Június 6-án elindult Európai Állatjóléti Platform; az EU állatjóléti politikájával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és válaszokat az Európai Bizottság szakértői gyűjtötték csokorba.
Vytenis Andriukaitis európai biztos kedden nyitotta meg az Európai Állatjóléti Platform (a továbbiakban: platform) alakuló ülését. A platformban az érdekelt felek, a nem kormányzati szervezetek, a tudományos élet, a tagállamok, az EGT-országok, a nemzetközi szervezetek és az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) 75 képviselője kapott helyet. Ez az első alkalom, hogy a legfontosabb uniós szereplők összegyűlnek, hogy tapasztalatcserét folytassanak és közösen járuljanak hozzá az állatjólét javításához.
Miért kezdeményezte az Európai Bizottság a platform létrehozását?
A 2016 márciusában közzétett Eurobarométer felmérés szerint az európaiak túlnyomó többsége fontos kérdésnek tartja az állatokkal való kíméletes bánásmódot, és előrelépést szeretne látni az állatjólét védelemének terén.
Az állatjólét javítása nem csupán jogi szabályozás kérdése. A platform nem az új jogszabályok kidolgozásának fóruma kíván lenni. A 2012-ben elfogadott uniós állatjóléti stratégia mottója szerint „Mindannyian felelősek vagyunk”. A konkrét eredmények elérése, az érintett szereplők közötti kölcsönös megértés és bizalom, valamint az egyes szereplők konkrét kötelezettségvállalásai megannyi fontos kezdőlépést jelentenek, melyek megvalósítása a platform kulcsfontosságú célkitűzése.
A platform az illetékes hatóságok, a vállalkozások, a civil társadalom és a tudományos szereplők közötti párbeszéd előmozdítását tűzte ki célul az uniós polgárok számára fontos állatjóléti kérdésekben.
Emellett segíti a bizottságot az állatjóléttel kapcsolatos összehangolt intézkedések kidolgozásában és terjesztésében, különös tekintettel az alábbiakra:
- az állatjólétre vonatkozó uniós szabályok hatékonyabb alkalmazása az információk és a helyes gyakorlatok cseréje és az érdekelt felek közvetlen bevonása révén,
- a vállalkozások önkéntes kötelezettségvállalásainak kidolgozása és alkalmazása,
- az uniós állatjóléti előírások globális szintű érvényesülésének előmozdítása.
Kik a platform tagjai?
A platform 75 tagot számlál.
Negyven (40) tagot az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság igazgatója nevez ki, az üzleti és szakmai szervezetek, a civil társadalmi szervezetek és a kutatóintézetek független szakértőinek képviseletére kiírt pályázati felhívás nyomán. Mind a szervezeteknek, mind a szakértőknek bizonyítaniuk kellett tevékenységeik és szakértelmük relevanciáját a platform tevékenységei szempontjából. Különösen fontos, hogy munkájuk uniós szinten, több tagállamra kiterjedően bírjon jelentőséggel az állatok jóléte szempontjából.
Hogyan választják ki a platform tagjait?
A különböző tagok kiválasztása során a bizottság a különböző ágazatok és tevékenységek méltányos képviseletét, valamint a földrajzi és a nemek közötti egyensúlyt tartotta szem előtt.
Harmincöt tag közintézményeket képvisel, melyek között helyet kaptak az illetékes hatóságok (28 tagállam és 3 EGT-ország: Izland, Liechtenstein és Norvégia képviseletében), az állatjóléttel foglalkozó nemzetközi szervezetek (az Állategészségügyi Világszervezet, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete és a Világbank) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság.
A platform emellett legfeljebb öt megfigyelő tagot is kinevezhet. Eddig Svájc kapott megfigyelői státuszt a platformban.
Hogyan működik a platform a gyakorlatban?
A platform évente kétszer ülésezik. Az első ülésen a bizottság célja meghatározni a tagok számára prioritást jelentő területeket, valamint a közös munka rendelkezésére bocsátott erőforrásokat. Az első ülés eredményei alapján a Bizottság konkrét tevékenységi területeket fog javasolni, és a platform szükség szerint alcsoportokat is alakít.
A platform rendszeres jelleggel más fórumokat vagy érdekelt feleket is felkér, hogy ismertessék kezdeményezéseiket és tevékenységeiket. Ez nem csupán gazdagítja a vitákat, hanem a tagok által felhasználható tudás, kezdeményezések és tapasztalatok terjesztését is megkönnyíti. Emellett elősegíti a különböző fórumokon indított kezdeményezések közötti koordinációt és azok kiegészítő jellegét.
Melyek azok a témák, amelyekkel a platform elsőként fog foglalkozni?
A platform alakuló ülésén a bizottság a prioritási területekről folytatott megbeszéléseket kívánja előmozdítani. Az ülés három szekcióra oszlik:
- Hogyan járulhat hozzá a platform az állatjólétre vonatkozó uniós jogszabályok hatékonyabb alkalmazásához és alaposabb megértéséhez?
- Hogyan járulhat hozzá a platform az uniós állatjóléti szabványok globális érvényesülésének előmozdításához?
- Hogyan segítheti elő a platform az önkéntes kötelezettségvállalások alkalmazását és az állatjóléti szempontból megfelelő termékek piaci értékének növelését?
A tagok eszmecseréje és kötelezettségvállalásai alapján a bizottság azonosítja az uniós szempontból releváns közös érdekű munkaterületeket, amelyek kellőképpen konkrét és megvalósítható célokat szolgálnak.
Milyen eredmény remélhető a platform munkájától?
A platform kiváló lehetőséget kínál valamennyi érdekelt fél számára, hogy az együttműködés és a hálózatépítés révén hozzájáruljon az állatok jólétének javításához. Eredményes munkája ezért nagymértékben az egyes tagok aktív és konstruktív részvételének függvénye.
A platform mindenekelőtt az információk és tapasztalatok megosztásának fóruma. Egyúttal lehetőséget jelent a tagok közötti kölcsönös megértés és bizalom, valamint együttműködés kialakítására.
Emellett ideális terepet kínál az állatjóléttel foglalkozó szakosodott fórumok/csoportok számára, hogy ismertessék tevékenységeiket és projektjeiket, és konkrét önkéntes kötelezettségvállalásokról állapodjanak meg. Jelenleg számos fórum van, ahol az állatjólétről nemzetközi szintű viták zajlanak – ezek közé tartozik az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az EuroFAWC szervezet vagy az Állategészségügyi Világszervezet. A platform központi szervező szerepet tölthet be e különféle fórumok/csoportok összekapcsolásában, és hozzájárulhat az átfogó eredmények javításához.
A bizottság meggyőződése, hogy a platformnak konkrét és megvalósítható célkitűzésekre kell törekednie, hogy hosszú távú hatást gyakoroljon az állatjóléti kérdések kezelésére.
A platform konkrét projekteket dolgozhat ki annak érdekében, hogy segítse a Bizottságot célkitűzései elérésében, köztük az uniós állatjóléti jogszabályok hatékonyabb végrehajtásában vagy az uniós szabványok globális szintű előmozdításában. Bár e kérdések elsősorban a tagállamok és az uniós intézmények hatáskörébe tartoznak, az érdekelt felek tapasztalataikkal és szakértelmükkel támogathatják és kiegészíthetik e tevékenységeket különféle szempontok és eszközök (alkalmazott kutatás, oktatás, szakképzés, konferenciák stb.) révén.
A platform olyan területeken is kidolgozhat tevékenységeket, ahol nem léteznek konkrét uniós jogszabályok vagy tevékenységek a helyes állatjóléti gyakorlatok előmozdítása érdekében. Ez egyes konkrét kérdésekkel (például a malacok ivartalanításának fokozatos megszüntetése) vagy általánosabb témákkal (pl. állatjóléti címkézés) kapcsolatos útmutatók kidolgozása révén valósulhat meg.
Hogyan kezelik az állatjólét kérdését uniós szinten? Melyek a meglévő jogszabályok?
Az állatjólétről szóló első uniós jogszabályt 1974-ben fogadták el, és az állatok vágóhidakon való kíméletéről szól. Azóta az EU számos jogi rendelkezést fogadott el a haszonállatok és a laboratóriumi állatok védelme érdekében. Léteznek az állatok állatkertben tartását szabályozó uniós rendelkezések is az állatok kíméletére vonatkozó hivatkozásokkal. Az EU emellett megtiltotta a lábfogó csapdák használatát a vadon élő állatok befogására.
A haszonállatokat a gazdálkodásra vonatkozó általános uniós szabályok, valamint a szállításra és a levágásra/leölésre vonatkozó különleges rendelkezések védik. Ezenkívül további különleges szabályok vonatkoznak a tojótyúkok, a hústermelés céljából tartott csirkék, a sertések és a borjúk tartására.
Az EU az állatjóléti követelményeket a mezőgazdasági támogatásokra (kölcsönös megfeleltetés és vidékfejlesztési programok), valamint a biogazdálkodásra vonatkozó szabályokba is beépíti.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikke előírja az unió és a tagállamok számára, hogy bizonyos uniós szakpolitikák előkészítése vagy végrehajtása során teljes mértékben vegyék figyelembe az állatjóléti követelményeket, mivel az állatok érző lények.
Ez a kötelezettség azonban nem képez kellő jogalapot ahhoz, hogy az Unió bármely állatjóléti kérdésben jogszabályokat alkosson. Egyes területek továbbra is a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak (lásd a vadon élő állatokról szóló alábbi kérdést).
E hatókörön belül a bizottság állatjóléttel kapcsolatos tevékenységei nem korlátozódnak a jogalkotásra. Míg az uniós szabályok végrehajtása elsősorban a tagállamok hatásköre, a Bizottság rendszeres ellenőrzéseket is végez annak ellenőrzése érdekében, hogy az illetékes hatóságok megfelelően végzik-e a hatósági ellenőrzéseket.
Ezen túlmenően a bizottság aktívan részt vesz az uniós állatjóléti előírások nemzetközi szintű előmozdításában az Állategészségügyi Világszervezet globális szabványai, valamint a nem uniós országokkal kötött kétoldalú megállapodások/együttműködés révén.
Végezetül a bizottság rendszeres képzéseket szervez az állatjólétről a tagállamok és a nem uniós országok tisztviselői számára. A bizottság a közeljövőben az állatjóléttel foglalkozó referenciaközpontokat jelöl ki.
Ki a felelős e szabályok alkalmazásáért?
A tagállamok szerepe minden téren rendkívül fontos, mivel ők felelnek az uniós szabályok végrehajtásáért, amihez különféle eszközök állnak rendelkezésükre, a hatósági ellenőrzésektől a tisztviselőknek és az érdekelt feleknek szóló utasítások, iránymutatások és tájékoztató kampányok kidolgozásáig és végrehajtásáig. Ez utóbbi munka nemzeti szintű kutatási programok finanszírozását is magába foglalhatja.
Számos uniós állatjóléti jogszabály írja elő a tagállamok számára az állatokkal foglalkozó személyek képzésének biztosítását és tanúsítását. A tagállamoknak tehát megfelelő forrásokat kell fordítaniuk arra, hogy az érintett szereplők az állatokkal való bánásmód és az állattartás terén hozzáértő munkát végezzenek.
Mi a helyzet az uniós jogszabályok hatálya alá nem tartozó állatokkal és a vadon élő állatokkal?
Az uniós alapszerződésekben az állatjólét olyan szempont, amelyet figyelembe kell venni egyes uniós politikákban, így a mezőgazdaság vagy a belső piac terén. Az EU-nak nem minden állatjóléti kérdésben jogosult fellépni (lásd fent).
Nem illetékes például a kóbor kutyák/macskák, illetve a bemutatókon vagy versenyeken (bikaviadal, rodeó, cirkusz, kutya- és lóverseny stb.) szereplő állatok jólétének kérdésében. Bár gyakran sürgetik, hogy járjon el e kérdésekben, a Bizottságnak nincs hatásköre a beavatkozásra.
Az unió korlátozott hatáskörrel rendelkezik a vadon élő állatok jólétének kérdésében is.
A fogságban tartott vadon élő állatok jóléte tekintetében az állatkertekről és akváriumokról szóló irányelv hivatkozik egyes, az állatok kíméletére vonatkozó követelményekre. A fogságban tartott egyéb vadon élő állatokra (például cirkuszok vagy kisállat-kereskedések) nem vonatkoznak az uniós állatjóléti szabályok.
A lábfogó csapdák használatának tilalma kivételével az Unió nem alkotott a vadon élő állatok védelemét szolgáló jogszabályokat.
Várható-e új szabályok elfogadása a közeljövőben?
Jelenleg a bizottság prioritása a meglévő uniós szabályok maradéktalan végrehajtásának biztosítása. Valójában nincs értelme új követelményeket elfogadni mindaddig, amíg a fő kérdés továbbra is a jelenlegiek hatékonyabb alkalmazása.
Ez nem jelenti azt, hogy a Bizottság nem foglalkozik az Unió hatáskörébe tartozó állatjóléti kérdésekkel.
Az állatok jóléte számottevően javítható különböző, nem jogalkotási tevékenységek révén is, amelyeken a bizottság folyamatosan munkálkodik (lásd a következő kérdést).
Tervezi-e a bizottság új állatjóléti stratégia elfogadását? Amennyiben nem, mit tesz a Bizottság az állatjólét érdekében?
2012-ben a bizottság uniós állatjóléti stratégiát fogadott el, amely számos végrehajtandó intézkedést tartalmazott.
A bizottság először a folyamatban lévő intézkedéseket kívánja lezárni, melyek keretében összesen hat tanulmányt és jelentést készít a kérdésben. Ezek közül egyesek technikai, mások stratégiai jellegűek, de valamennyi fontos szerepet játszik az állatjóléttel kapcsolatos jövőbeli elképzelések kialakításában. Néhányuk a végrehajtás javításához is hozzájárul, iránymutatásokat tartalmazó dokumentumok (az állatok szállításával, illetve az állatok levágásával/leölésével kapcsolatos legjobb gyakorlatok) kidolgozása révén.
Ezért a bizottság elsődleges célja annak biztosítása, hogy 2017. végére valamennyi intézkedés végleges formát öltsön, és így a jövőre nézve rendelkezésre álljanak a szükséges információk.
Ez az oka annak, hogy a bizottság egyelőre nem foglalkozik újabb stratégia kialakításával.
A bizottság a 2012-es stratégia végleges kidolgozásán túl négy prioritáson dolgozik:
- az állatjólétre vonatkozó uniós szabályok jobb alkalmazásán,
- az érdekelt felek közötti párbeszéd fejlesztésén,
- az uniós szabványok globális szintű előmozdításán,
- valamint az állatjóléttel foglalkozó uniós referenciaközpontok kijelölésén.
Az uniós szabályok hatékonyabb alkalmazásának terén a Bizottság a korábbi ellenőrzések eredményei alapján konkrét projektekre összpontosított. Különösen a sertések jólétét határozta meg prioritásként, ahol továbbra is széles körű meg nem felelés tapasztalható a rendszeres farokkurtítás tilalma és a sertések számára hozzáférhető alakítható anyagok biztosítása terén. A bizottság emellett aktívan támogatja a tagállamokat az állatszállításra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának javításában, különös tekintettel a nem uniós országokba irányuló élő exportra.
A platform tevékenységei fejlesztik az érdekeltek közötti párbeszédet. A bizottság 2017 januárjában elfogadta a platform létrehozásáról szóló határozatot, és a tervek szerint évente legalább két ülésre kerül majd sor.
Az uniós előírások globális szintű előmozdítása olyan hosszú távú tevékenységek révén valósul meg, mint az Állategészségügyi Világszervezet nemzetközi szabványairól zajló tárgyalások (jelenleg 13 nemzetközi állatjóléti szabvány van érvényben az Unió ösztönzése nyomán), illetve az állatjóléti kérdések belefoglalása a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokba.
Az uniós referenciaközpontok kijelölésére a hatósági ellenőrzésekről szóló új rendelet (lásd alább) hatálybalépését követő egy éven belül kerül sor.
Hogyan foglalkozik az állatjólét kérdésével a hatósági ellenőrzésekről szóló új rendelet?
A rendelet előírja az unió számára, hogy jelöljön ki az állatjóléttel foglalkozó uniós referenciaközpontokat. Ez utóbbiak tudományos és műszaki tanulmányok készítésével, képzési tanfolyamok szervezésével, a kutatási eredmények és a technikai újításokkal kapcsolatos információk terjesztésével segítik az uniós országokat a hatósági ellenőrzések végrehajtásában. Az uniós referenciaközpontok tudományos és technikai szakértői szolgáltatást is nyújtanak az állatok jólétének értékelésére és javítására alkalmas módszerekkel kapcsolatban.
A rendelet az állatjóléti – például a szállításra, a vágásra és a gazdálkodásra vonatkozó – szabályok hatósági ellenőrzését is szabályozza, és lehetővé teszi a hatósági ellenőrzési követelmények kiigazítását célzó bizottsági jogszabályok elfogadását az állatjólét sajátos igényeinek való megfelelés érdekében, például állatjóléti mutatók bevezetésének formájában.
Az (EU) 2017/265 rendelet 2017. április 27-én lépett hatályba, és ezen időponttól egy év áll rendelkezésre az uniós referenciaközpontok kijelölésére.
