Az euróövezet gazdaságának növekedési üteme idén várhatóan magasabb lesz, mint az elmúlt évtizedben bármikor; a reál GDP az előrejelzések szerint 2,2 százalékkal, azaz a tavaszi előrejelzésnél (1,7 százalék) jóval nagyobb mértékben nő. Az uniós gazdaság egészének erőteljes, 2,3 százalékra becsült idei növekedése szintén felülmúlja a várakozásokat (tavaszi előrejelzés: 1,9 százalék) – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Az Európai Bizottság csütörtökön közzétett őszi előrejelzése szerint folytatódni fog a növekedés az euróövezetben és az EU-ban is, 2018-ban 2,1 százalékos, 2019-ben pedig 1,9 százalékos ütemben (a tavaszi előrejelzés 2018-ra vonatkozóan az euróövezetben 1,8 százalékos, az EU egészében 1,9 százalékos növekedést valószínűsített).

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök, aki egyben a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos, így nyilatkozott: „Az uniós gazdaság összességében jól teljesít. A gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés üteme stabil, a beruházási kedv élénkül, valamint fokozatosan csökken a költségvetési hiány és az államadósság. Arra is utalnak jelek, hogy ismét elindult a reáljövedelmek konvergenciájának folyamata. Számottevő eltérések vannak azonban a tagállamok között, melyek közül némelyikben továbbra is jelentős stagnálás tapasztalható a munkaerőpiacon. Szakpolitikáinknak továbbra is egyértelműen a növekedés fenntarthatóvá és inkluzívvá tételére kell összpontosítaniuk. Tehát stabilitásorientált makrogazdasági politikára és olyan reformokra van szükség, amelyek fokozzák a termelékenységet és a változásokhoz való alkalmazkodóképességet, valamint biztosítják, hogy a növekedés előnyeiből társadalmaink széleskörűen részesüljenek.”

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos kijelentette: „Az öt évig tartó mérsékelt fellendülést követően az európai növekedés most felgyorsult. Számos területen kedvező fejleményeket tapasztalunk: több az új munkahely, növekszik a beruházási kedv és erősödik az államháztartás. Továbbra is kihívást jelent azonban a magas adósságszint és a bérek visszafogott emelkedése. A tagállamok elszánt erőfeszítéseire van szükség ahhoz, hogy az expanzió tartóssá váljon, és annak előnyeiből mindenki egyenlő mértékben részesülhessen. Emellett strukturális konvergencia és az euróövezet megerősítése is szükséges ahhoz, hogy az euróövezet ellenállóképesebb legyen a jövőbeli sokkokkal szemben, és a közös jólét valódi motorjává váljon. Az elkövetkező hetek e tekintetben döntő jelentőségűek lesznek.”

A növekedés felülmúlta a várakozásokat, ám az előrejelzés szerint némiképp lassul

Az európai gazdaság a vártnál sokkal jobban teljesített idén, a töretlen magánfogyasztás, a világszerte erősödő növekedés és a csökkenő munkanélküliség kedvező hatásainak köszönhetően. A beruházási kedv szintén élénkül, ahogy a bizonytalanságot követően kedvező finanszírozási feltételek tapasztalhatók, és jóval optimistább a gazdasági hangulat. A gazdaság valamennyi tagállamban bővül, és a tagállami munkaerőpiacokon is javulás mutatkozik, ám a bérek növekedési üteme lassú.

Változó szakpolitikai környezet

Bár a ciklikus fellendülés már 18 negyedév óra megszakítás nélkül tart, még mindig nem teljes körű, mivel például a munkaerőpiacon továbbra is jelentős stagnálás tapasztalható, és a bérek növekedési üteme a szokásosnál lassabb. A GDP növekedése és az infláció tehát még mindig a szakpolitikai támogatástól függ. Az Európai Központi Bank ezért rendkívül laza monetáris politikát folytat, míg a világ más központi bankjai közül egyesek emelni kezdték a kamatlábakat. Az euróövezet több tagállama 2018-ban várhatóan expanzív fiskális politikát fog érvényesíteni, ugyanakkor az euróövezet összesített költségvetési irányvonala az előrejelzések szerint alapvetően semleges marad.

A munkanélküliség csökken, ám továbbra is jellemző a stagnálás

A munkahelyteremtés tartós, és a munkaerő-piaci helyzet kedvezően alakul a hazai keresletből adódó növekedésnek, a bérek mérsékelt emelkedésének és az egyes tagállamokban végrehajtott strukturális reformoknak köszönhetően. Az euróövezetben a munkanélküliség idén átlagosan 9,1 százalék lesz, azaz 2009 óta a legalacsonyabb szintre süllyed, és az összes foglalkoztatott száma rekordot dönt. Az elkövetkező két év során a munkanélküliség várhatóan tovább csökken, 2018-ban 8,5 százalékra, majd 2019-ben 7,9 százalékra. Az EU egészében a munkanélküliségi ráta az előrejelzések szerint idén 7,8 százalék lesz, majd 2018-ban 7,3 százalékra, 2019-ben pedig 7,0 százalékra csökken. A munkahelyteremtés várhatóan mérsékelt ütemű lesz, mivel egyes országokban az ideiglenes pénzügyi ösztönzők hatása gyengül, más országokban pedig szakemberhiányra lehet számítani.

Mérsékelt inflációs kilátások, lanyha bérnövekedés

Az év első kilenc hónapjában a teljes fogyasztóiár-infláció az energiaárakkal összefüggő bázishatások következtében ingadozó volt. Ezzel szemben az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek áraitól megtisztított maginfláció erősödött, ám továbbra is mérsékelt, tükrözve az alacsony infláció elhúzódó időszakát, a gyenge bérnövekedést és a részben még most is fennálló munkaerő-piaci stagnálást. Összességében az infláció az euróövezetben idén várhatóan 1,5 százalék lesz, 2018-ban visszaesik 1,4 százalékra, majd 2019-ben 1,6 százalékra emelkedik.

A konjunkturális körülmények javulása kedvez az államháztartásnak

Az euróövezetben az államháztartás várható javulása a tavaszi előrejelzésekhez képest nagyobb mértékű, jórészt a növekedés erősödésének köszönhetően. Az államháztartási egyenleg várhatóan szinte mindegyik tagállamban javulni fog. Változatlan szakpolitikai irányvonalat feltételezve a GDP-arányos költségvetési hiány az euróövezetben az előrejelzések szerint 2019-ben 0,8 százalékra esik vissza (2017: 1,1 százalék, 2018: 0,9 százalék), míg a GDP-arányos államadósság 85,2 százalékra mérséklődik (2017: 89,3 százalék, 2018: 87,2 százalék).

A kockázatok összességében kiegyensúlyozottak

A gazdasági fejlemények vártnál kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb alakulásának kockázatai összességében kiegyensúlyozottak. A lefelé mutató kockázatok külső eredetűek; a fokozódó (például a Koreai-félszigeten jelentkező) geopolitikai feszültségekhez, az esetlegesen (például a kockázatkerülés erősödéséből adódóan) szigorodó globális finanszírozási feltételekhez, a kínai gazdasági kiigazításhoz, illetve a protekcionista politikák terjedéséhez kapcsolódnak. Az Európai Unióban a lefelé mutató kockázatok a brexitről folyó tárgyalások kimenetelével, az euró jelentősebb erősödésével és a hosszú távú kamatlábak emelkedésével állnak összefüggésben. Ezzel szemben az előrejelzésnél erőteljesebb lehet a növekedés, ha enyhül a bizonytalanság és javul a hangulat Európában, illetve akkor is, ha világszinten felgyorsul a növekedés.

Egyesült Királyság: tisztán technikai feltételezéseken alapuló előrejelzés 2019-re nézve

Figyelembe véve az Egyesült Királyság EU-ból való kiválásáról folyó tárgyalásokat, a 2019-re vonatkozó előrejelzéseink azon a tisztán technikai feltételezésen alapulnak, hogy a 27 tagú EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi kapcsolat tekintetében fennmarad a jelenlegi állapot. Ez kizárólag az előrejelzés céljaira szolgál, és semmiféle módon nem érinti az 50. cikk alapján folyó eljárással kapcsolatos tárgyalások kimenetelét.

Magyarország az üveggömbben

Idén 3,7 százalékos, jövőre 3,6 százalékos, 2019-ben pedig 3,1 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság. A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatósága (EcFin) az idei és a következő év vonatkozásában is egy ezrelékponttal javította a magyar bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó korábbi prognózisát.

A bizottság rámutatott, hogy a gazdasági aktivitás idén jelentősen erősödött Magyarországon, aminek a magánfogyasztás és a beruházások élénkülése volt a fő hajtóereje. A beruházások szintje 15,2 százalékkal, a magánfogyasztás 4,6 százalékkal emelkedett. Előbbit a fogyasztói bizalom javulása, a foglalkoztatottság és a bérek növekedése, utóbbit az uniós források ismét fokozódó felhasználása segítette elő.

A gyors gazdasági bővülés folytatódni fog, részben a költségvetési szigor további enyhülése miatt, de a kapacitási korlátok rontják a növekedési kilátásokat. A háztartások beruházása és a magánfogyasztás jövőre tovább fog nőni a bérek emelkedése és a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitásának javulása következtében, ahogyan az állami és a vállalati beruházások növekedése is kétszámjegyű lesz az uniós pénzekből finanszírozott projekteknek köszönhetően. A növekedés üteme azonban 2019-ben várhatóan lassulni fog a kapacitási korlátok, illetve a rendelkezésre álló reáljövedelmek emelkedésének mérséklődése miatt – olvasható az értékelésben.

A szakértők a magyar kereskedelmi többlet további csökkenésére számítanak, minthogy a belső kereslet emelkedése valószínűleg az import növekedését fogja maga után vonni, amelyet nagy valószínűséggel az autóipari ágazat gyártási kapacitásainak fejlesztése sem tud ellensúlyozni.

Az adatokból kiderül, hogy a magyarországi foglalkoztatottság a várakozások szerint tovább javul majd és újabb rekordszinteket fog elérni, amihez a magánszektor és a közmunkaprogram egyaránt hozzájárul. A munkanélküliség idén 4,2 százalékos, 2018-ban és 2019-ben pedig 4 százalékos lesz a tavalyi 5,1-et követően. A munkaerőpiac szűkülése, a munkaerőhiány pedig a bérek emelkedésével, ugyanakkor a foglalkoztatottság további növekedési kilátásainak korlátozásával jár – közölték.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény becslései szerint az infláció fokozatosan emelkedni fog Magyarországon, a fogyasztói árindex a tavalyi 0,4 százalékról idén 2,3 százalékra, 2018-ra 2,6 százalékra, 2019-re pedig 3 százalékra ugrik a kereslet növekedése nyomán, elérve a jegybanki célértéket.

A költségvetési deficit a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt fog maradni, a tavalyi 1,9 után az emelkedő kiadások és az adócsökkentések miatt idén 2,1, jövőre 2,6 százalék, 2019-ben pedig 2,3 százalék körül várható az Európai Unió prognózisa szerint.

Az államadósság tavaly a GDP 73,9 százalékára mérséklődött, 2017-ben 72,6, 2018-ban 71,5 százalékra, 2019-ben pedig 69,4 százalékra lehet számítani. (MTI)

Így készül a bizottság előrejelzése

Ez az előrejelzés az árfolyamokkal, kamatlábakkal és nyersanyagárakkal kapcsolatos technikai feltételezéseken alapul, a 2017. október 23-i állapot szerint. Valamennyi egyéb beérkező adat tekintetében – ideértve a kormányzati politikákra vonatkozó feltételezéseket is – az előrejelzés a 2017. október 23-ig rendelkezésre álló információkon alapul. Az előrejelzés csak a hivatalosan bejelentett és megfelelően részletezett szakpolitikai intézkedéseket veszi figyelembe, egyébként a politika változatlanságát feltételezi.

2018-tól a bizottság évente ismét két átfogó előrejelzést (tavaszi és őszi), valamint két időközi előrejelzést (téli és nyári) tesz majd közzé, a 2012-től követett gyakorlata helyett, amely szerint évente három átfogó előrejelzést adott ki, télen, tavasszal, illetve ősszel. Az időközi előrejelzések az aktuális év és a következő évek éves és negyedéves GDP-jére és inflációjára terjednek majd ki, és valamennyi tagállamra és az euróövezetre vonatkozó, valamint uniós szinten összesített adatokat fognak tartalmazni. Az előrejelzések korábbi gyakorlatához való visszatéréssel a Bizottság ismét összhangba hozza előrejelzései ütemezését a többi intézménnyel (pl. az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet).