A káosz megfékezése érdekében Németországnak nincs más választása, mint a korlátozás – írja a migránsválságról szóló cikkében Hans-Werner Sinn, a Müncheni Egyetem professzora, az Ifo gazdaságkutató intézet elnöke.

Szeptemberig 400 ezren kértek menedékjogot Németországban, az év végére a számuk a prognózisok szerint elérheti a 800 ezret. A várhatóan 400 ezernyi „szabályos” bevándorlót is beleszámítva a nettó bevándorlás elérheti a rezidens lakosság 1,5 százalékát, ami történelmi és nemzetközi viszonylatban is rendkívül nagy arány – szögezi le Hans-Werner Sinn, a Müncheni Egyetem professzora, az Ifo gazdaságkutató intézet elnöke a Project Syndicate-en megjelent cikke bevezetőjében.

Hogy miért népszerű célpont Németország? Mivel – Svédországgal egyetemben – itt működik a legliberálisabb rendszer, az érkezettek támogatására pedig különösen sok pénzt fordítanak: az önkormányzatok menedékkérőnként és havonta 1000–1200 eurót kapnak, hogy a migránsoknak megfelelő körülményeket biztosítsanak. A Németországban kapott juttatások értéke sokszorosa annak, amit a menedékkérők odahaza kerestek, már ha egyáltalán volt munkájuk.

Németország rendkívül sok menekülőt fogadott be Magyarországról is, ez pedig menedékkérők újabb hullámát indította el, aminek következtében újra be kellett vezetni a határellenőrzést. A német kormány nem számolt azzal, hogy az országba érkező migránsok hazaküldték a jó híreket.

Csupán a menedékstátuszért folyamodók egy töredékének bírálják el pozitívan a kérelmét, mivel a többségük nem politikai üldözött, hanem gazdasági migráns. 2015 első félévében például a menedékkérőknek csupán a negyede érkezett Irakból vagy Szíriából. A szíriai menedékkérők aránya ezután jelentősen nőtt, miután elterjedtek e hírek, hogy Németország a Szíriából érkezők többségét befogadja. Aki megkapja a menedékjogot, a családtagjait is magával hozhatja, ami a következő években tovább növeli majd a bevándorlók számát.

A migránsok igazságosabb elosztása érdekében Németország egy európai kvótarendszerre tett javaslatot, ezt azonban az európai partnerek – mint „erkölcsi imperializmust” – elutasították. Az EU-csúcson ehelyett egy korlátos kvótarendszert fogadtak el, amely mindössze 120 ezer menekültet érint – közülük 31 ezren Németországba fognak megérkezni.

A káosz megfékezése érdekében Németországnak nincs más választása, mint a korlátozás. A legsürgetőbb feladatok egyike, hogy – ideális esetben már a határon – meg kell tudni különböztetni a politikai üldözésnek kitett valódi menekülteket a gazdaság migránsoktól. A szövetségi bevándorlási hivatal ellenőrző pontokat állíthatna fel a határon, és az elutasított menedékkérőket – a Dublini Egyezménnyel összhangban – vissza kell küldenie az általuk elért első biztonságos országba.

Mindez lehetővé tenné Németországnak, hogy a valódi menekülteket oktatására koncentrálhasson, hogy azok minél hamarabb munkát találhassanak az országban – zárja cikkét Hans-Werner Sinn.