Matematika, informatika, műszaki és természettudományok: milliárdos uniós pályázatok jönnek

A Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programjának (EFOP) keretében hamarosan több felhívás is megjelenik, amelynek célja a matematika, az informatika, a műszaki és természettudományok iránti érdeklődés felkeltése, illetve fokozása.

A kormány a napokban bocsátotta társadalmi egyeztetésre az alábbi felhívások tervezeteit:

• Pályaorientáció, kiemelten az MTMI készségek és kompetenciák fejlesztése a köznevelés rendszerében (EFOP-3.2.5-17); a keretösszeg 8 milliárd forint.
• Az alap- és középfokú iskolák pályaorientációs tevékenységét, kiemelten az MTMI készségeket és kompetenciákat támogató pályaorientációs szakmai módszertan átfogó megalapozása és fejlesztése (EFOP-3.2.13-17); a keretösszeg 1 milliárd forint.
• Természettudományos élménypedagógiai programkínálat és természettudományos élményközpontok fejlesztése (EFOP-3.3.6-17); a keretösszeg 4,5 milliárd forint.

A forrást mindhárom pályázatban az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése biztosítja társfinanszírozásban.

Pályaorientáció, kiemelten az MTMI készségek és kompetenciák fejlesztése a köznevelés rendszerében (EFOP-3.2.5-17)

A fő cél a pályaorientáció megerősítése a köznevelési intézményrendszerben, különös tekintettel a matematikai, természettudományos, informatikai és műszaki pályák választásának népszerűsítésére és ahhoz kapcsolódó kompetenciák fejlesztésére.

A felhívás tervezete (többek között) így indokolja, miért van szükség a projektekre: „A matematika, természettudományos, műszaki és informatikai (MTMI) kompetenciákkal nem megfelelő szinten rendelkező munkaerő a gazdasági fejlődés egyik fő gátja lesz a jövőben Európa-szerte. Magyarország szembesült azzal a nemkívánatos jelenséggel, hogy egyre kevesebben jelentkeztek MTMI képzésekre, és az MTMI végzettségű munkavállalók hiánya – a munkaerő-piaci szereplők visszajelzései alapján – már-már a gazdaság stabilitását, illetve a továbbfejlődés lehetőségét veszélyeztetik. Határozott lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az oktatásban nagyobb hangsúlyt kaphassanak a természettudományos témák, illetve a tanulók számára egyre népszerűbb legyen e tantárgyak tanulása és a mérnöki, természettudományos, informatikai életpálya választása. Ezen hivatások felé az orientációt, az ehhez kapcsolódó tantárgyak megszerettetését már kisiskolás korban célszerű elkezdeni, hogy a gyerekek már a legfogékonyabb korban megszeressék a matematikát, az informatikát és a természettudományos tárgyakat, így később motiváltabbak és sikeresebbek legyenek e tárgyak tanulása során. A fiatalokhoz közel álló, digitális, interaktív eszközök használata mellett fontos javítani a diákok a matematika, természettudományos, műszaki és informatikai tantárgyakhoz fűződő viszonyát. Ezek együttesen segíthetik az e tantárgyakra épülő életpályák vonzerejének növelését.”

Támogatási kérelmet köznevelési intézményfenntartók nyújthatnak be vagy önállóan, vagy konzorciumi formában, a kormány 42–177 támogatott kérelemmel számol, amelyek minimum 45 millió, maximum 190 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek.

Mire fordíthatják a támogatást?

A pályaorientációhoz kapcsolódó, elsősorban az általános iskola és gimnázium 1–12. évfolyamos tanulóinak szóló, kiemelten a MTMI területek népszerűsítésével egybekötött programok, rendezvények, szolgáltatások „megvalósítására”. (Az A-B modulból kettő-kettő, a C-D modulból egy-egy tevékenység kiválasztása kötelező.)

A. Tanórához köthető tevékenységek

• rendhagyó, tematikus órák, találkozók szervezése (végzett diákok, sikeres emberek, szülők életpályáinak. életútjainak bemutatása);
• iskolalátogatás, nyílt nap, pályaválasztási rendezvény (továbbtanulási célként azonosítható külső intézményben és/vagy saját intézményben megvalósított rendezvény);
• interaktív, illetve virtuális térben megvalósított – életpálya-építéshez kapcsolódó – versenyek, vetélkedők szervezése;
• pályaorientációhoz kapcsolódó műhelyfoglalkozások, műhelymunka, workshopok megvalósítása;
• interaktív, illetve mobil programok, kiállítások, installációk, tematikus játszóházak megvalósítása, illetve ezeken való részvétel.

B. Tanórán kívüli tevékenységek:

• több szakmaterületet érintő munkahely bemutatások;
• a pályaorientációhoz kötött önismereti programok, tréningek, szakkörök megvalósítása;
• MTMI területet érintő speciális tematikájú, élmény jellegű szakkörök, diákkörök szervezése;
• a középiskolába történő átmenetet segítő MTMI területet érintő felkészítő képzés (5-8. osztályosoknak);
• tanórán kívüli, fakultatív keretek között az algoritmikus gondolkodás, valamint a számolási és számítási készségek fejlesztése;
• szünidei és nyári tematikus, szakmai programú táborok szervezése (kiemelten MTMI területek)
• IKT eszközökkel, perifériákkal, programozással kapcsolatos készségfejlesztő tevékenység megvalósítása;
• iskolai kollégiumokban megvalósított innovatív, élményközpontú pályaorientációs programok megvalósítása.

C. A tanulók segítése érdekében végzett egyéb tevékenységek:

• az iskolában tanító pedagógusok pályaorientációs felkészültségét szolgáló, belső témahetek, témanapok, tréningek, képzéssorozatok megvalósítása;
• pályaválasztási tanár-diák-szülő találkozó, előadás szervezése;
• támogató csoportok (pedagógusok, iskolapszichológus, pályaválasztási szakember) létrehozása és működtetése.

D. A tanulóknak nyújtott programokkal kapcsolatos fejlesztések, eszközbeszerzések:

• az „A” és „B” modulok programjait támogató új típusú foglalkoztatási-oktatási terek létrehozása (élményvetítésre, demonstrációra, interaktív kísérletre stb. alkalmas);
• az oktatásban alkalmazható korszerű, ismeretterjesztő, interaktív eszközök beszerzése, alkalmazása, taneszközkészlet bővítése;
• az MTMI oktatását segítő és tanulását inspiráló modern technológiák és módszertanok

Az alap- és középfokú iskolák pályaorientációs tevékenységét, kiemelten az MTMI készségeket és kompetenciákat támogató pályaorientációs szakmai módszertan átfogó megalapozása és fejlesztése (EFOP-3.2.13-17)

Az indoklásban az alábbiakat (is) olvashatjuk:

„A pedagógusnak feladata, hogy tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, azonban a pedagógusok körében kevés a valódi pályaismereti és önismereti segítséget nyújtani képes szakember. Nincs egységes eszköz és módszertár, hiányzik az egységes képzési/továbbképzési rendszer a pedagógusképzésben, nincs állandó, megbízható információforrás. A továbbtanulási döntések előtti együttműködés hiánya jellemző a pedagógusok és a szülők részéről. A kötelezően előírt osztályfőnöki tájékoztatás nem elegendő a pályaválasztás megalapozásához. A tanulók sok esetben valós információkkal sem a foglalkozásokról, sem a képzésekről nem rendelkeznek, önálló pályainformáció-szerzésre és feldolgozásra nem képesek. A pályaorientációt segítő rendezvények legtöbbször túl sok és osztályozatlan információval szolgálnak, amely kiértékelésére a tanuló nem kap segítséget, összezavarodik.”

„Határozott lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az oktatásban nagyobb hangsúlyt kaphassanak a természettudományos témák, illetve a tanulók számára egyre népszerűbb legyen e tantárgyak tanulása és a mérnöki, természettudományos, informatikai életpálya választása.”

Várhatóan egy nyertes lesz, támogatási kérelmet „azok a központi költségvetési szervek nyújthatnak be, amelyek a pedagógusok képzését, továbbképzését illetően legalább három éves tapasztalattal rendelkeznek, és képesek a pedagógusok képzését, továbbképzését a kevésbé fejlett régiók összes megyéiben megszervezni és a köznevelési tanulói teljesítménymérési adatok alapján pályaorientációs célú elemzések készítésére alkalmasak”.

Mire fordítható a támogatás?

1. A sikeres pályaválasztást támogató, a tanulók készségeit, képességeit, kompetenciáit felmérő, pályaválasztást orientáló és a pályaválasztási döntést segítő mérőeszközök fejlesztése, mely tartalmazza

• a pályaismeret és önismeret vizsgálatára alkalmas mérőeszközök fejlesztését;
• a pályaalkalmasság vizsgálatához fejlesztett mérőeszközök on-line elérhetővé tételét, az eredmények rögzítésére, az eredmények alapján tanulói profil elkészítésére alkalmas web-alapú szoftver fejlesztését;
• az MTMI készségek és kompetenciák egyéni, önkéntes és önkéntes anonim vizsgálatát.

2. Szakmai támogatás nyújtása a köznevelési intézményrendszer minden intézménytípusa számára a kifejlesztett mérőeszközök használatára vonatkozóan, amely magába foglalja

• műhelymunkák szervezését az intézmények vezetői számára a mérőeszközök használatáról;
• tájékoztatók szervezését az iskolai diákönkormányzatok számára a fejlesztett eszközök használatának népszerűsítése érdekében;
• a továbbfejlesztett mérőeszközök használatára, a tanulói profil elemzésére felkészítő akkreditált pedagógus-továbbképzés (30-60 órás blended learning) kifejlesztését;
• a pedagógusok tájékoztatását, mentorálását, a pályaorientációval összefüggő képzéseinek, továbbképzéseinek és önképzésének segítését, szervezését, továbbképzéseinek, nem formális képzéseinek lebonyolítását (tájékoztatók, képzések, továbbképzések lebonyolítása a kevésbé fejlett régiók minden megyéjében);

3. Szakmai együttműködések megvalósítása:

• a pályaorientáció eredményessége érdekében az MTMI területen érintett piaci szereplők bevonása a felhívás 3.4.1.1. pontjában részletezettek szerint;
• pályaorientációs célú együttműködést elősegítő fórumok kialakítása.

Természettudományos élménypedagógiai programkínálat és természettudományos élményközpontok fejlesztése (EFOP-3.3.6-17)

A felhívás célja, hogy a kevésbé fejlett régiókban kidolgozásra kerüljenek olyan természettudományos élménypedagógiai programok és az ezek megvalósítását lehetővé tevő infrastruktúra, amelyek hozzájárulnak a természettudományos tárgyak népszerűsítéséhez, az informális és nem formális tanulási lehetőségek bővítéséhez, a korszerű kísérletközpontú, élményszerű oktatás elterjesztéséhez és ezen keresztül a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítéséhez a természettudományi ismeretek oktatási színvonalának emelése érdekében.

Támogatási kérelmet önállóan vagy konzorciumvezetőként olyan civil szervezetek nyújthatnak be, melyek céljai közé bizonyíthatóan beletartozik a természettudományos ismeretterjesztés, természettudományos oktatás-képzés és amelyek a felhívás megjelenése előtti 5 évben dokumentáltan végeztek ilyen tevékenységet. Egy pályázó 100–500 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat.

Az indoklásból is idézünk: „2016. évi PISA mérés természettudományos eredményei jelentős visszaesést mutatnak az elmúlt évekhez képest, nemzetközi összehasonlításban a magyar diákok eredménye a gyengébbek közé sorolható. A felsőoktatásba kerülő diákok felkészültsége sokszor nem éri el a kívánt mértéket. A természettudományos tanári szakokra jelentkezők száma az elmúlt években jelentősen csökkent, nemzetközi összehasonlításban alacsony a természettudományos és műszaki területen diplomát szerzők aránya. Az élményközpontú, felfedeztető természettudományos képzés az ország számos iskolájában nem valósul meg, ahogy a magas színvonalú természettudományos tehetséggondozás sem érhető el a diákok jelentős része számára. Bár az iskolán kívüli, természettudományos tematikájú, informális és nem formális tanulási lehetőségek a diákok körében nagyon népszerűek, Budapest kivételével a kínálat rendkívül szegényes.”

A felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatóak önállóan, melyek mindegyikének megvalósítása kötelező:

• Természettudományos oktatási programokat megvalósító szolgáltatások kialakítása.
• A szolgáltatás biztosításához kapcsolódóan természettudományos ismeretek élményszerű átadására kidolgozott programok lebonyolítására alkalmas tér (élményközpont) kialakítása.
• Az élményközpont által tervezett természettudományos oktatási módszerek fejlesztése, kiemelten (de nem kizárólag) kutatás alapú tanítás és tanulás, élménypedagógiai módszerek alkalmazása, projektmódszer.
• A központ által alkalmazott módszerek és a központban található eszközök alkalmazását segítő ismertetők, felkészítő anyagok fejlesztése, a programok tervezésében, lebonyolításában közreműködő szakemberek, pedagógusok felkészítése.
• Élménypedagógiai programok megvalósítása, szükség szerint ahhoz kapcsolódó módszertan kidolgozása, adaptálása, saját módszertan továbbfejlesztése. A programok az alábbi foglalkoztatási formákban valósulhatnak meg: szakkör, foglalkozássorozat, természettudományos óra, kiscsoportos foglalkozás, versenyek, vetélkedők, műhely- és klubfoglalkozás, témanap, témahét, tábor.
• A NAT-hoz kapcsolódó természettudományos multimédiás tartalmak alkalmazása.
• A természettudományos ismeretek élményszerű átadásának céljával tervezett programokhoz szükséges eszközök, szoftverek alkalmazása.
• A központban kialakított élményjátékokból mobil, ízelítőként bemutatható élménycsomag tervezése, létrehozása és alkalmazása a központ népszerűsítése érdekében.
• Az élményközpontban kialakított programokhoz, játékos bemutatókhoz kapcsolódó, az iskolákban vagy otthoni környezetben is alkalmazható játékok kifejlesztése és a látogatók számára elérhetővé tétele.
• A programok lebonyolításában résztvevő oktatók, pedagógusok, szakemberek biztosítása.
• Az új módszertani programot bemutató kiadványok készítése, az élményközpont működéséhez kialakított honlap fejlesztése.
• A programokat lebonyolító oktatók, pedagógusok, szakemberek bevonásával szakmai műhelyek szervezése.
• A nevelési oktatási intézmények bevonását, figyelmének felkeltését szolgáló tevékenységek megvalósítása.
• Programok kiajánlása, csoportok szervezése.