A migráció Európa legfontosabb kérdésévé vált, a politikai válaszlépések azonban még csak formálódnak – írja Holger Schmieding, a Berenberg Bank vezető közgazdásza.
Részben erős munkaerő-piaci mutatói miatt (az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma augusztusban például 700 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbi szintet), Németország tűnik a migránsok preferált célpontjának. 2015 első tíz hónapjában 758 ezer menekült érkezett az országba, mintegy félmillióval több, mint azt az év elején valószínűsítették – emlékeztet friss elemzésének elején a Berenberg van vezető közgazdásza.
800 ezer migráns Németország lakosságát 1 százalékkal növelné meg. Kezdetben közülük csak nagyon kevesen tudnak munkát vállalni. Az egy migránsra jutó éves (állami) kiadás csak valamivel kevesebb, mint az egy főre eső GDP fele. Az indirekt költségekkel (tanárok, a menekültekkel foglalkozó hivatalnokok) együtt ez az arány nagyjából 70 százalék lehet, ami éves szinten 16 milliárd eurós (a GDP 0,6 százalékára rúgó) állami kiadást – azaz fiskális élénkítést – jelent. Ez a szám azonban valamelyest túlbecsüli a költségeket: a migránsok által elfogyasztott javakból és igénybe vett szolgáltatásokból származó adóbevételeket is figyelembe véve a tényleges extra kiadás nagyjából 12 milliárd euró (a GDP 0,4 százaléka) lehet.
A német menekültügyi hivatal szerint az országba érkező migránsok nagyjából 70 százaléka fiatal férfi és mintegy 80 százalékuk munkaképes korú (vagy három éven belül az lesz). A „rezidensek” körében az utóbbi arány 67 százalék – és ebben a körben négy emberből háromnak állása is van. Másképpen: a németek fele dolgozik. Ha a migránsoknak olyan arányban sikerülne a munkaerőpiacra lépniük, mint a németeknek, akkor 61 százalékuk dolgozna. Természetesen nem ez fog történni – írja Schmieding, hozzátéve: az, hogy a menekültek többsége munkaképes korú, részben ellensúlyozza azt, hogy az átlagot tekintve kevésbé képzettek.
A számok ugyanakkor jól mutatják a hosszabb távú munkaerő-piaci kínálat-potenciált. Ahhoz azonban, hogy azt a lehetőséget Németország ki tudja aknázni, rugalmasabbá kell tennie a munkaerőpiacát: a menekülteknek és az alacsonyabb képzettségű helyi lakosoknak egyaránt több lehetőséget kell nyújtania, hogy – kezdetben szerényebben fizetett állásokban dolgozva – munka közben sajátítsák el a szakismeretek egy részét. Többet kell fordítani emellett azoknak a migránsoknak a képzésére, akiknek megengedik, hogy hosszabb időre letelepedjenek az országban. Ha pedig néhány éven belül a munkaképes korú menekültek fele munkát tud szerezni, akkor valószínűleg már komolyabb transzferekre sem lesz szükség. Ez nem lehetetlen, de nem is könnyű. Mindenekelőtt rugalmasságra és reformokra van szükség – zárja fejtegetését Holger Schmieding.
