vállalnak egyéni befizetést.
A kedvezmény a cafetérián belül, vagy azon kívül is érvényesíthető lenne. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke elmondta, hogy a szóban forgó konstrukció iránti nyitottságot a lakosság körében már nyáron kimutatták, az NRC kutatócentrum reprezentatív felmérése alapján akkor tízből hatan támogatták a felvetést, ugyanilyen arányban csatlakoztak volna szívesen egy hasonló konstrukcióhoz a megtakarításban. A lakosság egyébként is érezhetően szívesen fogadná az állam befolyását, a külső segítséget, például a munkáltatók további szerepvállalását is. A szervezet által megkérdezettek 65 százalék számára fontos például hogy a munkáltatója anyagilag is támogassa az egészségtudatosságot.
A munkáltatók körében a véleményeket most először mérte fel a szervezet és a végeredmény, a 60 százalékos támogatottság itt is örömteli. “Nagyon fontos, hogy a javaslatunk alapján a munkáltató által adott pénztári juttatás egyszerre ösztönözné a vállalati és az egyéni szerepvállalást, amit az állam így egy létező kedvezmény kiterjesztésével jelentősen ösztönözhetne” – tette hozzá az elnök elmondva, a csak egyénileg takarékoskodó pénztártagok továbbra is megkapnák az egyéni befizetéseikre most járó évente 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítést.
Amennyiben az ÖPOSZ javaslata életbe lép, a pénztári tagsághoz adott munkáltatói támogatások még jobban felértékelődnének és a mostaninál sokkal több munkavállaló kezdhetné az öngondoskodást a pénztári megoldásokon keresztül, amelyek az egyik legjobb alternatívát nyújtják ezen a piacon.
Kiváló eredmények
Az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészségpénztárak évek óta és negyedévről negyedévre rendre látványos eredményekkel bizonyítják, hogy jó kezekben van a tagok megtakarítása. Szeptember végén az ÖPOSZ-hoz tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona 1247 milliárd forintot tett ki, ez pedig 11,2 százalékos növekedést az előző év azonos időszakához képest. Az egy tagra jutó átlagos vagyon ezalatt 11 százalékkal 1,18 millió forintra gyarapodott. Az egészségpénztárak pedig – a családi felhasználás lehetősége miatt – akár hárommillió ember mindennapi egészséggel összefüggő és önsegélyezési céljait finanszírozhatják.
A pénztártagok csak idén (szeptember végéig) összesen 4,5 millió alkalommal közel 25 milliárd forint értékben éltek a kasszák révén elérhető szolgáltatásokkal. Emellett az idén már széles körben elérhető önsegélyező szolgáltatások is egyre ismertebbek, amit mutat például az is, hogy a gyermeknevelést célzó pénztári megoldások átlagosan 85 ezer forintos terhet vettek le a pénztári megtakarításaikból erre költő érintett családok válláról.
„Az idei év megmutatta, hogy a pénztártagok nagyon elszántak és komoly az igényük a megtakarításra, hiszen már eddig is rekordösszegű egyéni tagdíjat fizettek és fizetnek be számláikra, amit nyilván az év végéig elérhető 20 százalék, akár 150 ezer forintos adóvisszatérítés lehetősége is motivál. Arra számítok, hogy évről-évre egyre többen élnek az egyéni takarékoskodással, de bízom abban is, hogy a munkáltatói szerepvállalás is újra erős hangsúlyt kap” – mondta az ÖPOSZ elnöke.
Az ÖPOSZ szakértői arra számítanak, hogy a béren kívüli juttatásokra vonatkozó jövőre életbe lépő alacsonyabb adóterhelés, a pénztárak kiemelkedő teljesítménye, valamint az öngondoskodás iránti igény fokozódása miatt a pénztári megoldások nagyobb szerepet kapnak a jövőben és az önkéntes pénztári megtakarítások munkáltatói támogatására és kiegészítésének adózására vonatkozó hatályos szabályok remélt korrekciója hosszútávon akár négymillió magyar munkavállaló előtt teszi még vonzóbbá az előtakarékosságot.
