Az adózók NAV általi minősítése kapcsán több kérdés is felmerül, amely egyáltalán nem mondható megválaszoltnak, az élet ugyanis hozhat olyan helyzeteket, melyekre a jelek szerint a jogalkotó sem gondolt – írja dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere.

A megbízható adózónak történő minősítés egyik feltétele, hogy az érintett adózó terhére a NAV által kiszabott a tárgyévet megelőző 2 évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1 százalékát – kezdi friss bejegyzését Fekete Zoltán Titusz.

A 2016. január 1-jével – az eddigiektől merőben újszerű elemként – került bevezetésre az adózók minősítésének rendszere, amely a későbbiekben alapvető meghatározója lesz az adóellenőrzéseknek.

Az új szabályozásnak számos olyan részeleme van, amely ki fog hatni az adóhatósági revíziók lefolytatására, kezdve az eljárás során az adózóval történő bánásmódtól, egészen a jogkövetkezményekig bezárólag. Egy adózó számára egyáltalán nem lesz mindegy, hogy az NAV megbízhatónak vagy kockázatosnak minősíti-e, esetleg ezek egyikének sem, vagyis olyan szabályozás alá esik, mint amilyen eddig minden adózóra kiterjedt.

Számos olyan kérdés merül fel ezen szabályozási terület kapcsán, melyek egyáltalán nem mondhatóak megválaszoltnak, ugyanis az élet hozhat olyan helyzeteket, melyekre – a jelek szerint – a jogalkotó sem gondolt. Nézzünk néhányat!

A 180 napos szabály

Elsőként helyezzük górcső alá a megbízható adózói kör esetében az ún. 180 napos szabályt, vagyis azt, hogy az adóellenőrzések maximum 180 napig tarthatnak. A rendelkezés mind nyelvtani, mind pedig logikai értelmezéséből az derül ki, hogy ez a határidő abszolút jelleget ölt. Vagyis minden olyan eljárási cselekménnyel együtt – melyek a jogszabály alapján az ellenőrzési határidőbe nem számítanak bele, amelyek a határidőt meghosszabbítják, valamint azok is, melyek az eljárás felfüggesztésének következményét vonják maguk után – kell az adóhatóságnak „beleférnie” a 180 napba. Mindez vetekszik a lehetetlenséggel egy kiterjedt áfa-csalási láncolat felgöngyölítése esetén, ugyanis ezek a típusú vizsgálatok már korábban is éveket vettek igénybe. Sokszor a magyar adóhatóság akár fél, sőt akár 1 évet is kénytelen volt várni, amíg egy külföldi (jellemzően szlovák vagy román) adóhatóságtól választ kapott egy megkeresésre.

Adózói minősítés

Ne legyen illúziónk a tekintetben, hogy a NAV által „megbízhatónak” minősített adózók a pozitív minősítésük okán egyáltalán nem követhetnek el szabálytalanságot, sőt akár kifejezett adóelkerülési konstrukcióban sem vehetnének részt, holott akár előtte, akár utána is megbízhatónak minősítették őket. Mindezek alapján fontos kiemelni, hogy a mostanában a médiában oly sokat hangoztatott adóhatósági szervezeti reform egyik pozitív eredménye, illetve célja lehetne, hogy például a fenti adóelkerülések adóhatósági sikeres feltárása 180 napon belül is megvalósítható legyen, melyhez nagymértékű, mind humánerő-, mind pedig tárgyi kapacitás-átcsoportosításra lenne szükség a NAV berkein belül. Másként elképzelhetetlen a korábbi nehézkes bürokratikus lassúság mellett a 180 napos határidő adóhatóság általi maradéktalan betartása.

A megbízhatónak történő minősítés egyik feltétele az, hogy az érintett adózó terhére a NAV által kiszabott a tárgyévet megelőző 2 évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1 százalékát. Ez a szabályozás – a sávosan progresszív jelleg hiánya miatt – további aránytalanságot szülhet, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy egy 300 ezer forintos mulasztási bírságot hasonlítunk össze egy 30 milliós, vagy ugyanezt a bírság összeget hasonlítjuk össze egy 1 milliárd forintos adóteljesítményű társasággal. Az arányok korántsem azonosak. Ezek alapján a kisebb cég nem lehet megbízható adózó, a milliárdos adóteljesítményű multi cég viszont nem nyomja ki a NAV biztosítékát, még akkor sem, ha kifejezetten adóelkerülő tevékenységet is végez.

A lista

A rendszer esetleges hibái a későbbiekben jönnek majd a felszínre. Valószínűsíthetően a – jogszabály alapján legelőször majd 2016. május 1-jén közzéteendő – adózói minősítés az adózók akár 50 százalékát is megbízható adózóvá minősítheti, ugyanis ez a rendszer egy 10 feltételből álló automatikus minősítési folyamatot fog „követni”, így olyan adózók is belekerülhetnek, amelyek közel sem élvezhetnék az ezzel járó kedvező elbánást és előnyöket.

Mind az új adózói minősítési rendszert, mind pedig a 2016. februárjában napvilágot látott adóhatósági ellenőrzési irányokat egybevetve az adóhatóságnak valószínűsíthetően a korábbiaktól merőben eltérő ellenőrzési gyakorlatot kell majd követnie. Ez alatt például azt lehet érteni, hogy az adóhatóság revizorainak olyan felkészültséggel és olyan idő és egyéb más tárgyi eszközkapacitással kell majd rendelkezniük, hogy egy megbízhatónak minősített – akár milliárdos bevételű kiemelt – társaságot úgy tudjanak adózási szempontból átvilágítani, hogy – sok más vizsgálattal együtt – 180 napon belül maradéktalanul befejezzék azt. Mindezt csak úgy tudják majd megvalósítani, hogy egyszerre csak egy, illetve az ahhoz szorosabban kapcsolódó adónemet vizsgáljanak, illetve egyszerre csak egy adóévet monitoroznak. Ezért várhatjuk majd az adóellenőrzési metódusok átstrukturálódását.

Azonban az adóhatóságnak számos lehetősége lesz – a jelenlegi szabályozás mellett – a jogszabályi rendelkezéseket kijátszani. Például az adóhatóság mielőtt a bevallások utólagos vizsgálatát megindítja, előtte számos olyan, ún. egyes adókötelezettségek vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytathat le, melyek során a legtöbb információt, adatot, dokumentumot beszerez – egy ellenőrzés során 180 napon belül – amiket majd felhasznál a későbbiekben indított vagy átfogó, vagy csak bizonyos adónemekre szorítkozott adóellenőrzés során, ami már „élesben” megy és lezárt adómegállapítással érintett időszakot teremt. A törvényi szabályozás abban sem egyértelmű, hogy kiegészítő ellenőrzésre is értendő 180 napos abszolút határidő leteltét követően megérkezett bizonyítékokat mikor és hogyan fogják majd értékelni.

Érdemes lesz megbízható adózóvá válni

Így az látszik, hogy érdemes lesz megbízható adózóvá válni, mert onnantól kezdve az adóellenőrzések annyiban biztosan változni fognak, hogy azok valóban ésszerű határidőn belül fognak záródni és nem fognak mondva csinált okokból éveken keresztül húzódni. Ez viszont azzal is együtt fog járni, hogy az adóhatóság sokkal koncentráltabban lesz kénytelen az ellenőrzésre kiválasztott adózókkal foglalkozni, már nem lesz elegendő a határidő lejártának közeledtével gyorsan elrendelni egy kapcsolódó vizsgálatot, vagy iratpótlást elrendelni.

Mindez végezetül lehet, hogy elhozza azt a régen várt szakmai áttörést, hogy az adóellenőrzések valós előkészítést követően indulnak majd meg. Az adóellenőrök nem csak a megbízó levél átadását követően kezdenek egyáltalán megismerkedni a vállalkozások gazdasági tevékenységével, bevallási adataival, beszámolóival, hanem már az adóhatóság rendelkezésére álló adatok, az interneten elérhető információk teljes kiértékelésével kezdik el a 180 napos határidő visszaszámlálását.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja