A légiáru-szállítási szektor minden egyes területén fejlődésre és fejlesztésre van szükség a földi kiszolgálástól az infrastruktúrán át a vámkezelésig – állapították meg a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) légiáru-fuvarozással foglalkozó konferenciájának résztvevői Budapesten.

Meg kell újítani a légi áruszállítás folyamatait, mivel azok az elmúlt 20 évben nem változtak, el kell kezdeni az iparág digitalizációját – hangzott el a konferencián, melyet az IATA a Budapest Airporttal közösen szervezett.

Anca Apahidean, a IATA regionális vezetője köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a digitalizáció mellett a rendszerek és a feldolgozás automatizálását is el kell kezdeni, ha a szektor meg akarja őrizni versenyképességét. Mint mondta, a nemzetközi légi áru egyharmadát, évente mintegy 60 millió tonnát légi úton szállítják, az átlagos szállítási idő 6 nap, de ennek a negyedét a határellenőrzések és bürokrácia adja, a teljes szektor pedig 65 millió munkahelyet támogat a világban.

Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója elmondta, az áruszállítási üzletág nem lehet sikeres erős és aktív közösség nélkül, ennek része a hatóság és a magyar kormány is, nélkülük nem sikerült volna az elmúlt évek fejlődését elérni. Felhívta a figyelmet, hogy a légi úton szállított áru mennyisége Budapesten és a kelet-közép-európai régióban a bizonytalanság és geopolitikai tényezők miatt csökkent, de a magyar GDP 5 százalék fölötti emelkedése, az autó- és gyógyszeripar növekedése bizakodásra ad okot. Az előrejelzések szerint az év végén eléri majd a kezelt áru mennyisége a 150 ezer tonnát. Ezt azonban az idén év végén 15 milliárd forintból megvalósuló Cargo City árukicserélő központ le tudja majd kezelni – tette hozzá.

Veron Zsolt, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyeleti főosztályának vezetője szerint Budapest az egyik legerősebb áruszállítási elosztó központ lehet és ebben a repülőtér vezetésének fontos szerepe van. A kormány feladata abban áll, hogy kiszámítható környezetet teremt a befektetésekre és egyszerűsítenie kell egyes folyamatokat. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a Budapest Airport lassan eléri áruszállítási kapacitásai felső határát, ezért a már bejelentetteken túl újabb beruházásokra van szükség.

Kossuth József, a Budapest Airport légiáru-szállítási menedzsere a konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén azt mondta, bármilyen területet lehet fejleszteni az iparágon belül, így a szereplőkkel való koordinációt, a közös munka minőségét is, egyetlen területre nincs hatásuk, a jogi környezet kialakítására. Hozzátette: minden fejlesztés alapja az infrastruktúra állapota, ezért ezt kell elsősorban fejleszteni, ezért is döntött a Budapest Airport a Cargo City árukicserélő központ megépítése mellett.

A felszólalók közül többen is rámutattak a humán-erőforrás hiányára és az abból fakadó nehézségekre. Triffán László, a Celebi vezető áruszállítási menedzsere kifejtette, hogy eszközparkjuk nagyon sokrétű, és karbantartása rendkívül nehézkes, mert kevés a megfelelő szakember. Kiemelte még a mostani árukezelési központ korlátozott kapacitásait, de ezt remélhetően az év végén átadandó Cargo City központ megoldja.

Szintén a munkaerő hiányára hívta fel a figyelmet Teleki József, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Igazgatóságának vezetője. Mint mondta, tavaly mintegy 350 ezer külföldről érkezett árut vámkezeltek 400 milliárd forint értékben, a forgalom pedig nagyobb mértékben nő, mint a gazdaság, főleg az e-kereskedelem fellendülése miatt. Mivel 2021-től megszűnik a 22 euró alatti áruk áfamentessége, a NAV vámosainak a becslések szerint évi több millió vámkezelést kell majd végrehajtaniuk.

Hozzátette: a NAV informatikai rendszerei ebben a terhelésben is képesek lesznek a mai 20-22 perc alatt elvégezni a vámkezelést, de több munkaerőre lenne szükség. Hangsúlyozta ugyanakkor, 2021-től leginkább azon múlik majd a sikeres és időbeni vámkezelés, hogy az áruról mennyi információt kapnak a szállítótól vagy a címzettől.

(Forrás: MTI)