Az Országgyűlés által elfogadott, társasági adót érintő, különböző időpontokban hatályba lépő fontosabb változásokat Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője foglalja össze.
A Magyar Közlönyben 2016. június 15-én megjelent az Országgyűlés által megszavazott, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény. A jogszabály több ponton módosítja a társasági adószabályokat – írja friss bejegyzésében Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője.
Módosul a jogdíj fogalma
A társasági adóról (tao) és az osztalékadóról szóló törvényhez kapcsolódóan a törvénycsomag alapjaiban módosítja a jogdíj fogalmát. A módosítás a törvény kihirdetését követő 31. napon, július 15-től lesz hatályos. A változás szűkíti a jogdíj fogalmi körét. E szerint jogdíj
- a szabadalom,
- a használatiminta-oltalom,
- a növényfajta-oltalom,
- a kiegészítő oltalmi tanúsítvány,
- a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma,
- a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és
- a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből származó eredmény.
Jogdíj továbbá a fentiekben felsoroltakhoz tartozó kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a fentiekben említett kizárólagos jogokhoz rendelhető hányada.
Mindezen változással a módosítások hatályba lépését követően a tao rendszerében nem minősül jogdíjnak például a védjegy, a kereskedelmi név, illetve az üzleti titok használati engedélye, a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási engedélye (kivéve a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből származó eredmény).
Az elfogadott törvénycsomagban nem változik a javaslathoz képest az, hogy a jogdíjra vonatkozó rendelkezések változásából fakadóan a bejelentett immateriális jószág fogalma is érdemben változik. A módosítás a törvény kihirdetését követő 31. napon lesz hatályos.
Az immáron elfogadott módosítások alapján a kapott jogdíjra vonatkozó adóalap-kedvezmény a jogdíjból származó nyereség alapján lesz számítható, ellentétben a korábbi, a jogdíjból számított bevételre alapított számítási móddal. A maximális arány továbbra is 50 százalék. A módosítás a törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
A módosító törvénycsomag szerint a jogdíjra jogosító immateriális jószágra, a bejelentett immateriális jószág szerzésére, valamint a kapott jogdíj nyereségére tekintettel felmerülő adózás előtti eredmény-csökkentő tételek valamelyikét egy meghatározott arányszám alapján lesz mód kihasználni. A vonatkozó arányszám pontos meghatározhatósága érdekében az adóalanynak részletes nyilvántartással és egyéb dokumentációval kell rendelkeznie. Az elfogadott adótörvény csomag – a javaslatban foglaltakhoz képest – néhány pontosításon kívül kifejezetten maximalizálja azt az arányt, amelyre tekintettel az adóalany az érintett összeget figyelembe veheti, mint adózás előtti eredményt csökkentő tételt. A módosítás a törvény kihirdetését követő 31. napon lesz hatályos.
Változások az átalakulás és a kedvezményezett eszközátruházás fogalmában
Nem változik a javaslatban foglaltakhoz képest, hogy a kedvezményezett átalakulás, illetve a kedvezményezett eszközátruházás fogalma egyaránt módosításra kerül 2017. január 1-jétől. Ahhoz, hogy az adóalany az ezekhez kapcsolódó kedvezményekkel élhessen, mindkét esetben szükséges feltétel, hogy az átalakulást, illetve a jogügyletet ún. valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg. Ezen feltételnek történő megfelelés tényét az adózónak kell bizonyítania, vagyis ebben az esetben megfordul a bizonyítási teher.
Adózás előtti eredményt csökkentő tételek
Az Országgyűlés – a javaslattal egyezően – változatlan tartalommal fogadta el azt, hogy új adóalap-kedvezményként kerül bevezetésre 2017. január 1-jétől az Szja törvény szerinti ún. mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben érvényesített összegére, valamint a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költségre, ráfordításra elszámolt összeg. Mindkét adóalap kedvezmény korlátját a pozitív adózás előtti eredmény összege fogja jelenteni.
A módosítás alapján egy további új adózás előtti eredményt csökkentő tétel kerül bevezetésre 2017. január 1-jétől. Műemlék, illetve helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény karbantartásának költsége is adózás előtti eredményt csökkentő tétel lesz az épületet, építményt könyveiben kimutató adóalanyoknál. Ennek értékhatára maximum az adózás előtti eredmény 50 százalékáig terjedhet, és nem lépheti túl a hatályos adókulccsal számított értéke az 50 millió euró értékhatárt. A fentieken túl változás 2017. január 1-jétől, hogy az adóalany a felmerült költségek kétszeresének erejéig adóalap-kedvezményben részesülhet, amennyiben műemlék, illetve helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítást hajt végre. A kedvezmény hatályos adókulccsal számított értéke legfeljebb 100 millió euró lehet. Mindezeken túl az adóalany a fenti költségeket, mint a tao rendszerében elismert költségeket is el tudja számolni.
Kapcsolt vállalkozások
Szigorításra kerül 2017. január 1-jétől a kapcsolt vállalkozással szemben felmerült behajthatatlan követelés tekintetében az adóalap-kedvezmény gyakorlásának lehetősége, ugyanis az adózó kizárólag abban az esetben élhet a korrekciós tétellel, amennyiben a tao-bevallásának benyújtása során adatot szolgáltat az érintett kapcsolt vállalkozást és a követelés behajthatatlan minősítésének megalapozottságát illetően. Az elfogadott törvénycsomagban pontosításra került az, hogy adóalap-korrekcióra kifejezetten a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált részre tekintettel kerülhet sor.
Az elfogadott módosító csomag nem változtatott a törvényjavaslat azon rendelkezésén, miszerint amennyiben az adózó alkalmazza a kapott jogdíj nyereségére vonatkozó adóalap csökkentő tételt, a fenti arányszámmal megállapított veszteség 50 százalékig terjedő mértékig kell növelnie az adózás előtti eredményét. A módosítás a törvény kihirdetését követő 31. napon lesz hatályos.
A javaslattal egyezően a törvénymódosítás is további feltételt szab a 2017. január 1-jétől a kedvezményezett eszközátruházás tekintetében gyakorolható adóalap-kedvezményt érintően a kapcsoltsági viszonyban lévő társaságok vonatkozásában, mely egyértelműen szigorításnak tekinthető a korábbi szabályozáshoz képest.
A transzferárakhoz kötődő adóalap csökkentő tétel tekintetében is – a javaslattal egyezően – újítást tartalmaz az elfogadott törvénycsomag. 2017. január 1-jétől ugyanis a későbbiekben a másik kapcsolt társaságtól egy olyan tartalmú nyilatkozatot is be kell szereznie az adóalanynak – ahhoz, hogy élhessen a korrekciós tétellel –, ami tartalmazza, hogy a tao alapjának meghatározásánál figyelembe veszi a ténylegesen alkalmazott ár és a szokásos piaci ár különbözetéből fakadó összeget. Az Országgyűlés által elfogadott adótörvény csomag akként pontosította a korábbi javaslatban foglaltakat, hogy az adóalany kifejezetten a másik félre vonatkozó jog szerinti piaci ár elve alapján meghatározott összeget veheti figyelembe az adóalap-csökkentő tétel alkalmazása során.
A javaslatban foglaltakkal megegyezően az elfogadott törvénymódosítás alapján ugyancsak módosítást jelent a hatályos rendelkezésekhez képest, hogy a kis- és középvállalkozások adókedvezménye tekintetében 2017. január 1-jétől a későbbiekben a kamatkedvezmény mértéke az adott adóévben a hitelre megfizetett kamat összegének 100 százalékig terjedhet, ellentétben a korábbi 40-, illetve 60 százaléktól. Továbbá eltörlésre kerül a kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye esetében a 6 milliós értékhatár is.
Változik a beruházási adóalap-kedvezmény értékhatára
Nem változik a javaslathoz képest, hogy 2017. január 1-jétől eltörlésre kerül a kis- és középvállalkozások esetén a beruházási adóalap-kedvezmény korábbi 30 milliós értékhatára, mely kedvezmény igénybevételére kizárólag abban az évben volt korábban is lehetőség, amelyikben az adózó valamennyi tagja magánszemély volt. A fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatos szabályok a javaslattal pontosításra kerülnek az EU háttérszabályainak való megfelelés maradéktalan megvalósulása érdekében. A változás a módosító törvény kihirdetését követő napon lép hatályba. Az elfogadott törvénycsomagban a javaslatban foglaltakhoz képest további pontosítást jelent az, hogy a kettős adózás elkerülése érdekében a progresszív mentesítés során az adóalany a külföldön adóztatható jövedelemre jutó adót az összes jövedelemre számított társasági adó és az adóalap hányadosaként meghatározott átlagos adókulccsal kell kiszámítania. A törvénycsomag indokolása szerint a pontosításra annak érdekében volt szükség, hogy a korábbiakhoz képest egyértelműbb legyen az, hogy az adóalanynak kifejezetten a számított adó alapján kell az átlagos adókulcsot meghatároznia. A változás a módosító törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.
További tao-t érintő változások
Az elfogadott módosító törvénycsomag nem változtat a korábbi javaslat alábbi rendelkezésein:
Pontosításra kerül 2017. január 1-jétől a Tao 1. § (2) bekezdésében foglalt azon alapelv, miszerint az általános szabálytól eltérő, kedvezményt jelentő előírások a kedvezmény céljának megvalósulása mellett érvényesíthetők, és kizárólag adóelőny érdekében nem vehetőek igénybe. A javaslat tágítja az alapelv érvényesülését azzal, hogy nem kizárólagos feltételként határozza meg az adóelőny alkalmazásának célját. Vagyis már azzal is kimeríti az adóalany az alapelv megsértését jelentő rendelkezéseket, amennyiben az adóelőnnyel azért él, mert fő, de nem kizárólagos célja az adóelőny elérése. A módosító törvénycsomag 2017. január 1-jétől módosítja a Tao tv. nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, illetve ráfordítások fogalmát. A módosítás alapján további feltétel lesz, hogy a juttatásban részesülő adóalapja ne legyen negatív és a juttatásra jutó társasági adót ténylegesen is fizesse meg.
Az Országgyűlés által elfogadott törvénycsomag 2017. január 1-jétől kiegészíti a vállalkozás érdekében felmerült költségeket a munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült költségek, illetve ráfordítások fogalmával.
