Az új lakáshitelek állománya is bővülhet az idén – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója hétfőn Budapesten háttérbeszélgetésen, amelyen a jegybank szakemberei bemutatták az MNB új, Lakáspiaci jelentés című elemzésének idei első kiadványát.
Elmondta: tavaly a lakásárak több mint 10 százalékkal emelkedtek, és a lakáspiaci forgalom is bővült. Az élénkülés azonban mind az új és használt lakások piacát, mind az ország térségeit tekintve igen eltérő.
Az MNB ügyvezető igazgatója kiemelte: 2015-ben a lakáscélú hitelezés a jegybank „adósságfék-szabályai” mellett is jelentős mértékben bővült. Elmondta: az új lakáshitelek volumene mintegy 50 százalékkal emelkedett 2015-ben, ezzel együtt a lakáshitelek teljes állománya 4,6 százalékkal csökkent tavaly. Sem a lakásárak emelkedése, sem pedig az új hitelezés bővülése nem tekinthető túlzott mértékűnek – állapította meg Virág Barnabás.
Az ügyvezető igazgató elmondta: a lakáspiac kiemelten fontos a jegybank számára, a piac folyamatai ugyanis nemcsak a pénzügyi stabilitási kérdésekkel állnak kapcsolatban, hanem alapjaiban meghatározzák a gazdaság rövid és hosszú távú növekedési kilátásait is. A lakáspiaci folyamatok, és különösen a lakásárak ingadozása a háztartások vagyoni helyzetén keresztül befolyással van a lakosság megtakarítási és fogyasztási döntéseire, a jelzáloghitel-fedezetek révén pedig a pénzügyi intézmények portfóliójára, nyereségességére, hitelezésére – sorolta Virág Barnabás.
Elmondta: a makrogazdasági környezet általánosságban az ingatlanpiac élénkülését hozta, 2015-ben jelentős növekedést lehetett tapasztalni a hazai lakáspiacon. Nőttek a reálbérek, ezek emelkedésével párhuzamosan nőtt a háztartások jövedelmének vásárlóereje, miközben a hosszú távú munkapiaci kilátások érdemben javultak.
Az alacsony kamatok pozitív hatást fejtettek ki, egyrészt növelték a keresletet a lakások iránt a kedvező finanszírozási költségek révén, másrészt jelentős befektetési célú keresletet támasztottak a lakáspiacon – magyarázta az ügyvezető igazgató.
Virág Barnabás elismerte: a lakáspiaci kereslet általános élénkülését valamelyest fékezi a hazai demográfiai helyzet. Az aktuális kivetítések szerint a csökkenő népességszám hosszabb távon korlátozza a keresletet, a belföldi elvándorlás miatt a fővárosban és környékén, azaz Pest megyében, illetve az észak-nyugati megyékben, így Győr környékén bővült jelentősen a lakáspiaci kereslet.
Ismertette: a lakáspiac kínálati oldalán a nem teljesítő jelzáloghitelek mögötti nagyszámú fedezetet jelentő ingatlan, a bankok visszafogott hitelkínálata és az építőipar munkaerőhiánya korlátozó tényezőkként hatnak.
Elmondása szerint a lakáspiac területi megbontásban sem mutat egységes képet. Az élénkülés főként a budapesti és a nagyobb településeken található használt lakások piacán volt érzékelhető, az új lakások esetében és a kisebb településeken nem történt érdemi javulás. A kiadott építési engedélyek száma 30 százalékkal nőtt 2015 során, míg ugyanezen időszak alatt az új építések száma csökkent, amit az ingatlanfejlesztők – a lakáspiaccal kapcsolatos kormányzati intézkedések miatti – kivárása idézhetett elő.
Kiemelte: a kormány által 2016 elején hozott intézkedések jelentősen befolyásolják az új lakások piacát, elősegítve ezzel a lakáspiac kiegyensúlyozottabb élénkülését. A családok otthonteremtési kedvezményének (csok) kibővítése jelentős többletkeresletet generálhat ezen a piacon, az új lakások áfájának csökkentése elősegítheti az elmaradt beruházások megvalósulását. Hozzáfűzte: az MNB szakértői mintegy 10 ezer új lakás építésére számítanak 2017 végéig, ezek több mint kétharmadát jelentik a csokos lakásépítések.
Elismerte: a bankok lakáshitelezésében megfigyelhető, hogy a hitelezési feltételek alig változtak, a lakáshitelek kamatai átlagban 4 százalékponttal magasabbak a jegybanki alapkamatnál, tehát a bankok továbbra is jelentős felárral dolgoznak ebben a hitelezési szegmensben.
Az élénkülés egyelőre leginkább a használt ingatlanok iránt jelentkezik – mondta Virág Barnabás.
MTI
