2016. március 7. hétfő, 15:03
GYES, gyed, közteher fizetés, NAV, Szőke Krisztina
Az ellátások folyósítása alatt egyre szélesebb körben van lehetősége a magánszemélynek keresőtevékenységet is folytatni, de hogyan alakul a közteher-fizetési kötelezettség? – teszi fel a kérdést az adóhivatal szakembere.

A gyermekvállalást segítő intézkedések követ keztében egyre szélesebb körben válik lehetővé, hogy az arra jogosult magánszemély egyszerre több jogcímen részesüljön ellátásban, pl. az egyik gyermeke után gyermekgondozási díjban (a továbbiakban: GYED), a másik gyermeke után gyermekgondozási segélyben (a továbbiakban: GYES), valamint az, hogy egyes ellátások folyósítása mellett a korábbiakhoz képest hamarabb álljon újra munkába – írja az Adóvilág idei 4. számában megjelent cikkében Szőke Krisztina, a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztályának szakreferense.

A cikk első, a nyugdíj melletti munkavégzésről szóló része itt olvasható.

Az előzőekben nevesített ellátások melletti keresőtevékenység a gyermek meghatározott életkorától lehetséges. Az ezzel kapcsolatos részletszabályok az Ebtv.-ben (A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény) és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben (217/1997.), illetve a Cst.-ben (A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény) találhatóak, melyek közül néhány rendelkezés 2016. január 1-jétől változott.

A változások közül kiemelendő, hogy a GYES-ben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt a Cst.-ben említett esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – keresőtevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat. (A korábbi szabályozás szerint a gyermek egy éves koráig nem lehetett munkát vállalni a GYES folyósítása mellett.) Fontos továbbá megjegyezni, hogy a Cst. nem minősíti keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt. A GYED, GYES folyósítása alatt számos formában lehetséges a munkavállalás (pl. munkaszerződéssel munkaviszony keretében, vagy akár egyéni, illetve társas vállal kozóként is folytathat az érintett tevékenységet).

Munkaviszony esetén a foglalkoztatásnak nincs időbeli korlátja, vagyis az ellátásra jogosult magánszemély – figyelemmel az Ebtv.-ben, illetve a Cst.-ben foglalt egyes előírásokra – akár teljes munkaidőben dolgozhat úgy, hogy ez a körülmény nem befolyásolja a járulékfizetési kötelezettségét sem.

Az Szja tv. 1. sz. melléklet 1.7. pontja szerint adómentes a Cst.-ben meghatározott GYES. A GYED mint adóköteles társadalombiztosítási ellátás az Szja tv. 3. § 21. pont b) alpontja alapján bérnek minősül, ezért az összevont adóalap részeként adóköteles.

Mindkét ellátás esetében 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie a magánszemélynek.

Az említett ellátások melletti keresőtevékenységre vonatkozóan újonnan bevezetett rendelkezések kihatással vannak a munkaviszonyban álló személyeken túl a vállalkozói tevékenységet folytatókra is.

A Tbj. az általánostól eltérő, különös szabályt rendel alkalmazni az egyéni vállalkozó járulékfizetését illetően. A Tbj. 29. § (3) bekezdése értelmében ugyanis a biztosított egyéni vállalkozó a 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén pedig az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A járulékfizetési kötelezettség teljesítésénél figyelemmel kell azonban lenni arra is, hogy a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta a minimálbér másfélszerese (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ).

Ugyanakkor az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles megfizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot arra az időtartamra, amely alatt – egyebek mellett – GYED-ben, GYES-ben részesül. A GYES folyósításának tartama alatt azonban csak akkor mentesül a járulékfizetési alsó határ utáni fizetési kötelezettség alól, ha nem folytatja személyesen a vállalkozói tevékenységét.

Eltérően alakul tehát a járulékfizetési kötelezettség a két ellátás esetén, hiszen a GYED folyósítása önmagában megalapozza a mentesítő körülményt, ellenben a GYES-nél tekintettel kell lenni arra is, hogy az egyéni vállalkozó személyesen folytatja-e a tevékenységét vagy sem.

Az egyéni vállalkozó járulékfizetésének meghatározásakor ezért kérdésként merült fel, hogy az egyidejűleg GYED-ben és GYES-ben is részesülő, és ezen ellátások mellett tevékenységét személyesen folytató vállalkozónak a tényleges járulékalap, azaz a vállalkozói kivét, átalányadózás választásakor az átalányban megállapított jövedelem, vagy legalább a járulékfizetési alsó határ után kell-e a járulékokat megfizetnie?

Amennyiben az egyéni vállalkozó GYED-ben és GYESben is részesül, és ezek mellett a tevékenységét személyesen folytatja, akkor a járulékokat csak a tényleges ki vét/ átalányban megállapított jövedelem után köteles megfizetni. A járulékfizetési alsó határ szerinti fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni. Ebben az esetben ugyanis a GYED-re vonatkozó kedvezőbb szabály már érvényesül, így nem lenne indokolt a két ellátás egyidejű folyósítása miatt a járulékfizetési alsó határ szerinti fizetési kötelezettség alkalmazása.

Az egyéni vállalkozó saját maga után kötelezett a szociális hozzájárulási adót is megfizetni. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 457. § (3) bekezdése szerint az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Az Eat. a Tbj.-hez hasonlóan szintén mentesíti az előbbiekben ismertetett különös szabály alkalmazása alól az egyéni vállalkozót, amennyiben pl. GYED-ben, illetve GYES-ben részesül, kivéve, ha a GYES folyósítása alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.

Összhangban a járulékfizetési kötelezettségnél leírtakra, a két ellátás együttes folyósítása esetén nem kell a minimum adóalap szerinti fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezést alkalmazni.

A fentiek szerint kell megállapítani a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót a társas vállalkozás tagja esetén is, ha egyidejűleg GYED-ben és GYES-ben részesül.

A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmények

Említést érdemelnek a szociális hozzájárulási adóból az adóalanyok által érvényesíthető kedvezmények is, melyeket a cikkben említett ellátások folyósítására tekintettel, meghatározott esetekben a folyósítás megszűnését követően is igénybe lehet venni. Ezek a kedvezmények nem a magánszemély, hanem a munkáltató kötelezettségét csökkentik ugyan, de ezáltal a foglalkoztatót arra ösztönzik, hogy bizonyos korosztályhoz tartozó, illetve egyes ellátásban részesülő személyeket is alkalmazzon. A szociális hozzájárulási adóból különböző jogcímeken érvényesíthető kedvezmény, így egyebek mellett:

  • Az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után: Amennyiben a munkavállaló a nyugdíj folyó- sítása mellett munkaviszonyban áll, akkor az adómegál lapítási időszakra őt megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékának megfelelő részked - vezményt érvényesíthet utána a kifizető. Ezen kedvezmény igénybe vételekor kell figyelemmel lenni arra, hogy ha a nyugdíj folyósítása mellett munkát végző magánszemély csak részmunkaidőben dolgozik, akkor a kedvezményalapot a teljes munkaidő és a részmunkaidő arányában kell meghatározni.

  • A GYED-ben, GYES-ben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő vagy részesült munkavállaló után: A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott – GYED-ben vagy GYES-ben részesült vagy részesülő – természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében és 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.

Fentiektől eltérően érvényesíthető a szociális hozzájárulási adóból kedvezmény akkor, ha a foglalkoztatott személy a Cst. szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és GYED-ben vagy GYES-ben részesült vagy részesül, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül. Ebben az esetben a részkedvezmény egyenlő a természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első három évében és 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében.

  • A saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő, de meg változott munkaképességű vállalkozók után szintén érvényesíthető a szociális hozzájárulási adóból kedvezmény: Ennek feltétele, hogy az egyéni vállalkozó, illetve a tag 2011. december 31-én – a Tny. alapján meg állapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százalékával. Ha azonban a társas vállalkozás tagja a társasággal nem tagi jogviszonyban, hanem munkaviszonyban áll, akkor az Eat. helyett a Rehabilitációs kártya kedvezmény szabályai az irányadók.

Amint az látható, a magánszemély, legyen akár saját jogú nyugdíjas, vagy részesüljön meghatározott anyasági ellátásban, az egyes ellátások folyósítása mellett számos formában végezhet munkát. Az ellátás folyósítását – néhány kivételtől eltekintve –, nem befolyásolja a munkavégzés, és más munkavállalókhoz hasonlóan alakul a közteherfizetés is. A jogalkotói szándék továbbá arra irányul, hogy a gyermeket vállaló szülők mihamarabb visszatérjenek a munkaerőpiacra, melyet különböző intézkedésekkel (így pl. a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető egyes kedvezmények) kívánnak segíteni.

Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja