Az iLex Systems Zrt és együttműködő partnerei által indított által indított jogi technológiai sorozat új cikkében Pongrácz Ferenc, az IBM délkelet-európai üzletfejlesztési igazgatója ad képet arról, hol tart napjainkban a mesterséges intelligencia kutatása és az automatizálás.
2011-ben Watson, az IBM alapítójáról elnevezett szuperszámítógép minden idők két legjobb emberi bajnokával szemben megnyerte az Egyesült Államokban népszerű Jeopardy! műveltségi vetélkedőt. Watson az emberi nyelven feltett csavaros fejtörőket a legfelkészültebb hús-vér versenyzőknél is gyorsabban tudta megoldani. Az esemény nemcsak komoly sajtóvisszhangot kapott, de új lendületet adott a sok évtizede zajló mesterséges intelligencia kutatásoknak is.
A Fortune.com szerint a mesterséges intelligenciát alkalmazó startup-befektetések 2011 óta meghaladták a 7,5 milliárd dollárt, amiből 6 milliárdot 2014 óta fektettek be, a legutóbbi negyedévben pedig rekord összeget, több mint egymilliárd dollárt invesztáltak a technológiába.
Az IBM külön üzletágat hozott létre az azóta termékcsaláddá bővült Watson technológiák fejlesztésére és üzleti hasznosítására, valamint 15 milliárd dollárt költött a Watson és a kapcsolódó adatelemzési (data-analytics) területekre. A fejlesztések eredményeképpen többek között olyan orvosi szakértői rendszer született, amely akár több millió oldalnyi szakirodalom elolvasására képes, és az így nyert ismeretek segítségével rákbetegeknél állít fel diagnózist és ad terápiás javaslatot olyan szakmai színvonalon, amely a több évtizedes gyakorlattal rendelkező, magasan képzett orvoscsoportokéval vetekszik.
A mesterséges intelligencia fogalmát sokan sokféleképpen határozták meg. Az egyik megközelítés szerint akkor beszélünk mesterséges intelligenciáról, ha gépek olyan új feladatokat oldanak meg, amelyre korábban csak az emberi intellektus volt képes. Ebben az értelemben a mesterséges intelligencia alkalmazási területe és fogalma folyamatosan változik, mert a megszokott, tömegesen alkalmazott technológiákat egy idő után már nem nevezzük mesterséges intelligenciának. Ilyen, ma már rutinszerű technológiák például az optikai karakterfelismerő rendszerek. Manapság mesterséges intelligenciaként olyan megoldásokra tekintünk, amilyen például a természetes emberi nyelv értelmezése vagy az önvezető autó, amelyhez olyan tevékenységekre kell a gépeket képessé tenni, mint az érzékelés, a problémamegoldás vagy a tanulás.
A befektetett dollármilliárdok jól mutatják, hogy sokan komoly üzleti lehetőséget látnak ezekben a fejlesztésekben, amelyek várhatóan ugyanúgy, vagy még nagyobb mértékben meg fogják változtatni mindennapi életünket, mint annak idején a személyi számítógép megjelenése, az internet tömeges elérése vagy az okostelefonok elterjedése. Az említett technológiai változások komoly társadalmi és gazdasági hatásokkal is jártak. Elég a globalizáció pozitív és kevésbé pozitív hatásaira gondolni. A gazdaság szereplői, a kutatók, civil szervezetek és a kormányzatok is igyekeznek kialakítani saját álláspontjukat az új technológiáktól várható változásokkal kapcsolatban.
Legjobb gyakorlatok
Az IBM az Amazonnal, a Facebookkal, a Google-lal és a Microsofttal közösen létrehozta a Partnership on AI elnevezésű szervezetet, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásának területén tanulmányozza a létező legjobb gyakorlatokat, illetve kialakítson ilyeneket, segítse a téma jobb megismerését a társadalom széles rétegei számára és nyílt platformot biztosítson a témával kapcsolatos párbeszédre. Az Egyesült Államokban a kormányzat is kiadott egy 48 oldalas összefoglalót „A mesterséges intelligencia jövőjére való felkészülés (Preparing for the future of artificial intelligence)” címmel. Az összefoglaló készítői úgy vélik, hogy az elkövetkező húsz évben nem várható az emberi képességeket minden téren meghaladó „szuperintelligens” gépek megjelenése, ugyanakkor a gépek egy sor specializált területen el fogják érni, illetve meg fogják haladni az emberi teljesítményt. A technológiai fejlődésben rejlő lehetőségek kihasználása érdekében a szerzők olyan javaslatokat fogalmaztak meg, amelyeknek célja az innováció támogatása és a közösség egyidejű védelme a fejlődéssel együtt járó újszerű veszélyekkel szemben.
Mesterség és intelligencia
Az automatizáció nem új jelenség. Az ipari forradalom kezdete óta a gépek segítségével ugyanazt a munkát egyre kevesebb emberrel lehet elvégezni. A mesterséges intelligencia rendszerek fejlődésével várhatóan további munkakörök is egyre nagyobb mértékben lesznek automatizálhatók. A magyar nemzetgazdasági miniszter nemrégiben konkrét számokat is említett azzal kapcsolatban, hogy hány hagyományos munkahely szűnhet meg a következő években a növekvő automatizálás következtében. A tapasztalatok alapján a technológiai fejlődés nemcsak megszűntet, de létre is hoz új munkahelyeket, ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a megszűnő és a potenciálisan létrejövő munkahelyek azonos képességeket és tudást igényelnek. Mint minden komoly változás, ez is teremt lehetőségeket, és rejt veszélyeket. Minél felkészültebbek vagyunk, annál nagyobb eséllyel lehetünk a változások nyertesei.
Rendszereink egyre inkább autonómmá is válnak. Ez azt jelenti, hogy a külső hatásokra önállóan, közvetlen emberi irányítás nélkül reagálnak. A legismertebb alkalmazási terület az önvezető járművek esete, de ide tartoznak például a tőzsdei kereskedő „robotok” is. Az ilyen gépi döntések és a kapcsolódó felelősség kérdésének jogi szabályozása rendkívül érdekes és aktuális kérdés napjainkban is.
Emberek és gépek együtt
Az IBM kutatási részlege nemrégiben tanulmányban foglalta össze a mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztésével felmerülő etikai és felelősségi kérdésekkel kapcsolatos álláspontját. A vállalat a gyógyszeripar és a pénzügyi szervezetek működéséhez hasonló erős szabályozási környezet kialakítását javasolja, és az erős belső ellenőrzési mechanizmusokat illetve a külső szereplők számára is átlátható működést biztosító szabályokat mutat be. Mindeközben magát a mesterséges intelligencia fogalmát is átértelmezi. Az IBM mesterséges intelligencia helyett kognitív rendszerekről és nem mesterséges (artificial), hanem kiterjesztett (augmented) intelligenciáról beszél, amelynek nem az emberi intelligencia helyettesítése, hanem annak kiegészítése és támogatása a célja.
A sakktól az orvostudományig számos területen bebizonyosodott, hogy a szakértői rendszerek és az emberek együtt eredményesebbek, mint külön-külön. Az embert kiváltó gépek víziója helyett létezik az emberrel együttműködő gépek víziója is.
Bárki dolgozhat Watsonnal
Emberek és gépek együtt reményeink szerint olyan területeken érhetnek el átütő eredményeket, mint az orvostudomány, a fenntartható fejlődés, vagy az oktatás. Az IBM a Watson termékcsalád sok elemét elérhetővé tette minden érdeklődő számára, és az emberiség előtt álló nagy kihívások megoldására pályázatokat hirdető X-Prize szervezettel együtt 5 millió dolláros díjat hirdetett mesterséges intelligencia megoldások alkalmazásra a közjó érdekében. A pályázat még nyitott, bárki alapíthat csapatot és jelentkezhet a versenyre.
A törvények robotjai és a robotika törvényei
A jog világa sem marad érintetlen. A jogászok munkáját egyre intelligensebb kereső és szövegfeldolgozó alkalmazások támogatják, amelyek a megfelelő jogszabályok kikeresése mellett a bírósági gyakorlat, vagy az angolszász jogrendszerben a precedensek megtalálását tudják támogatni. Sok ezer oldalnyi szerződést és egyéb dokumentumot tudnak feldolgozni, kivonatolni, vagy a jogászt érdeklő hivatkozásokat összegyűjteni. A modern rendszerek akár önállóan is képesek iratokat összeállítani emberi beavatkozás nélkül, és a közeljövőben a gépek akár a tárgyalási stratégiáik kidolgozásában is segíthetik a jogászokat. A jognak ugyanakkor szabályoznia is kell az új technológiákat, azok fejlesztőit és felhasználóit.
Isaac Asimov Körbe-körbe (Runaround) című novellájában írta le először a robotika híres törvényeit. Ami akkor science fiction volt, mára részben valósággá vált, és úgy tűnik, hasonló szabályokra az egyre okosabb gépek világában valóban szükség lesz.
Pongrácz Ferenc
üzletfejlesztési igazgató
IBM SEE
kérdések/észrevételek: ilex@ilexsystems.com
