A munkaviszony fennállása során számos esetben előfordulhat, hogy a munkáltató alkalmassági vizsgálatokkal, tesztekkel méri a munkavállaló kvalitásait. A Rátkai Ügyvédi iroda munkatársai áttekintették, hogy ennek milyen munkajogi és adatvédelmi szabályai vannak.

A Munka Törvénykönyve értelmében a munkavállalóval szemben csak két esetben folytatható le alkalmassági vizsgálat – kezdik friss bejegyzésüket a Rátkai Ügyvédi Iroda szakértői. Egyrészt olyan esetben, ha az alkalmassági vizsgálatot munkaviszonyra vonatkozó szabály írja elő, például valamely jogszabály – ilyen lehet a munkaköri alkalmassági egészségügyi vizsgálat. Másrészt akkor, ha a vizsgálat valamely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges – ilyenek lehetnek például azok a tesztek, amelyek a munkavégzésre való felkészültséget mérik.

Fontos azonban, hogy az alkalmassági vizsgálatok során a munkavállaló személyes adatai kerülnek napvilágra, akár oly módon is, hogy egy adott személyes adatból valamely következtetés kerül levonásra. Éppen ezért lényeges, hogy az adatvédelem szempontjaira is figyeljen a munkáltató.

Az adatvédelmi hatóság (NAIH) jelenlegi gyakorlata szerint fontos, hogy a munkavállalókat a munkáltató megfelelően tájékoztassa: például, ha az alkalmassági vizsgálatot jogszabály írja elő, ennek megjelöléséről; vagy arról, hogy az alkalmassági teszt során milyen képességek, készségek kerülnek felmérésre.

Az eredmény tekintetében elmondható, hogy a munkáltatót kizárólag az „illeti meg”, hogy a munkavállaló az adott munkakörre, feladatra alkalmas vagy sem. Például, a munkáltatónak nincs joga ahhoz az információhoz, hogy a munkavállaló azért nem alkalmas a munkakör ellátására, mert szívbeteg – pusztán azt tudhatja meg a cég, hogy a munkavállaló a munkaköri feladatokat nem tudja ellátni. (Ez nem zárja ki azt, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos a véleményében utaljon arra, ha a munkavállaló egészségi állapota alapján csak korlátozottan alkalmas a munkakör ellátására, például nem emelhet 10 kilogrammnál többet, nem dolgozhat zajos munkahelyen stb.).

Lényeges, hogy ha az alkalmassági vizsgálat nem jogszabályon alapul, a munkáltatónak kötelessége mérlegelnie a vizsgálattal kapcsolatos érdekeit és azt, hogy az alkalmassági vizsgálattal járó adatkezelés arányos, célszerű-e: azaz, „csak úgy” nem jogszerű az alkalmassági vizsgálatok során felvett adatok kezelése.

Az adatvédelmi hatóság álláspontja szerint azok az alkalmassági tesztek, amelyek a munkára való felkészültséget mérik, használhatók (természetesen az adatvédelmi követelményekkel összhangban). Azok a vizsgálatok azonban, amelyek pszichológiai vagy személyiségjegyeket kutatnak, csak abban az esetben, ha anonim módon kerülnek feldolgozásra, tehát nem köthetők egy-egy konkrét munkavállalóhoz. Példa lehet erre, ha egy munkahelyen azt mérik, hogy a munkavállalók stressztűrő képessége összességében és jellemzően milyen mértékű.

Az Álláshely rovat támogatója: Delego Kft.

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja