Londoni makrogazdasági elemzők szerint a brit EU-tagság megszűnése előtt valószínűsíthető vállalati készletfelhalmozás az idei év vége felé érezhetően élénkítheti a brit gazdaságot, a folyamat várható visszafordulásának aktivitási hatásai azonban jövőre jelentős eséllyel kisebb recessziót okozhatnak Nagy-Britanniában.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) hétfőn ismertetett tanulmánya szerint ha a Brexit után az addig esetleg megoldatlanul maradó vámjogi kérdések miatt fennakadások lennének Nagy-Britannia és az EU kereskedelmében, azok messze a legnagyobb mértékben a nyersanyagokat és a félkész feldolgozóipari termékeket érintenék.
A CEBR adatai szerint az EU-ból érkező brit áruimport tavalyi 260 milliárd fontos (95 ezer milliárd forintos) értékéből hozzávetőleg 100 milliárd font e két árucsoportra jutott.
A ház londoni elemzői abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a Brexittel járó esetleges fennakadásokra készülve a brit vállalati szektor három hónapra elégséges nyersanyagot és félkész feldolgozóipari terméket halmoz fel.
A CEBR számításai szerint ez az éves brit hazai össztermék (GDP) 2 százalékánál valamivel kevesebb, 38 milliárd font (csaknem 14 ezer milliárd forint) értékű importtöbbletet jelentene.
Bár ez közvetlenül – import lévén – értelemszerűen nem emeli a GDP-értéket, e behozatali többlethez azonban termelési és feldolgozási aktivitás is kapcsolódna, és a CEBR számítási módszertana alapján ez hozzávetőleg 10 milliárd fonttal gyarapítaná a brit hazai összterméket.
A CEBR elemzői szerint máris vannak arra utaló jelek, hogy a brit vállalati szektor raktárkészlet-állománya növekszik: a rendszerszintű készletállomány értéke a második negyedévben például gyorsabban emelkedett, mint a GDP-érték, bár ez még nem feltétlenül kötődött a Brexit-folyamathoz.
A ház számításai szerint e folyamat járulékos termelési hatásai az idei év júliusától 2019 márciusáig – a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjáig – tartó háromnegyed évben átlagosan 0,5 százalékkal emelik a brit GDP-értéket az e hatások nélkül számolható alapszintű növekedési folyamaton felül.
A CEBR hétfői elemzése szerint azonban a folyamat visszafordulása 2019 további szakaszában várhatóan ugyanennyit elvesz a hazai össztermékből, és ez gyakorlatilag elkerülhetetlenné tenné, hogy a Brexit utáni időszakban minirecesszió alakuljon ki a brit gazdaságban.
Más nagy londoni házak szerint a brit EU-tagság megszűnése akár mély recessziót is okozhat a brit gazdaságban, főleg akkor, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból.
A The UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű, elsősorban az Európai Unió és Nagy-Britannia gazdasági-kereskedelmi kapcsolatrendszerének kutatására szakosodott londoni elemzőműhely új tanulmánya szerint a 2007-2008-as pénzügyi válság idején a brit pénzügyi rendszer kis híján összeomlott, és csak a Bank of England – a brit jegybank – által a bankrendszerbe juttatott likviditásinjekció akadályozta meg a teljes szektorszintű csődöt.
A ház szerint azonban most nincs olyan intézmény, amely ugyanígy készen állna a kereskedelmi rendszer megvédésére megállapodás nélküli Brexit esetén, és ebben a helyzetben egyértelműen lehetséges – bár nem elkerülhetetlen – súlyos recesszió kialakulása a brit gazdaságban.
MTI/Kertész Róbert, London
