2018. október 3. szerda, 06:36
A brit kormány készülő új bevándorlási szabályozása a magas szakképesítésű külföldi munkaerő nagy-britanniai alkalmazását részesíti előnyben, míg az új német jogszabályok az Európai Unión kívülről vonzanának szakmunkásokat.

Theresa May a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakra készülő bevándorlási szabályozásról elmondta, hogy az nem területi alapon nem tesz különbségeket, vagyis az EU-országokból a Brexit után érkezők nem részesülnének kedvezményesebb elbírálásban, mint mások. Az EU-val megkötni tervezett kereskedelmi megállapodásban ugyanakkor szerepelhet majd „kölcsönös mobilitási” záradék a brit és az uniós munkavállalók számára.

A munkavállalási szándékkal érkező külföldiek kérelmét nemzetiségük helyett alapvetően a szakképzettségük alapján bírálnák el. A készülő szabályozás a brit kormányfő vázlatos ismertetése szerint az országban hosszabb távon dolgozni kívánó külföldi munkavállalók számára minimálkeresetet írna elő a letelepedés engedélyezése fejében. Ennek mértékéről egyelőre hivatalosan nem beszélnek, de a különböző találgatások szerint 20-50 ezer fontos (7,3-18,2 millió forintos) éves bérminimumról lehet szó, ami a magasan képzett külföldi munkavállalók előnyben részesítését jelentené.

A brit üzleti szektor szakmai szervezetei viszont régóta azt állítják, hogy az EU-ból származó munkaerő alkalmazására továbbra is szükség lesz, a szakképesítéstől függetlenül.

A Brit Vendéglátóipari Szövetség adatai szerint a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák személyzetének 37 százaléka más tagállamokból érkezett. Országos átlagban 12,6 százalék, Londonban viszont csaknem 50 százalék a külföldi EU-munkavállalók aránya a súlyos munkaerőhiánnyal küszködő építési ágazatban. A brit mezőgazdasági termelők uniója szerint a brit agrárszektornak a 2020-as évek elején évente 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, akiknek nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-tagállamokból érkezik.

Időközben a német kormánypártok is megegyeztek az Európai Unión kívülről származó szakképzett munkavállalók bevándorlását szabályozó jogszabály alapelveiről. A koncepció szerint a diplomával vagy szakképesítéssel rendelkező, EU-n kívüli munkavállalók letelepedhetnek Németországban, ha rendelkeznek munkaszerződéssel, és a képesítésüknek megfelelő valamennyi szakmában dolgozhatnak. Hat hónapra pedig akkor is kiadják a tartózkodási engedélyt, ha a munkavállaló egyelőre csak állást akar keresni, de tartózkodása alatt eltartja magát, nem igényel közpénzből finanszírozott támogatást.

A szabad bevándorlás intézményét eddig csak a hiányszakmákra alkalmazták, amelyekből jelenleg 61-et tartanak számon. A tervezet alapján ezt a korlátozást megszüntetik, valamint felfüggesztik a hazai munkavállalókat előnyben részesítő úgynevezett elsőbbségi vizsgálatot is.

Horst Seehofer belügyminiszter kiemelte, hogy az egyelőre öt évre szóló törvény révén kialakul az „irányított" munkavállalási célú bevándorlás kerete. Azt azonban hangsúlyozta, hogy a szakképzett munkaerő utánpótlásában elsősorban a hazai munkavállalókra kell összepontosítani, majd az EU-s polgárokra, és csak utolsósorban az Unión kívüli munkavállalókra.

A bevándorlás engedélyezéséhez előírnék a német nyelvtudást, ami a munkavállaláshoz ugyan nem feltétlenül, de a társadalmi beilleszkedéshez mindenképpen szükséges. Arra is figyelnek, hogy az EU-n kívüli munkavállalók ne okozzanak egészségtelen konkurenciát a bérezésben, ne az alacsony bérű munkakörökben koncentrálódjanak.

Peter Altmaier gazdasági miniszter szerint az új szabályozás negyedszázados ideológiai vitát zár le, az újonnan érkező EU-n kívüli munkavállalók segítségével több tized százalékponttal lehet emelni a hazai össztermék növekedési ütemét.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja