Bár Belorusziában nem hajtottak végre tömeges privatizációt, ezen a téren is van mit keresniük a magyar vállalkozásoknak, ahogy a kkv-szektorban is egyre több lehetőség mutatkozik – hangzott el pénteken a BKIK által szervezett magyar-belorusz üzletember fórumon.
Ősszel, de legkésőbb jövő tavasszal a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara üzletemberekből álló küldöttsége Minszkbe utazik, s a tárgyalásokat kiállítással kötik egybe – jelentette be Kiss Zoltán, a BKIK elnöke a pénteki budapesti fórumon. Kiss Zoltán elnökké választása óta most először vett részt ilyen rendezvényen, s a belorusz üzletembereknek röviden vázolta, hogy a kamara milyen területeken dolgozik.
Megemlítette, hogy az elmúlt öt évben 17 szakmai osztály alakult, amelyek Ausztráliában, Dél-Amerikában, Afrikában ugyanúgy segítenek a magyar kis és középvállalkozóknak kapcsolatot építeni és üzletet kötni, mint a Független Államok Közösségének országaiban.
Kiss Zoltán elmondta, hogy a fórum előtt a belorusz nagykövettel folytatott megbeszélést. Szóba került, hogy elsősorban az agráriumban, az építőiparban és a gyógyszergyártásban már most is jelen vannak magyar cégek Belorusziában, de jó néhány terület található (informatika, megújuló energia, turizmus, bankszektor, innováció), amelyen kölcsönösen érdemes kapcsolatokat keresniük a vállalkozóknak.
Alekszandr Hainovszki, a Belorusz Köztársaság magyarországi és szlovéniai nagykövete szerint mindehhez adottak a lehetőségek, hiszen országával szemben megszűntek az Európai Unió különböző gazdasági, kereskedelmi korlátozásai.
Beloruszia számára Magyarország jelenleg a harminc legfontosabb partner csoportjába tartozik az évi 200 millió dolláros kereskedelmi forgalommal, a volt Szovjetunió tagállamai közül pedig ők a harmadik legaktívabbak a magyar kapcsolatok kiépítésében.
A nagykövet beszélt a magyar kormány gazdasági törekvéseit ért uniós kritikákról, s azt mondta, Minszkben úgy látják, hogy azok a nemzeti érdekeket szolgálják, ezért példaként állnak a beloruszok előtt. Ahogy a magyar ipar teljesítményét szintén kiemelkedőnek tartják, olyannak, amely érdemes tanulmányozásra. Hainovszki külön kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Bank vállalkozásokat ösztönző politikája szintén egyfajta minta lehet a hazájában. A magyar-belorusz kormányközi gazdasági bizottság legközelebb szeptember 28-29-én ülésezik Minszkben, erről három hete Budapesten állapodtak meg a külügyminiszteri találkozón. A tervek szerint erre az alkalomra üzletember találkozót szerveznek, amelyre meghívta a magyar vállalkozókat a nagykövet.
A diplomata úgy fogalmazott, a vállalkozásokhoz megvan a pénz, csak le kell hajolni érte, hiszen az Eximbank 27 millió dollárra emelte a hitelkeretet, amelyet a magyar-belorusz gazdasági kapcsolatokban fel lehet felhasználni.
Vlagyimir Karjagin azt hangsúlyozta, hogy most először látogat olyan belorusz delegáció Magyarországra, amelynek sok magánvállalkozó is a tagja. A Belorusz Munkaadók és Gyáriparosok Konföderációs Szövetségének elnökhelyettese harminc éve dolgozik a gazdaságban, testközelből tapasztalhatta meg, hogyan nőtt ki a „semmiből” néhány év alatt 360 ezer magánvállalkozás. Ez kevesebb, mint a terv fele, hiszen Karjagin szerint az ország 800 ezer „maszekot” is elbírna.
Szövetségük eddig 90 országban vette fel a kapcsolatokat kamarákkal, kormányszervekkel és üzleti klubokkal. Németországban, Lettországban, Kínában, Iránban, Dubajban képviseleti irodát nyitottak. A sorból természetesen nem maradhat ki Oroszország, mint Beloruszia első számú partnere. A gyáriparosok szövetsége egy hónap múlva nyitja meg Moszkvában a belorusz vállalkozók érdekeit képviselő központot.
Moszkvával töretlenek a kapcsolatok, de Minszk is dolgozik azon, hogy függetlenítse magát az orosz földgáztól és kőolajtól, ennek egyik állomása az atomerőmű-építési program.
A fejlesztésre váró másik nagy területet az IT-szektorban látják Minszkben, ahol jelenleg hatalmas a szakember hiány. Ezért évente több mint 500 különböző képzési fórumon igyekeznek behozni a lemaradást.
Innovációban, informatikában vannak azért követendő példák is. A Viber például belorusz fiatalemberek fejlesztése. A videójátékok piaca pedig kitermelte az első belorusz milliárdost is Viktor Kiszlij személyében a World of Tanks berobbanásával.
A szövetség rendszeresen szondázza odahaza az üzleti hangulatot. A legfrissebb felmérés szerint például a vállalkozók 72,3 százaléka elégedetlen a kormány és a gyáriparosok közötti együttműködéssel, vagyis van bőven tenni való. Bár Belorusziában nem hajtottak végre jelentős privatizációt, Karjagin úgy látja, ma már megvan a szándék, a kormány nem zárkózik el, ha értékelhető ajánlatok érkeznek külföldről.
Az elnökhelyettestől is érkezett egy meghívás: június elején rendezik Minszkben a Belagro mezőgazdasági szakkiállítást, amely kiváló alkalom lehet a magyar partnereknek is kapcsolatfelvételre és üzletkötésre.
KamaraOnline
