Május 4-én a Parlament megszavazta az országonkénti jelentéstételi kötelezettséget (CbCR) előíró törvénymódosítást – hívja fel a figyelmet a Mazars. Ez jelentős változást hoz a hazai transzferár dokumentációs kötelezettségek terén, egyben új fegyvert ad az adóhatóság kezébe a transzferár-kockázatok felmérése során.

Bár az új adatszolgáltatás ebben a naptári évben még csak egy szűk adózói kört érint, számos hazai vállalkozásnak már idén szembesülnie kell a kapcsolódó adminisztrációs terhekkel. Felkészülni már az adatszolgáltatásra is ajánlott, mulasztás esetén 20 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki az adóhatóság.

A törvénymódosítás lényege, hogy az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény kiegészül az országonkénti jelentéstételi kötelezettséggel, illetve az adóhatóságok közötti automatikus információcserével.

„A BEPS akciótervet, amely a társasági adóalap kreatív csökkentésének és a nyereség átcsoportosításának megakadályozására irányul, 2015-ben fogadta el az OECD – foglalta össze Nagy Gabriella, a Mazars Kft. Nemzetközi Transzferár Központ vezetője. Az akcióterv célja többek között az, hogy a transzferár-dokumentáció átfogó és hiteles képet nyújtson a multinacionális vállalatcsoport működéséről, illetve a csoporton belüli tranzakciók nyomon követhetőségéről. Ezért javasolta az OECD a háromszintű dokumentációs kötelezettség bevezetését.”

Ennek első két pillére az új adattartalommal megtöltött fődokumentum („masterfile”) és a specifikus nyilvántartás („local file”). Ezek – eltérő adattartalommal – a hazai szabályozásban is ismertek, bár alkalmazásuk jelenleg nem kötelező.

A CbCR (Country-by-Country Reporting) új elemként került a fenti dokumentumok mellé. Az Európai Tanács a BEPS akciótervre reagálva irányelvet fogadott el, amely minden tagállam számára kötelezően előírja az országonkénti jelentéstételi kötelezettség és az automatikus információcsere átültetését a nemzeti szabályozásba, legkésőbb 2017. június 4-ig. Magyarország a most elfogadott törvénnyel teljesítette az irányelvben előírt kötelezettségét.

Kinek kell beadni az országonkénti jelentést?

Az országonkénti jelentési kötelezettség azokra a multinacionális vállalatcsoportokra terjed ki, amelyeknek összevont (konszolidált) árbevétele eléri a 750 millió eurót. Alapesetben a cégcsoport végső anyavállalata lesz kötelezett a cégcsoport nevében beadni a jelentést, azonban az anyavállalattól eltérő csoporttagok is kötelezettek lehetnek erre egyes esetekben, például ha az anyavállalat országában nincs CbCR-szabályozás, vagy a jelentésekkel kapcsolatos automatikus információcsere a gyakorlatban nem működik.

Az országonkénti jelentésben a cégcsoportnak valamennyi olyan ország tekintetében adatot kell szolgáltatnia, amelyben üzleti tevékenységet folytat. Az adatszolgáltatásban szereplő legfontosabb adatok a következők:

  • kapcsolt és nem kapcsolt felektől származó bevétel összege;
  • adózás előtti eredmény összege;
  • a nyereségadó összege;
  • jegyzett tőke és eredménytartalék;
  • foglalkoztatottak száma;
  • tárgyi eszközök értéke.

Mikor jön az új szabályozás?

Az új rendelkezés az érintett magyarországi vállalatok számára már a 2016-os adóév tekintetében adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Ennek határideje első ízben az üzleti évtől számított 15 hónap (2018. március 31.), a későbbi adóévekre 12 hónap. Az anyavállalattól eltérő csoporttagok először a 2017-es adóév tekintetében lesznek kötelezettek CbCR beadására, egyéves határidővel.

„A törvénymódosítás egy további kötelezettséget is tartalmaz – hívta fel a figyelmet Nagy Gabriella. –A bejelentési kötelezettség minden, legalább 750 millió eurós árbevételt elérő cégcsoport magyarországi csoporttagját érinti. A vállalatoknak azt kell bejelenteniük, hogy kötelezettek-e CbCR beadására. Fontos tudni, hogy számos magyar vállalkozásnak már 2017. december 31-ig bejelentési kötelezettsége lesz.”

Sokmilliós bírságok

A CbCR önmagában nem ad jogalapot transzferárakból adódó társasági adóalap kiigazításra. Ugyanakkor az adóhatóság az adatszolgáltatást felhasználhatja további kockázatelemzési célra, amely során a társaság transzferár dokumentációit, beszámolóit és könyveit együtt elemezve adóbírságot szabhat ki. Ha azonban az adózó adatszolgáltatási-, bejelentési- és változásbejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy hibásan, hiányosan teljesíti, úgy az adóhatóság rendkívül magas, 20 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Bár Magyarországon anyavállalatként kevés társaság lesz kötelezett országonkénti jelentésre, a fenti feltételek vizsgálata után gyorsan kiderülhet, hogy számos hazai leányvállalat, illetve külföldi vállalkozás magyarországi telephelye maga is CbCR beadására lehet kötelezett. Tervezési szempontból ez a típusú feltételrendszer megköveteli minden legalább 750 millió eurós árbevételt elérő cégcsoporttól az anyavállalat vagy az anyavállalatnak kijelölt csoporttag országa, illetve a többi csoporttag országai közötti relációk komplex vizsgálatát.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja