A magyar és a brit gazdaság szorosan összekapcsolódik, ezért érdemes gondosan felkészülni a Brexitre, bármelyik forgatókönyv is valósuljon meg – derült ki a BKIK Brexit-rendezvényén.
Nagy Elek, a BKIK elnöke a Kamara által szervezett Brexit-konferencián elmondta: a Kamarának fontos felmérnie, hogy a brit kiválástól mit várhatnak a budapesti vállalkozások, a szigetországban élő magyarok, vagy az ott szerencsét próbáló magyar startupok. A BKIK a Brexitre készülve SWOT-elemzést is készített a két ország gazdasági kapcsolatairól. Ebből kiderült, hogy Magyarország egyik fő erőssége a jó logisztikai háttér és a képzett munkaerő, míg a gyengeségek között az átláthatóság és a túlbonyolított bürokrácia mellett a kkv-k exportból való alacsony részesedése szerepelt. A BKIK – a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, valamint a Brit Nagykövetséggel partnerségben – szeretné támogatni a magyar kkv-kat, hogy sikeressé váljanak a szigetországban.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára ismertette: az Egyesült Királyság fontos partner Magyarország számára, hiszen a kétoldalú áruforgalom 5,7 milliárd eurót tesz ki, amelyen 2 milliárd eurónyi magyar többlet keletkezik, a brit cégek pedig az 5. legnagyobb befektetők és a 4. legnagyobb foglalkoztatók hazánkban. Magyarország nem puha vagy kemény, hanem tisztességes Brexitet szeretne, melynek során a magyar állampolgárok szerzett jogai nem sérülnek, továbbra is fennmarad a lehető legszorosabb gazdasági együttműködés, és érvényre jutnak a biztonságpolitikai szempontok is. A magyar kkv-k helyzetbe hozásában pedig a kereskedőház és az Eximbank vállalhat komoly piacfeltáró és finanszírozó szerepet.
A BKIK Brexit-konferenciájának díszvendége Őexcellenciája Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete volt, aki elmondta, hogy a Brexittől függetlenül az Egyesült Királyság nem fordíthat hátat Európának. A brit parlament által elfogadott deklaráció értelmében széles és kimerítő gazdasági megállapodásra törekednek az EU-val, és elkötelezettek a szabadkereskedelmi övezet fenntartása mellett. Vámokban és korlátozásokban továbbra sem gondolkodnak, mint ahogy a szakmák kölcsönös elismerése is fennmaradna, és a külföldi vállalkozások is hasonló feltételekkel működhetnének Nagy-Britanniában, mint a helyiek.
Ami a Magyarországgal fenntartott kapcsolatot illeti, a diplomata szerint a Nagy-Britanniában élő mintegy negyedmillió magyar az országok közötti üzleti együttműködésre is jó hatással lehet. A magyar cégek számára mindenképpen kulcsfontosságú a brit piac, hiszen a teljes exporttöbbletünk 40 százaléka ebben a relációban keletkezik, de a szigetországi vállalatok is megtalálják nálunk a számításukat. A startupok esetében különösen bátorítják, hogy Londont válasszák a világra nyíló kapuként. Ebben az esetben azt ígérik, hogy a helyi cégekkel teljesen azonos elbírálásban részesülnek.
A nagykövet beszédét követően Farkas Gábor, a PwC igazgatója a vállalkozások számára konzervatív megközelítést javasolt a Brexit kapcsán. Ez értelmezésük szerint azt jelenti, hogy a felelős vállalatoknak megállapodás nélküli Brexitre – és ezzel a Világkereskedelmi Szervezet szabályainak életbe lépésére – kell felkészülniük, és október 31-e már nincs olyan messze.
Az EU-s támogatások csökkenni fognak a régióban, a befektetések irányának változásából viszont akár pozitív egyenleggel is kijöhet a térségünk. Az exportkereslet várható csökkenése is jól modellezhető. Az ÁFA és a vám belépése a becslések szerint 5-10 százalékos költségnövekedést von majd maga után, ami vagy ilyen szintű áremelésben, vagy a beszállítók felé irányuló árcsökkentési nyomásban mutatkozik majd meg. Továbbá arra is fel kell készülni, hogy a közösségi ÁFA-irányelvben foglalt könnyítések elvesznek az Egyesült Királyság viszonylatában. Ez a legrosszabb lehetséges forgatókönyv.
A rendezvényről szóló részletes beszámoló a BKIK.hu oldalon olvaható.
