Az Európa Parlament képviselői is megvizsgálják, miként kezeli Törökország a szír menekültválságot.

A menekültválság egyik gócpontja Törökország, ahol eddig mintegy 2,5 millió szír menekültet regisztráltak. Az EP-képviselők a kezdetektől fogva figyelemmel követik a problémát, a januári plenáris ülésén arra kérték a tagállamokat, hogy mielőbb folyósítsák Törökországnak a beígért 3 milliárd eurós menekülttámogatási keretet. Az EP két delegációja Törökországba utazik a héten, hogy első kézből vizsgálja, hogyan kezeli az ország a menekültválságot.

A szír polgárháború a II. világháború óta nem látott mértékű humanitárius válságot idézett elő. A mintegy öt éve tartó harcok következtében már 6,5 millió szíriainak kellett elhagynia az országon belül otthonát, és több mint 4,6 millió menekült vár arra, hogy regisztrálják őket a szomszédos országokban. Miközben mintegy 35 ezer ember menekült már el Szíria legnagyobb városából, Aleppóból, még mindig nem látni a válság közép- vagy hosszú távú megoldását.

Menekültek Törökországban

Az ENSZ menekültügyért felelős ügynökségének adatai alapján 2015 decemberéig már több mint 2,5 millió szír menekültet regisztráltak Törökországban, amely így a legtöbb menekültet befogadó ország lett a világon.

A menekültek mintegy 90 százaléka a táborokon kívül él és becslések szerint minden második gyermek. Az EU szorosan együttműködik a török hatóságokkal, az ENSZ ügynökségeivel és humanitárius szervezetekkel, hogy mielőbb megoldást találjon a rászorulók problémáira.

Törökország emellett a legnépszerűbb tranzitország is a menekültek számára, akik akár életük kockáztatása árán is útnak indulnak Európába. 2015-ben több mint 850 ezer, Törökországból a tenger felől Görögországba érkező menekültet regisztráltak, többségük szíriai.

Az uniós tagországok február 3-án megállapodtak, hogy 3 milliárd euró összegű uniós menekülttámogatási keretet folyósítanak Törökországnak a menedékkérők befogadására.

Az Európai Parlament két szakbizottságának delegációja Törökországba utazik a héten, hogy a helyszínen vizsgálja, hogyan kezeli az ország a menekültáradatot.

Állampolgári jogi szakbizottság

Sylvie Guillaume (szocialista, francia), a Parlament alelnöke vezeti az állampolgári jogi szakbizottság delegációját, amelynek hét tagja a menekülteket támogató projekteket vizsgálja, civil szervezetekkel találkozik és a menekültáradat kezelését értékeli a helyszínen.

Sylvie Guillaume szerint a delegáció célja, hogy jobban megértse és tisztábban lássa az eseményeket, hogy hatékonyabban tudja kezelni a válságot. Az EP-képviselő elmondta: „Hosszú a megbeszélendő ügyek listája: a menekültek fogadása, védelme, integrációja, visszaküldése, a letelepedés, a határellenőrzés, a vízum, a harc az embercsempészek ellen és így tovább.”

Syvie Guillaume azt reméli, hogy a látogatásnak köszönhetően az EP-képviselők „jobban átlátják a problémát és hatékonyabb tanácsokat tudnak adni a menekültáradat kezelése, illetve az EU–Törökország kapcsolatok tekintetében”.

Költségvetési szakbizottság

A költségvetési szakbizottság tizenegy tagja szintén ezen a héten utazik Törökországba, hogy az országnak folyósított, szír és iraki menekültek befogadására szánt uniós támogatások felhasználásáról egyeztessen a török hatóságokkal. A delegáció egy menekülttáborba is ellátogat.

Jean Arthuis (liberális, francia), a költségvetési szakbizottság elnöke elmondta: „Azért megyünk Törökországba, hogy egyeztessünk és felülvizsgáljuk, hogyan és mennyire hatékonyan hajtják végre az uniós támogatás felhasználásával finanszírozott projekteket. Az ENSZ szervezeteivel, a tagállamokkal, civil szervezetekkel és természetesen a török hatóságokkal összehangolt, ambiciózus fellépés szükséges a válság megoldása érdekében.”