Számos, a gazdálkodást könnyítő intézkedés született a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére – hangsúlyozta a testület elnöke kedden Budapesten évindító sajtótájékoztatóján.
A falugazdászok közreműködésével az egységes kérelmek benyújtása tavaly is gördülékenyen zajlott, az elmúlt évekhez hasonlóan az igények mintegy háromnegyedének, több mint 120 ezernek a benyújtását segítették – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) kezdeményezésére az agrárkamara munkacsoportot hívott életre, hogy felszámolják azokat az adminisztratív problémákat, amelyek akadályozzák vagy késleltetik a gazdáknak járó kifizetéseket.
Ennek is köszönhetően tavaly minden korábbinál nagyobb összeget, 254 milliárd forintot utalt át előlegként a Magyar Államkincstár a gazdáknak, szemben a 2015. évi 122 milliárddal, vagy a 2016-os 194 milliárddal.
A saját kezdeményezésen túl több mint 100 jogszabályt véleményeztek azért, hogy életszerűbbek legyenek és segítsék a gazdálkodók tevékenységét.
Példaként hozta az agrárkamara által javasolt, és az Országgyűlés által elfogadott jogszabályi változtatást, ami alapján az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelem korábbi 5870 forintos összege a tavalyi évre vonatkozóan 7631 forintra, 2018-ra 8255 forintra emelkedik (a jövőben pedig a minimálbér növekedésével arányosan emelkedik). A rendelkezést már a 2017-ben megszerzett jövedelemre is alkalmazzák.
Fontos eredménynek minősítette Győrffy Balázs, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvényt is módosították. Így nem kell a vízhasználónak vízkészlet-járulékot fizetnie az öntözési célú vízhasználat esetében az évi 400 000 köbmétert vagy a hektáronként az évi 4000 köbmétert meg nem haladó vízmennyiség után. Az erdőtörvény kétharmados módosítását a kormányzat, az erdészeti szakmai és érdekképviseleti szervezetek, valamint a NAK közös sikerének nevezte, kifejtve, hogy az új jogszabály nem szorítja háttérbe a természetvédelmi szemléletű erdőgazdálkodást.
A NAK elnöke szerint érdemi előrelépést jelent, hogy a Vidékfejlesztési programban 200 milliárd forintot különített el a kormányzat az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó mikro- és kisvállalkozások számára, továbbá, hogy a gazdaságfejlesztési keretből (Ginop) – az eredetileg tervezett összeg több mint dupláját – 100 milliárd forintot biztosítottak a közepes élelmiszeripari vállalkozások beruházásaira.
Sikeresek voltak az élelmiszeripari szereplők számára szervezett bel- és külföldi képzések, termékfejlesztési gyakorlatok, a külföldi kiállítás-látogatások.
A pályázatok közül Győrffy Balás kiemelte a „Tájékoztatási szolgáltatás” címen elnyert támogatást, ami a falugazdász-hálózat működtetéséhez és a tudásmegosztáshoz biztosít forrást. A 2020. december 31-ig szóló, 7,82 milliárd forint támogatás véleménye szerint biztos alapot ad az agrárkamara ez irányú tevékenységének magas színvonalú ellátásához.
Szintén tavaly kapott a NAK az országos jégkármérséklő rendszer kiépítéséhez 1,8 milliárd forintot – mondta.
A tavaly novemberi agrárkamarai választásról szólva emlékeztetett, hogy a voksoláson közel 50 ezer kamarai tag élt szavazati jogával, mintegy négyszer annyian, mint 2013-ban, a 13,2 százalékos részvételi arány pedig Európában kimagasló eredménynek számít.
A kamarai választásokon országosan az érvényes szavazatok több mint 88 százalékát kapta az „Összefogás listája”, a Magosz és 17 támogató szakmai, érdekképviseleti szervezet.
A választáson elért siker felhatalmazást és egyben felelősséget is jelent – mondta Győrffy Balázs. Az agrárkamara továbbra is arra törekszik, hogy megfeleljen tagjai elvárásainak és hatékonyan segítse tevékenységüket. Fontos célkitűzése továbbá, hogy a következő években a kamarai tagoknak az adminisztrációhoz, a bürokráciához kötődő problémáit megoldják, el kívánják érni, hogy a gazdálkodóknak csak a termeléssel kelljen foglalkozniuk. (MTI)
