A meghatalmazott és az állandó meghatalmazott adóigazgatási eljárásokban játszott szerepét és jelentőségét dr. Lelkó Dóra ügyvédjelolt, az iLex együttműködő partnere tekinti át.
Az iLex és a Kamara Online ingyenes jogi iratminta adatbázisában, a Vállalkozói Tudástárban a vállalkozók számára legfontosabb dokumentumokról szakértők foglalják össze az alapvető tudnivalókat.

Az adózó képviseletét a 2018. január 1-től hatályos adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air) szabályozza, amelynek értelmében minden olyan esetben, amikor a törvény nem írja elő azt, hogy az adózó személyesen járjon el, helyette törvényes képviselője vagy az általa meghatalmazott személy is eljárhat.

A jogi személy törvényes képviselőjének eljárása személyes eljárásnak tekintendő.

Az Air. 15. §-a szabályozza a meghatalmazás jogintézményét. A meghatalmazott képviseleti jogosultságát köteles igazolni, a meghatalmazását pedig közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, illetőleg az adóhatóság előtt jegyzőkönyvbe mondani. Kielégíti a teljes bizonyító erejű magánokirat követelményét, amennyiben azt közjegyző vagy ügyvéd ellenjegyzésével látja el, a jogi személy azt cégszerűen írja alá, természetes személy esetén pedig két tanú aláírásával kerül kibocsátásra az okirat.

Új elem, hogy az Air. kitér a felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alá került társaságok adóhatósági képviseletére. A törvény 15. § (4) bekezdése értelmében a felszámolási eljárás, illetve végelszámolás megindítása előtt adott meghatalmazás csak a felszámoló, végelszámoló nyilatkozata esetén érvényes. Ez tehát annyit jelent, hogy ha a társaság felszámolás vagy végelszámolás alá kerül, akkor a felszámolótól, illetve végelszámolótól (amennyiben annak személye eltér a korábbi vezető tisztségviselő személyétől) származó „új” meghatalmazás kiállítására van szükség az eljáráshoz, nem elfogadható a felszámolást vagy a végelszámolást megelőző időszakban az akkori vezető tisztségviselőtől származó meghatalmazás.

A törvény szintén új jogintézményként szabályozza a kötelező szakmai képviseletet. Eszerint az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban, a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárásban, valamint a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban kizárólag ügyvéd, kamarai jogtanácsos, adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő, vagy könyvvizsgáló képviseletével járhat el az adózó.

A meghatalmazott szerepe az adóhatósági iratok kézbesítése esetén

Főszabályként rögzíthető, hogy amennyiben az adózónak meghatalmazottja van, úgy az adóhatósági iratot – ideértve a döntést is – az Air. 79. § (1) bekezdése alapján a meghatalmazott részére kell kézbesíteni.

Meghatalmazott esetén is dönthet úgy az adóhatóság, hogy a meghatalmazott mellett magának az adózónak is kézbesíti az adóhatósági iratot (Air. 79. § (4)). Ebben az esetben az adóhatóságnak fokozott körültekintéssel kell eljárnia, ugyanis  a kézbesítés csak akkor minősül szabályszerűnek, ha az irat postára adása ugyanazon a napon történik az adózó és a meghatalmazott részére is.

Kézbesítés alatt érteni kell mind a „hagyományos” postai kézbesítést, mind pedig az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok szerinti 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) szerinti – például ügyfélkapun történő – kézbesítést.

Az adózó által az adóigazgatósági eljárásokban igénybe vett eseti meghatalmazottakon kívül az adózó képviseletének speciális jogintézménye az állandó meghatalmazás.

Itt a törvény különbséget tesz a jogi személy és a természetes személy vonatkozásában az állandó képviseletet betölthető személyek körében. Jelen esetben a jogi személyek állandó meghatalmazottjára vonatkozó szabályok kerülnek górcső alá:

Jogi személy és egyéb szervezet állandó képviseletét elláthatja (Air. 17. § (1) bekezdés):

  • a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, foglalkoztatott,
  • kamarai jogtanácsos,
  • ügyvéd,
  • ügyvédi iroda,
  • európai közösségi jogász,
  • nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vet adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő,
  • számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője, foglalkoztatottja, tagja,
  • környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is és
  • a jövedéki adóról szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy.

Nem járhat el az adóhatóság előtt meghatalmazás alapján az a természetes személy, aki eltiltás hatálya alatt áll, akit a cégbíróság vagy a bíróság jogerősen eltiltott a vezető tisztségviselői pozíció gyakorlásától.

Az állandó meghatalmazottat az erre rendszeresített ÁNYK nyomtatványok között található, ún. EGYKE nyomtatvány alapján az adóhatóság nyilvántartásba veszi és ennek tényéről értesítést küld mind az adózó mind a meghatalmazott részére. Az állandó meghatalmazott az adózó által megszabott keretek között, akár teljes körűen is eljárhat az adózó képviseletében, amely többek között jelenti az elektronikusan, telefonon, valamint személyesen intézhető ügyekben való eljárást.

Állandó meghatalmazott esetében a kézbesítés szabályai tehát úgy alakulnak, hogy a meghatalmazással érintett területen születő adóhatósági irat mindegyikét az állandó meghatalmazott részére minden esetben kézbesíteni kell. Amennyiben az állandó meghatalmazott meghatalmazása teljes körű, úgy ez valamennyi adóhatósági iratot érinti. Az adózó részére való kézbesítés emellett csak lehetőség, de nem kötelező, csupán egy garanciális elemet jelent. Amennyiben viszont az adóhatóság az adott adóhatósági iratot csak az adózónak – az állandó meghatalmazottnak pedig nem – küldi meg, vagy nem ugyanazon a napon küldi meg mindkettőjük részére, úgy kézbesítése nem lesz szabályszerű, ami azt jelenti, hogy az adott adóhatósági irat kézbesítéséhez fűződő joghatások (jogkövetkezmények) nem állnak be. Ennek a döntések elleni fellebbezés, illetve bármely kötelezettség teljesítésére való felszólítás és a határidők számítása körében óriási jelentősége van!

Amennyiben az adóhatóság a kézbesítési szabályok betartása mellett jár el és mind a meghatalmazott, mind pedig az adózó részére megküldi az adóhatósági iratot, úgy az első olyan napon minősül az kézbesítettnek (attól a naptól fűződik hozzá joghatás), amikor valamelyik jogosult (a meghatalmazott vagy az adózó) átveszi.

A kézbesítési szabályok ekkénti rögzítésére (amely a 2018. január 1-ét megelőző szabályokkal egyező) azért került sor, mert az állandó meghatalmazott intézménye biztosítja azt a szakmai kontrollt, amely az adózó megfelelő jogérvényesítését szolgálja. A kézbesítési szabályok alapján ő az, akinek minden adóigazgatást érintő eseményről tudomása kell, hogy legyen, hogy az adózó kötelezettségei teljesítése körében – az adózó érdekei szem előtt tartásával – el tudjon járni.

dr. Lelkó Dóra ügyvédjelolt,
az iLex együttműködő partnere



Kapcsolódó nyomtatványok:
   NAV által közzétett meghatalmazás minta
   EGYKE



Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja