2015-ben a vállalkozások 44 százalékánál vehettek részt az alkalmazottak valamilyen, a vállalkozás által támogatott szakmai képzésben, ami 5 százalékpontos csökkenést jelent 2010-hez viszonyítva – derül ki többek között a KSH reprezentatív felméréséből.
A változó gazdasági környezet a vállalkozásoktól is alkalmazkodást követel. A versenyképesség megtartásához a munkavállalók számára biztosított szakmai képzések is elengedhetetlenek. Ezt a területet a KSH 2015-ben negyedik alkalommal vizsgálta az Európai Unió szintjén harmonizált módszertan alapján végrehajtott adatfelvételével. A majdnem 29 ezer vállalkozást vizsgáló reprezentatív adatgyűjtés kitért a válaszadók képzési politikájára, a gazdálkodó szervezetek által a saját munkavállalóinak nyújtott szakmai képzésekre, azok típusára, valamint az alkalmazottak részvételére – olvasható a statisztikai hivatal „Munkahelyi képzések, 2015 (előzetes adatok)” című friss kiadványában.
2015-ben a vállalkozások 44 százalékánál vehettek részt az alkalmazottak valamilyen, a vállalkozás által támogatott szakmai képzésben, ami 5 százalékpontos csökkenést jelent 2010-hez viszonyítva. A képzéstámogatás visszaesése a hagyományos (tanfolyami) képzéseknél jelentkezett, a rugalmasabb egyéb képzési formák esetében minimális növekedés figyelhető meg.
A korábbi időszakokhoz hasonlóan a vállalkozások mérete jelentősen befolyásolta a képzési hajlandóságot: a nagyvállalatok kilenctizede, a középvállalkozások közel kétharmada, a kisvállalkozások közel négytizede támogatott valamilyen szakmai képzést. 2010-hez képest valamennyi nagyságkategóriában – a középvállalkozásoknál a legnagyobb mértékben – csökkent a képzéseket támogató vállalkozások aránya.
Nemcsak a vállalkozások mérete, hanem fő tevékenysége is jelentősen befolyásolja képzési aktivitásukat. 2015-ben a villamosenergia-, gáz,- gőzellátás, légkondicionálás gazdasági ágban volt a legmagasabb, 85 százalék a képzéseket támogató cégek aránya, ezt a pénzügyi vállalkozások követték 77 százalékos, majd az információ, kommunikáció, illetve a vízellátás, szennyvízgyűjtés, -kezelés, hulladékgazdálkodási ágban tevékenykedők 60 százalék feletti értékkel. A legalacsonyabb képzési arány a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén tevékenykedő vállalkozásoknál mutatkozott, 25 százalékkal.
A szakmai képzések két csoportot alkotnak: az ún. hagyományos szakmai képzéseket, illetve az egyéb szakmai képzési formákat. Előbbi a szakmai képzés legáltalánosabb formája, az oktatásra kifejezetten az erre kijelölt helyen (pl. oktatóteremben, osztályteremben, képző központban) kerül sor, tartalma kötött, előre meghatározott. A szakmai képzés egyéb formái közvetlenül a munkához vagy a munkahelyhez kötődhetnek, tartalmuk a tanulók egyéni szükségleteihez jobban igazítható.
2015-ben a hagyományos szakmai képzéseket biztosító cégek aránya 32 százalék volt, ami 2010-hez képest 6 százalékpontos visszaesést jelentett. Az egyéb formákat támogató vállalkozások aránya nem változott számottevően a két időszak között, jelenleg 37 százalék.
2005-höz képest fokozatosan csökkent a hagyományos szakmai képzéseket adó cégek körében a külső (más szervezetek által tartott) képzéseket nyújtók aránya, de még mindig 80 százalék felett maradt. Ugyanezen időszakban viszont folyamatosan emelkedett a belső képzést biztosítók aránya, a 2005. évi 40-ről 60 százalékra nőtt.
2015-ben a szakmai képzések egyéb formáit – 2010-hez hasonlóan – a vállalkozások több mint egyharmada biztosította. A legnépszerűbb a konferenciákon, szemináriumokon való részvétel támogatása volt, 27 százalékkal. Ez az érték lényegében megfelel a 2010. évi értéknek, viszont elmaradt a 2005. évi csúcstól.
A második leggyakoribb képzéstípus a közvetlen munkahelyen, munkaszituációban zajló képzés. E képzési forma súlya erősen függ a vállalkozás méretétől: a nagyvállalatok több mint fele, a kisvállalkozások kevesebb mint egyötöde alkalmazta.
A közvetlen munkahelyen, munkaszituációban folyó képzés és önképzés aránya kismértékű, de folyamatosan növekedett.
A képzést támogató vállalkozások arányán kívül a munkahelyi képzések helyzetét jellemző másik fontos indikátor a képzéselérési arány. (Képzéselérési arány: a képzésben részt vevők aránya az összes foglalkoztatotthoz képest.) Értéke 2010-hez képest nem változott: 2015-ben is 19 százalékot tett ki, így a képző vállalkozások arányának csökkenésével a vállalkozások által nyújtott szakmai képzések koncentrációja figyelhető meg.
A képzéselérési arány a vállalkozások minden nagyságkategóriájában lényegében nem változott 2010-hez viszonyítva. A legalább 250 főt foglalkoztatók dolgozóinak 27, a közepes méretűeknek 15, a kisvállalkozások alkalmazottainak pedig 11 százaléka részesült szakmai képzésben 2015-ben.
