A gyorsabb vasúti közlekedés feltételeinek megteremtését, fejlett közúti, telekommunikációs és elektromos hálózat kialakítását, a hatékony energiafelhasználást és a zöld gazdaság erősítését kulcsfontosságúnak tartja az MNB ahhoz, hogy Magyarország gazdaságilag hosszú távon is versenyképes legyen.
A jegybank szerdán közzétett 330 pontos Versenyképességi programjában rámutat: a modern infrastruktúra csökkenti a szállítási költségeket, vonzza a gazdaságfejlesztő beruházásokat. Az állam egyidejűleg a megfelelő energiamix kialakításával, illetve az energiafelhasználás hatékonyságának ösztönzésével csökkentheti az ország energiafüggőségét, hozzájárulva így a külkereskedelmi többlet fenntartásához. Az állami szerepvállalást szükségesnek nevezik a zöld gazdaság fejlesztése érdekében is.
A tanulmányban megállapítják: a magyar vasúti és közúthálózat sűrűsége megfelelő, de a minősége több tekintetben elmarad az európai átlagtól. Alacsony a nagysebességű, villamosított és kétvágányú pályaszakaszok aránya, ez visszafogja a vasúti közlekedés versenyképességét. Az MNB szerint alapvető, hogy minden, legalább 30 ezer lakosú város és az észak-balatoni régió elérhető legyen villamosított vasútvonalon, és a fő vasútvonalak alkalmasak legyenek legalább 160 kilométerórás sebesség elérésére. A vasúti közlekedés gyorsítását szolgálja a mozdonyok és személykocsik cseréje, felújítása is. Minden megyeszékhelyen intermodális csomópontot kell kiépíteni, és a teherpályaudvarokat fejleszteni – javasolják.
A magyar gyorsforgalmi úthálózat sűrűsége uniós összehasonlításban megfelelő ugyan, de a teherbíró képessége és nemzetközi összekapcsoltsága gyenge, kevés a településeket elkerülő, az autópályákra ráhordó út. A megyék kétharmadában az utak több mint fele rossz állapotban van. A javaslat egyebek között szükségesnek tartja az M1, M7 háromsávosítását, és felveti, hogy a jövőben kizárólag olyan gyorsforgalmi út épüljön, amely műszakilag már alkalmas az önvezető autók közlekedésére.
Magyarország az új generációs telekommunikációs hálózatok elterjedésének érdekében már jelentős lépéseket tett, és szélessávú internet ára alacsony Magyarországon uniós összehasonlításban, azonban a tanulmány felhívja a figyelmet, hogy a szélessávú internetre előfizetők aránya csupán 82 százalékos, elmarad az élmezőnybe tartozó országoktól. Az MNB fontosnak tartja az 5G technológia fejlesztését a magasabb frekvenciatartományok megnyitásával és a kisebb cellaméretek fejlesztésének állami támogatásával.
Az MNB úgy véli, a szélessávú internet biztosításához az üvegszálas kábelek arányának növelése szükséges, mégpedig állami támogatással. Kitértek arra is, hogy a 4. ipari forradalomban megjelenő eszközök biztonságos használatának feltétele az elektromos hálózat fejlesztése, a kapacitás növelése állami támogatással.
Az MNB célkitűzése, hogy a főváros és minden magyar megyeszékhely váljon okos várossá, amellyel egyidejűleg elengedhetetlen az információbiztonsági szoftveripar fejlesztése.
A magyar nemzetgazdaság energiafelhasználása uniós összehasonlításban magas, ami elsősorban a hazai vállalkozások és háztartások elavult energiagazdálkodásának tulajdonítható – olvasható a tanulmányban. A háztartások számára elérhető energiaárak ugyanakkor vásárlóértéken az EU átlaga alatt vannak – jegyezték meg.
A megfogalmazott javaslatok között van a vállalati energiafelhasználás hatékonyságának növelése adókedvezményekkel, az energetikai auditálás bevezetésének támogatása állami forrásokkal. A háztartások energiahatékonyságát javító felújítások szintén állami segítséget élveznének.
A tanulmány szerint a szabályozott energiaárak további csökkentési lehetőségét folyamatosan vizsgálni kell. A hatékonysági folyamatba illeszkedik a villamosenergia-hálózat kiegészítése nagy kapacitású áramtárolókkal, ez a megújuló energiaforrások terjedésével egyre lényegesebbé válik.
Az MNB a zöld gazdaság fejlesztése érdekében 50 milliárd forintot javasol szél- és naperőművek támogatására, valamint 25 milliárd forintot a kkv-k környezetvédelmi célú beruházásainak támogatására. Szükségesnek tartja erre a célra egy állami forrásból működő alap létrehozását.
A javaslat kitér a víziközművek korszerűsítésére, a szennyvízelvezetési infrastruktúra bővítésére, az újrahasznosított hulladék arányának növelésére és a betéti díjas rendszer bevezetésére. Az MNB szerint erősíteni kell az elektromos járművek támogatását és a mezőgazdasági öntözési infrastruktúra fejlesztését is.
(Forrás: MTI, fotó: NÚSZ)
