Nem változtatott az alapkamat 1,35 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén.

Az elemzők kamattartásra számítottak, miután a júliusi kamatdöntő ülés után Matolcsy György, a jegybank elnöke bejelentette, hogy véget ért az alapkamat-csökkentési ciklus. Akkor azt is mondta, hogy az MNB a következő években hosszan tartó, laza monetáris politikára rendezkedik be.

A Monetáris Tanács a szeptemberi Inflációs jelentés alappályája mellett két alternatív forgatókönyvet azonosított, amelyek a monetáris politika jövőbeli vitelére érdemi hatást gyakorolhatnak – olvasható a Monetáris Tanács közleményében.

Az első alternatív forgatókönyv mentén a tartósan alacsony költségkörnyezet és erősödő másodkörös hatások megvalósulása a gazdasági növekedésre felfelé, míg az inflációra lefelé mutató kockázatot jelent. Az inflációs cél így az alappályánál lazább monetáris kondíciókkal érhető el.

A második alternatív forgatókönyv mentén a pénzpiaci turbulenciák többek között a kockázati prémium hirtelen, nagymértékű megemelkedését és a külső kereslet visszaesését okozzák. Ebben az alternatív pályában az előrejelzési horizonton az inflációs cél elérését az alappályánál szigorúbb monetáris politika biztosítja.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás mérsékelt maradhat. A monetáris politika horizontján a kibocsátási rés csak fokozatosan záródhat.

A szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzésének ismeretében a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartósan, a vártnál hosszabb horizonton történő fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével – olvasható az MNB honlapján.