Jelenleg 60 adófajta létezik Magyarországon. Az általános forgalmi adó (áfa) 25 százalékban, a személyi jövedelemadó pedig 13 százalékban járul hozzá a központi adóbevételekhez, ugyanakkor az adók döntő többsége 1 százaléknál kisebb mértékű bevételt generál.
Több kritika is éri a magyar adórendszert az adófajták széttagoltsága miatt. Jelenleg 60 adófajta van hatályban Magyarországon. Első hallásra kicsit soknak tűnik. De sok-e vajon a nemzetközi viszonylatban?
„Külföldi példák azt mutatják, hogy más országok sem képesek feltétlenül adórendszerüket hatékonyabban működtetni. Bár nehéz e körben hiteles forrásokat találni, ismereteink szerint az Egyesült Államokban 97, Németországban pedig 59 adófajta létezik. Az adófajták nagyságrendje tehát hasonló, de figyelemmel ezen országok méretére és közigazgatási tagoltságára a 60 darab magyarországi adónem ebben a tekintetben soknak tűnik” – foglalta össze Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
Ezzel szemben ha a szintén széttagolt, de mégis mindössze húszmillió főt számláló Ausztráliát vesszük figyelembe, akkor a magyarországi termés már nem is tűnik annyira bőségesnek. Ausztrália ugyanis a legfrissebb számítások alapján 125 különböző adóból termeli ki a költségvetés bevételét.
A húzó adónemek
Az adófajták elemzésénél nem utolsó szempont azt figyelembe venni, hogy azok milyen mértékben járulnak hozzá a központi adóbevételekhez. Ebből a szempontból messze a legjelentősebb az általános forgalmi adó, amely a központi költségvetés adóbevételeinek több mint 25 százalékáért felel. Az áfát messze lemaradva követi a személyi jövedelemadó (13,5 százalékos részaránnyal), valamint a jövedéki adó (7,8 százalékkal).
Közismertségéhez viszonyítva sokaknak meglepő lehet, hogy a társasági adó alig több mint 3 százalékot hozott a konyhára. Ez azonban csalóka viszonyítás, mivel legtöbb központi adónemünknek az adóbevételekben játszott szerepe nem haladja meg az 1 százalékot. Erről az oldalról nézve már kimondottan jelentős adónemnek minősül például a pénzügyi tranzakciós illeték, amely az adóbevételeknek több mint 2 százalékáért felel.
És a „futottak még” kategória
A 60 adófajtába több olyan is tartozik, amelyek a nemzetgazdaság szempontjából kimutathatatlannak tűnnek. Itt van mindjárt a háztartási alkalmazottak után fizetendő havi 1000 forintos adó. Ebből az adóból a zárszámadási törvény és a KSH statisztikák alapján 2014-ben 26 millió forint, 2015-ben pedig 29 millió forint bevétel származott. Ha ezeket a számokat elosztjuk az egy alkalmazottra eső éves összeggel (ami 12 000 forint), megkapjuk, hogy 2015-ben csupán 2.400 fő után fizettek ilyen adót. Vagyis nem csak a bevétel kevés, de valószínűleg az ilyen típusú foglalkoztatás kifehérítésére irányuló célt sem érte el az az adónem. Annak ellenére, hogy az adófizetők oldalán az adó adminisztrálása nagyon egyszerű, feltételezhető, hogy a NAV oldalán azért jó pár millió forintot felemészt az adó beszedése és adminisztrálása. Emiatt az adónem megtartása nem tűnik indokoltnak.
Hasonló eredményre juthatnánk a pornográf tartalmakra kivetett kulturális adóval kapcsolatban. Ez az adónem 2014-ben 145 millió forintot, 2015-ben pedig 126,5 millió forintot hozott a költségvetésnek, miközben a külföldről, interneten szolgáltatott tartalom után egyrészt senki sem fizet adót, másrészt az ilyen tartalomra vágyók legfőbb beszerzési terepe is nyilvánvalóan az internet. Azaz ezen adó megtartása mellett is kevés racionális érv hozható fel.
Sok vagy kevés?
Bár a nemzetközi összehasonlítások nagyon hasznosak, minden ország saját maga kell, hogy a mércét felállítsa: hány adóval tud egy hatékony és az arányos és igazságos közteherviselés elvét megvalósító adórendszert működtetni. Megfontolandó továbbá azon céloknak a köre is, amelyeket az adórendszer keretein belül érdemes érvényre juttatni.
Mindezek szem előtt tartásával a 60 magyarországi adófajta valóban soknak tűnik. Különösen úgy, hogy az adók túlnyomó többsége a költségvetés 1 százalékánál kisebb mértékű bevételt generál – nem is beszélve azon adókról, amelyekből származó bevételek csupán milliós nagyságrendben mérhetőek. Érdemes tehát elgondolkozni arról, hogy mely adókra van szükség és melyekre nem. És ez a gondolkodás egyszer elvezethet oda, hogy legalább az adófajták felsorolása elférhessen egy söralátéten.
Adónemek 2016
A magyarországi adófajták számának felméréséhez természetesen nem mindegy, hogy mit minősítünk adónak. A mindennapi tapasztalat, továbbá az adózási elmélet egyaránt egyértelműsítik, hogy nem minden, az állam irányában fennálló fizetési kötelezettség tekinthető adónak.
Egyrészt, vannak olyan befizetési kötelezettségek, amelyek közvetlenül meghatározott szolgáltatásokra vagy előnyökre jogosítanak – ezek nem adók. Így például egy eljárási díj nem minősülhet adónak, miként pl. az autópálya-használati díj sem.
Ugyanígy, a klasszikus társadalombiztosítási járulékok szintén nem adók, mert azok tipikusan maximáltak, vagyis mértékük elvben igazodik az értük kapott szolgáltatáshoz. Más kérdés, hogy ma Magyarországon a tb-járulékok már nem így működnek, így ezeket adónak tekintettük.
Végül, a bírságok, pótdíjak és egyéb szankciók szintén nem minősülhetnek adónak, bármennyire is ilyen érzése van az egyszeri befizetőnek.
Másik oldalról ugyanakkor adónak tekintettünk bizonyos olyan befizetéseket, amelyek ugyan nem közvetlenül az államnak fizetendők, de mégis államilag kikényszerített olyan befizetésről van szó, amely ellenszolgáltatásra nem jogosít. Ennek tipikus példája jelenleg a kötelező kamarai regisztrációs díj.
A lista:
- A dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása
- A forgalmazó és a befektetési alap különadója
- A magánszemély egyes jövedelmeinek különadója
- Általános forgalmi adó
- Baleseti adó
- Bányajáradék
- Biztosítási adó
- Cégautó-adó
- Ebrendészeti hozzájárulás
- Egészségügyi hozzájárulás
- Egészségügyi szolgáltatási járulék
- Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
- Egyszerűsített vállalkozói adó
- Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
- Energiaadó
- Energiaellátók jövedelemadója
- Építményadó
- Erdővédelmi járulék
- Földvédelmi járulék
- Gépjárműadó
- Gyógyszerforgalmazók különadói
- Háztartási munka regisztrációs díja
- Helyi iparűzési adó
- Hitelintézetek különadója
- Hitelintézeti járadék
- Hulladéklerakási járulék
- Idegenforgalmi adó
- Illeték
- Innovációs járulék
- Játékadó
- Jövedéki adó
- Kamarai hozzájárulás
- Kisadózó vállalkozások tételes adója
- Kisvállalati adó
- Környezetterhelési díj
- Környezetvédelmi termékdíj
- Közművezetékek adója
- Kulturális adó
- Magánszemélyek kommunális adója
- Munkaerő-piaci járulék
- Népegészségügyi termékadó
- Nyugdíjjárulék
- Pénzbeni egészségbiztosítási járulék
- Pénzügyi szervezetek különadója
- Pénzügyi tranzakciós illeték
- Regisztrációs adó
- Rehabilitációs hozzájárulás
- Reklámadó
- Szakképzési hozzájárulás
- Személyi jövedelemadó
- Szerencsejáték felügyeleti díj
- Szociális hozzájárulási adó
- Táppénz-hozzájárulás
- Társasági adó
- Távközlési adó
- Telekadó
- Települési adó
- Természetbeni egészségbiztosítási járulék
- Vám
- Vízkészlet-járulék
