Az ágazati összefogás, az áfacsökkentés kiterjesztése, a támogatások megnyitása a nagyvállalatok előtt, az erős nemzeti marketing – a Sertés Ágazati Csúcstalálkozó résztvevői szerint ezek segíthetnek leginkább az ágazat problémáinak megoldásában.
Babati Zoltán, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke az általános forgalmi adó további csökkentését tartja szükségesnek a sertéságazatban. A KKVHÁZ által szervezett, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában megrendezett Sertés Ágazati Csúcstalálkozón a szakember kifejtette: a csökkentés kiterjesztését mindenekelőtt az indokolja, hogy az év eleji áfacsökkentés nyomán a tőkehús-forgalom emelkedett ugyan, a húskészítmények iránti kereslet azonban jelentősen visszaesett.
Nagy mennyiségű import húsáru érkezik Magyarországra (jó része Spanyolországból), a hazai vállalkozások pedig nehezen tudják felvenni a versenyt a külföldi forgalmazókkal. Ebben szerepet játszhat az is, hogy a magyarországi húsipar számára csak szűkösek a pályázati lehetőségek – emelte ki Babati Zoltán, aki szerint az EKAER felülvizsgálata is időszerű.
„A szavak szintjén nagyon jók vagyunk, de a cselekvés szintjén nálam hiányérzet keletkezik” – mondta Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke. Ha a piac húzza majd az ágazatot, akkor a sikerek sem maradnak el – mondta a politikus, de hangsúlyozta: erős nemzeti marketing nélkül egyetlen ágazat sem lehet sikeres. A feldolgozóipar egyre nehezebb helyzetbe kerül, az ágazat szereplőinek „együtt kell mozdulniuk” a kereskedőkkel – tette hozzá Jakab István.
A hazai cégek versenyképessége gyenge, az EU-ból importált termékek olcsóbbak, kevés fejlesztési forrás áll rendelkezésre – sorolta a problémákat Daka Zsolt, a Gyulahús vezérigazgatója. Több magyar termék kellene az üzletekbe – hangsúlyozta a szakember. (Az osztrák példa több alkalommal szóba került a csúcstalálkozón, Ausztria ugyanis erősen korlátozza a húskészítmények importját.) A hazai piac tagolt, túl sok a szereplő, szemben az erősen koncentrált nyugat-európai piacokkal – Daka Zsolt szerint döntően ez az oka annak, hogy a magyarországi húspiac nem elég hatékony, illetve piacképes.
Ahhoz, hogy versenyképesek legyünk, az Európán kívüli piacokban kell gondolkodnunk – fűzte tovább a gondolatmenetet Kovács László, a Pick Szeged vezérigazgatója. Ehhez azonban fejlesztésekre, innovációra, a legmodernebb technika alkalmazására van szükség.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek döntő többsége egyet értett abban, hogy az országnak – a Bonafarm mohácsi beruházásnak példáját követve – több, nagy kapacitású vágóhídra lenne szüksége. Ezek ideális esetben a sertéstartók tulajdonában lennének – hangsúlyozta több megszólaló. Az összefogás jelentőségét szinte egyöntetűen hangsúlyozták, bár akadt, aki megjegyezte: ezt úgy kellene megvalósítani, hogy a résztvevők igazából versenytársak…
Tarpataki Tamás, a Földművelési Minisztérum agárpiaci főosztályának vezetője elmondta: a minisztérium lát „jó csírákat”, de az egységes uniós garárpolitika keretei között szűk a mozgástér a nemzeti elképzelések megvalósítására. Az állam támogatja a termelői csoportok létrejöttét – hangsúlyozta a szakember, hozzátéve: ezek gyakran csak addig léteznek, amíg a támogatást kapják. A szakmaközi szervezetek a szövetkezéshez nem számíthatnak állami támogatásra, de – például a GINOP-forrásokból – képzésre vagy K+F+I-re nyerhetnek támogatást.
A sertéságazat strukturális válsága a tenyésztői oldalon oldódni látszik, a megmaradt szereplők versenyképesek maradhatnak – mondta Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, a Bonafarm PR-ért és vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója. A szakember megjegyezte: nonszensz, hogy Magyarországon ugyanannyi vágóhídon vágnak le 4 millió sertést, mint Németországban 60 milliót. A húskészítmények gyártása terén ugyanakkor nem olyan erős a méretgazdaságossági nyomás, itt nyílnak lehetőségek a hazai kkv-k előtt is. A várhatóan sok áldozattal járó ágazati konszolidáció a jövedelmezőségi problémát is megoldhatja, így talán hazacsábíthatók – megfizethetők – lesznek a külföldre távozott dolgozók – hangsúlyozta Éder Tamás.
A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy élvezi ugyan a szakma támogatását, de a fogyasztók előtt alig jelenik meg – emelte ki Menczel Edit, a VHT titkára, aki szerint ezen (is) a marketingtevékenység erősítésével lehetne változtatni.
