2018. február 5. hétfő, 18:31
iskolán kívüli képzés, KSH
Az iskolarendszeren kívüli oktatások, képzések közül a magyar felnőtt népesség körében a képesítést nem nyújtó szakmai tanfolyamok a legnépszerűbbek, de sokan vesznek konferenciákon és szemináriumokon is – derül ki a statisztikai hivatal „Felnőttoktatás, -képzés (előzetes adatok)” című friss kiadványából.

Felnőttoktatás, -képzés

2016-ban összességében a 25–64 éves magyar népesség 32,8 százaléka vett részt iskolarendszerű, illetve azon kívüli oktatásban, képzésben, ami 5,6 százalékpontos növekedést jelent a 2011. évi adatokhoz képest. (Az oktatásban, képzésben való részvétel adatai az Eurostat módszertanától eltérően a munkavédelmi oktatásban való részvételt nem tartalmazzák. A 25–64 éves népességből az oktatásban, képzésben részt vevők aránya a munkavédelmi oktatásban részt vevőkkel együtt 55,7 százalék volt.)

Mind a nők, mind a férfiak körében emelkedett a résztvevők aránya: a nők közel 34, a férfiak 31,6 százaléka tartozott ebbe a csoportba. A képzésben való részvétel szempontjából a legmeghatározóbb az iskolai végzettség volt. Míg a legfeljebb nyolc általános iskolai osztállyal rendelkezőknek csak valamivel több mint 17 százaléka, az érettségivel rendelkezőknek már több mint egyharmada, a felsőfokú végzettségűeknek pedig 55 százaléka vett részt a tanulás valamilyen formájában.

Az intézményesített tanulás az 5 évvel ezelőtti időszakhoz hasonlóan ismét a fiatal felnőtt korosztály körében volt a legnépszerűbb: a 25–34 évesek 41,6, az 55 éven felüliek 20,4 százalék vett részt valamilyen képzésben a kikérdezést megelőző 12 hónapban. A képzés továbbra is az aktív népességhez – ezen belül is a foglalkoztatottakhoz – tartozók körében volt a legnépszerűbb. Míg a foglalkoztatottak csoportjában a részvételi arány 38,7, ez az érték a munkanélküliek esetén 18,2 százalék, az inaktív népességnél pedig ennél is kevesebb volt.

A képzésben való részvétel Magyarország régiói között sem homogén: míg Közép-Magyarországon (36,9), Nyugat-Dunántúlon (36,0) és Közép-Dunántúlon (34,2) átlag feletti, addig Észak-Magyarországon, ÉszakAlföldön és Dél-Dunántúlon 30 százalék körüli volt a tanulók aránya. A DélAlföldön lakók alig több mint egynegyede vett részt különböző tanulási folyamatokban.

Iskolarendszerű oktatás

A felmérést megelőző egy évben a 25–64 éves népesség 4,1 százaléka vett részt iskolarendszerű képzésben, ami 0,9 százalékponttal magasabb az 5 évvel ezelőttihez viszonyítva. Döntően a felsőfokú képesítés megszerzése volt a cél: mintegy 60 százalékának az alap- vagy mesterképzésben megszerezhető végzettség, közel 9 százalékának pedig a doktori cím (PhD, DLA) megszerzése. A képzésben részt vevők 9,5 százaléka középfokú szakképzésben, 9,0 százaléka felső- oktatási szakképzésben, 7,2 százaléka pedig gimnáziumi osztályokban tanult.

Az iskolarendszerű képzésben való részvétel okait vizsgálva – az 5 évvel ezelőtti felméréshez hasonlóan – a résztvevők a munkával kapcsolatos indokokat tették első helyre. A kedvezőbb karrierkilátások, a képesítés megszerzése és a jobb elhelyezkedési esélyek mellett jelentős arányú volt a személyes érdeklődési körbe tartozó területeken való továbbképzés, illetve a mindennapi életben hasznos ismeretek megszerzése is. Számottevő vonzerő volt még az új emberekkel való megismerkedés lehetősége és a magasabb színvonalú munkavégzés is.

Iskolarendszeren kívüli oktatás, képzés

2016-ra a felnőtt népesség iskolarendszeren kívüli képzésben való részvé- teli aránya 30,5 százalékra nőtt, ami 5,3 százalékponttal magasabb volt az 5 évvel korábbinál. A nők 31,7, a férfiak 29,3 százaléka tanult ily módon.

Az iskolarendszeren kívüli képzésekben – az 5 évvel korábbi eredményektől eltérően – a részvételi arány a 35–44 évesek körében volt a legmagasabb, 35,5 százalék, az 55–64 éveseknél a legalacsonyabb, 20 százalék.

Az iskolarendszeren kívüli képzésekben való részvétel – az összes oktatásban, képzésben történő részvételhez hasonlóan – az iskolai végzettség szerint sem homogén: a részvételi arány a felsőfokú végzettségűeknél több mint 50, a középfokú végzettségűeknél 32,2, a legfeljebb általános iskolai végzettségűek esetében mindössze 16,6 százalék volt. Az iskolarendszeren kívüli oktatás, képzés formája az iskolában történő ismeretszerzésnél változatosabb volt. Az 5 évvel korábbi időszakhoz hasonlóan a magyar felnőtt népességből a legtöbben, a képesítést nem nyújtó szakmai tanfolyamokat választották, ide tartozott a 25–64 éves népesség 12,5 százaléka. A második legnépszerűbb képzési típus a konferencián és szemináriumon való részvétel volt. Ezek a képzési formák elsősorban a felsőfokú végzettségűek körében jelentkeztek, a teljes népességhez képest jelentős volt a csapatépítő tréninget, a nyelvtanfolyamot, az ismertterjesztő előadásokat látogatók aránya. Szintén népszerű volt a munkához kapcsolódó betanítás és az OKJ-képzés is, ez utóbbiban a középfokú végzettséggel rendelkezők vettek részt a legmagasabb arányban.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja