Egy uniós irányelv értelmében tavaly ősz óta csak kondenzációs elven működő kazánt lehet üzembe helyezni. A modern eszközöket azonban csak speciális kéményekkel lehet használni, amelyek kiépítése egy családi háznál közel milliós tételt jelenthet, de egy társasháznál akár 2-3 millió forintos beruházást is igényel.

Bár az új típusú kazánokkal valóban nagyarányú energia- és költségmegtakarítás érhető el, a beszerzésük jóval drágább, mint a korábbi nyílt lángú vagy turbós berendezéseké. Ráadásul beszerelésükhöz gyakran nem elegendő egyedül a kazánt kicserélni, számos egyéb változtatást is végre kell hajtani a rendszeren. Főleg abban az esetben, ha az új eszközt a régebbi kiépítéshez kell illeszteni. Az egyik legnagyobb ilyen tétel a kifejezetten a kondenzációs kazánokhoz tervezett kémény kiépítése. 

Egy társasház esetében, ha akár csak egy lakó cseréli ki modernebbre kazánját, az egész épület közös kéményét is fel kell újítani, újra kell bélelni. Ez komoly konfliktus forrása lehet a lakóközösségben, ha a felújítás költségeit nem egyedül a korszerűsítő lakónak, hanem a társasháznak kell a közös kasszából állnia. Jellemző módon további előre nem látható költség lehet a tetőjárda felújítása, ami nélkül a kéményépítő szakemberek és a kéményseprők nem tudják ellátni feladataikat. Az engedélyeztetés szintén pluszkiadásokat hozhat. A jövőben várhatóan egyre több ilyen típusú átalakításra lesz szükség, ezért érdemes a társasházaknak jó előre felkészülnie ezekre a kiadásokra.

A teljes kémény felújítása egy belvárosi, közel 100 éves házban 20-30 méteres szakaszt is jelenthet. Az évszázados fűtési rendszerek miatt nem ritka, hogy épületenként akár 5-6 külön kéménnyel is találkozunk, amelyeket külön-külön is bélelni kell. A beruházás önmagában 2-3 millió forintba kerülhet, de ez az ár a kémények mennyiségével és a különböző kiegészítő munkákkal akár többszörösére is nőhet – osztotta meg tapasztalatait Domokos Adrián, a kémények felújításában jártas Domokos Mérnök Iroda ügyvezetője.

Nem csak a társasházakat érinti a probléma, a hazai lakásállomány többségét kitevő családi házak esetében is hasonló munkafolyamatokkal kell számolni. A régi épületeknél jellemző, hogy a kéményt csak téglából rakták ki, amely alkalmatlan egy modernebb rendszer kiszolgálására. Domokos tapasztalata szerint számos esetben előfordul, hogy az épületek tervezésekor az építészek – a konkrét fűtésrendszer ismeretének hiányában – csak egy általános kéményvázlatot vetettek papírra. Ez bizonyos esetekben, főleg a költségbecslésnél félrevezető lehet, hiszen a legmodernebb kémények kialakítása milliós tétel is lehet a későbbiekben.

Nem árt idejében felkészülni az ilyen kiadásokra. Nem csak egy tervezett felújításkor jöhet szóba a kéménybélelés, de egy hirtelen meghibásodás is azonnali beavatkozást kíván – mondta el Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese. Az ilyen típusú költségek finanszírozására azért jó megoldás a lakástakarék, mert a magánszemélyek megtakarításához az állam is hozzájárul. Például egy hatéves konstrukció esetén akár 432 ezer forint is lehet a támogatás, amiből a legnagyobb tétel, a kéménybélelés önmagában finanszírozható. A társasházak esetében pedig a lakástakarék ennek többszörösével, tíz év alatt akár hárommillió forinttal segíti a megtakarítást és így a korszerűsítést.