Hogy állnak uniós összevetésben a magyar vállalkozások a számítógép- és internethasználat, az internetes, illetve a közösségi oldalakon való jelenlét, a felhő alapú szolgáltatások, valamint az ERP- és CRM-rendszerek igénybe vétele, illetve az elektronikus beszerzések tekintetében?
A KSH nemrégiben közzétett, „Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalkozásokban, 2014” című kiadványa többek között ezekre a kérdésekre ad választ.
Számítógép- és internethasználat
2014-ben a magyarországi vállalkozások 91 százaléka használt számítógépet, és mintegy 88 százalékuk csatlakozott az internethez. A használatukban mutatkozó területi különbségek 2014-ben sem változtak: a számítógépet használó vállalkozások aránya Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb (93 százalék), a többi régióban 88–92 százalék közötti. Az internet igénybevétele szintén Közép-Dunántúlon volt a legnagyobb arányú a cégek körében, a többi régióban ez a mutató 84–89 százalék között szóródott. A 2013. év végi állományi adatok alapján egy vállalkozásra átlagosan 37 darab számítógép jutott, ugyanannyi, mint 2012-ben. Szintén nem változott az egy vállalkozásra jutó hordozható számítógépek száma (8 darab) sem, az egy vállalkozásra jutó kézi számítógépek száma (6 darab) viszont kismértékben növekedett.
Részben az atipikus foglalkoztatási formák (például otthoni munkavégzés) terjedésével, részben az információtechnológia fejlődésével egyre több vállalkozás ad alkalmazottainak távoli hozzáférésre jogosultságot a munkaállomásához. 2014-ben a vállalkozások 39, ezen belül a legalább 250 főt foglalkoztató cégek 86 százalékánál volt erre lehetőség. Régiós megoszlást tekintve e cégek aránya Közép-Magyarországon volt a legmagasabb (49 százalék), Észak-Alföldön pedig a legalacsonyabb (26 százalék).
Az internetkapcsolat típusa
2014-ben az uniós vállalkozások 94 százaléka használt valamilyen típusú mobil vagy helyhez kötött szélessávú kapcsolatot. Ez az arány hazánkban 6 százalékponttal kevesebb, 88 százalék volt. A vállalkozások továbbra is a helyhez kötött szélessávú kapcsolatot veszik igénybe a leginkább: ez a kapcsolattípus az uniós cégek 92, a magyarországiak 85 százalékánál megtalálható.
2014-ben a magyarországi vállalkozások 85 százaléka használt valamilyen helyhez kötött szélessávú kapcsolatot (xDSL, optikai, kábel stb.), mobil szélessávú kapcsolatot a vállalkozások 59, egyéb mobilkapcsolatot 31 százalékuk vett igénybe. A kapcsolattípusok közül a szélessávú mobilinternet-kapcsolat használatának aránya növekedett a legnagyobb mértékben (9,2 százalékponttal) a vállalkozások körében. A legszélesebb körben használt letöltési sebesség 2 és 10 Mbit/s közötti volt, a vállalkozások 37 százaléka rendelkezett ilyen letöltési sebességű internetkapcsolattal. 2013-hoz képest nagyobb mértékben a 30 és 100 Mbit/s letöltési sebességgel rendelkező internetkapcsolatok használatának aránya növekedett, mintegy 4 százalékponttal.
A vállalkozások által a leginkább használt, helyhez kötött szélessávú internetkapcsolat területi eloszlásában nincsenek jelentős különbségek: 2014-ben legmagasabb használati aránnyal (90 százalék) Közép-Dunántúl, a legalacsonyabbal (84 százalék) Észak-Alföld rendelkezett. A letöltési sebesség esetében jelentősebb területi különbség csak a 100 Mb/s feletti kategóriát jellemezte, a közép-magyarországi vállalkozások részaránya kiemelkedő, közel 13 százaléka rendelkezik ilyen letöltési sebességgel. A 100 Mb/s feletti letöltési sebességű kapcsolattípus használatának aránya Nyugat-Dunántúlon, a 30 és 100 Mb/s közötti letöltési sebességet használóké Dél-Dunántúlon nőtt a legnagyobb mértékben.
Internetes jelenlét
A magyar vállalkozások lényegesen kisebb hányada élt az internet adta lehetőségekkel, mint az uniós átlag. A honlapok elterjedtségét tekintve Magyarországon a cégek 61 százaléka rendelkezett honlappal 2014-ben, ezzel hazánk az uniós rangsor alsó harmadában helyezkedett el, 13 százalékponttal lemaradva az uniós átlagtól. Legnagyobb arányban a finn (95 százalék) és a dán (91 százalék) vállalkozások működtettek honlapot.
2014-ben a hazai vállalkozások 61, az internetkapcsolattal rendelkező vállalkozások 65 százaléka rendelkezett saját honlappal. A honlappal rendelkező vállalkozások 86 százaléka nyújtott termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatban információt weboldalán keresztül.
Ugyanezen vállalkozások több mint negyede kínált lehetőséget online rendelésre, viszont a rendelés nyomon követése már csak 14 százalékuknál volt biztosítva. (A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén működő vállalakozások 64 százalékánál lehetett online rendelni.) A panaszok, reklamációk interneten keresztüli jelzésére 43 százalékuknál volt lehetőség.
A vállalkozások internetes jelenlétében meglévő területi különbségek 2014-ben tovább nőttek: a valamennyi honlapfunkció tekintetében éllovas közép-magyarországi vállalkozások mellett csak Észak-Alföldön növekedett számottevően (4 százalékponttal) a honlappal rendelkező vállalkozások részaránya.
Az álláshirdetések kivételével Közép-Dunántúl vállalkozásai rendelkeztek legalacsonyabb arányban a különböző honlapról elérhető szolgáltatásokkal. Termék- és szolgáltatásinformációt a legnagyobb arányban (egyaránt 88 százalékkal) a nyugat-dunántúli és az észak-magyarországi vállalkozások honlapjairól lehetett elérni. Az online megrendelés lehetősége és annak a követhetősége 2014-ben is leginkább a közép-magyarországi cégeket jellemezte.
Közösségi média
2014-ben a magyarországi vállalkozások 27 százaléka rendelkezett profillal a közösségi oldalak valamelyikén.
A közösségi médiában jelen lévő vállalkozások 10 százaléka osztott meg videókat, képeket valamilyen multimédia-tartalmat megosztó oldalon keresztül, 4,0 százaléka használt wiki alapú tudást megosztó eszközt, 3,0 százaléka írt blogot vagy mikroblogot. A közösségimédia-eszközöket az információ, kommunikáció, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágba tartozó vállalkozások használták a legnagyobb arányban (53, illetve 52 százalék).
A vállalkozások közösségimédia-használatának területi különbségei 2014-ben nem voltak jelentősek: a közösségi média eszközeit használó vállalkozások aránya Közép-Magyarországon volt a legmagasabb (32 százalék), Közép-Dunántúlon és Észak-Alföldön a legalacsonyabb (22 százalék).
Felhő alapú szolgáltatások
2014-ben majdnem minden tizedik magyarországi internethasználó vállalkozás vett igénybe térítésidíjköteles felhő alapú szolgáltatást. Közülük kiemelkednek az információs, kommunikációs tevékenységet végző vállalkozások, melyek 28 százaléka fizetett elő tárhely-szolgáltatásra, ezen belül 15–15 százalékuk használta ezt elektronikus levelezésre, illetve fájlok interneten történő tárolására. A felhő alapú szolgáltatásra előfizető vállalkozások közel fele bérelt kizárólag az adott vállalkozás rendelkezésére álló szervert a szolgáltatás igénybevételéhez, 62 százalékuk pedig megosztott szerverek használatával oldotta meg tárhelyigényét.
A felhő alapú szolgáltatásokat nem használó, internet-előfizetéssel rendelkező vállalkozások elsődleges korlátozó okként (az esetek 55 százalékában) a használathoz szükséges tudás elégtelenségét jelölték meg. Emellett mintegy felük tart adatainak nyilvánosságra kerülésétől, 40 százalékuk pedig a szolgáltatás árát tartotta túl magasnak.
ERP- és CRM-rendszerek
A hazai vállalkozásoknál mind a vállalati erőforrás-tervező (ERP) rendszerek, mind az ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM) rendszerek alkalmazása stagnált 2013-hoz képest. Az ERP-rendszereket a vállalkozások 16 százaléka használta működéséhez, a legnagyobb arányban a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (37 százalék), valamint az információ, kommunikáció (31 százalék) nemzetgazdasági ágba tartozó vállalkozások.
A vállalatméret szerint az ERP-rendszereket jellemzően a nagy, legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások használják, 2014-ben az e vállalkozásméretbe tartozó cégek több mint kétharmada. A CRM-rendszereket is főként a nagyvállalatok használják: ügyfél-információk gyűjtésére a harmaduk, azok elemzésére pedig majdnem negyedük. A legnagyobb arányban (ügyfél-információk gyűjtésére 39 százalék, elemzésére 26 százalék) az információ, kommunikáció területén működő vállalkozások használták ezeket a rendszereket.
Elektronikus értékesítés
Az uniós vállalkozások elektronikus értékesítésből származó nettó árbevétele a 2013. évi összbevétel 15 százalékát adta, ez az arány a hazai vállalkozások esetében 20 százalék volt. Az uniós tagállamok rangsorában ezzel az arányal az élmezőnybe tartozunk. A legmagasabb (52 százalék) elektronikus értékesítési árbevételi aránnyal Írország rendelkezett.
2013-ban a legalább 10 főt foglalkoztató magyarországi vállalkozások a teljes nettó árbevételük 20 százalékát (13 308 milliárd forint) realizálták online kereskedelemből, folyó áron számítva 29 százalékkal többet a megelőző évinél. Ezen belül mind a weboldalon keresztül realizált, mind az elektronikus úton szerzett árbevétel jelentősen növekedett. A webes értékesítés részesedése (5,0 százalék) a teljes árbevételből 1,5, az automatikus adatcserén keresztül szerzett árbevételé (15 százalék) 2,6 százalékponttal emelkedett.
2013-ban minden tizedik vállalkozás értékesített weboldalon keresztül terméket vagy szolgáltatást, a legnagyobb arányban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (21 százalék), az információ, kommunikáció (19 százalék), valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás (18 százalék) nemzetgazdasági ágakban. Weboldalon keresztüli beszerzést a vállalkozások 29 százaléka folytatott, leginkább az információ, kommunikáció (55 százalék) területén.
Közel háromszor annyi vállalkozás vásárolt interneten, mint ahányan értékesítettek a világhálón. A weboldalon keresztül történt értékesítés szempontjából nincs jelentős különbség a különböző méretű vállalkozások között, a beszerzés aránya viszont a vállalkozás méretével párhuzamosan növekedett.
2013-ban a nem túl széles körben használt automatikus adatcserén (EDI) keresztül történő értékesítést az egy évvel korábbinál ugyan kevesebb vállalkozás vett igénybe (jellemzően a 250 fő felettiek), az elektronikus kereskedelemből származó összes 2013. évi bevétel mintegy háromnegyede mégis e kereskedelmi formából származott.
Beszerzésre, valamint értékesítésre egyaránt leginkább a közép-magyarországi vállalkozások használták a weboldalaikat (13, illetve 33 százalék). Legkisebb arányban (6,3 százalék) az észak-magyarországi vállalkozások folytattak webes értékesítést. Automatikus adatcserén keresztül Észak-Magyarország vállalkozásai értékesítettek és a közép-magyarországi cégek vásároltak legnagyobb arányban (4,6, illetve 7,8 százalék).
