Máris látszik a brit EU-tagságról szóló népszavazás eredményének negatív hatása az EU 2017-es költségvetésén, de az Európai Parlament dolgozik azon, hogy megfelelően kezelje az új helyzetet – mondta Jens Geier (szocialista, német; képünön) parlamenti témafelelős.
Az Európai Parlament az október 26-i plenáris ülésen szavaz az Európai Unió jövő évi költségvetéséhez fűzött álláspontjáról.
– Azt már lehet látni, hogy a Brexit a jövő évtől negatívan hat az EU költségvetésére, mivel a brit font értéke csökken. Ön hogy látja ezt?
– Az érdekes kérdés az, hogy az Európai Tanácsban a kormányfők hogyan fognak megbirkózni a helyzettel. Három elég rossz lehetőség közül kell választaniuk: az egyik, hogy több pénzt kérnek a brit kormánytól, amit nem hiszem, hogy pozitívan fogadnának. A második lehetőség, hogy arra kérik a többi tagállamot, hogy nagyobb mértékben járuljanak hozzá a költségvetéshez, ellensúlyozandó a font gyengülése miatt létrejött hiányt. Ennek a megoldásnak valószínűleg a tagországok nem örülnének. Van egy harmadik lehetőség, amit leginkább támogatnék: ma is jelentős összeg folyik be a költségvetésbe, például bírságok formájában, amelyet nem használhatunk fel, hanem azokat egy későbbi szakaszban visszajuttatjuk a tagállamoknak. Ezen bírságokat felhasználhatnánk a hiány fedezésére.
Meg voltam róla győződve, hogy a Brexit csak akkor kezdi majd befolyásolni a költségvetést, miután már körvonalazódtak a kilépés részletei. Ezzel szemben máris vannak olyan hatásai, amelyek azonnali beavatkozást igényelnek.
Egy másik fontos kérdés, hogy mi lesz a költségvetési kiigazításokkal. Ha a britek elhagyják az EU-t, el kell dönteniük, hogy a politika mely területein kívánnak együttműködni az unióval. Például, ha a kutatás területén szeretnének együtt dolgozni, akkor ahhoz, hogy mind az EU, mind az Egyesült Királyság jól járjon, a briteknek ki kellene venniük a részüket az európai kutatási politika finanszírozásából. Ha együttműködést szeretnének, akkor a költségeket is meg kell osztanunk. Természetesen nincs mód újabb kiigazításokra, amely abból a szempontból is érdekes, hogy más országok kiigazítása is függ a brit korrekciótól. Azaz ha a brit kiigazítás csökken, más országoké is csökkenhet. Érdekes lesz a Többéves Pénzügyi Keret (MFF) tárgyalása során, hogy a 2020-tól kezdődő időszakban miképp kezeljük ezt a kérdést.
– Visszatérve a 2017-es költségvetésre, az ön által javasolt 161, 8 milliárd eurós költségvetés 4,13 milliárddal több mint a bizottság által javasolt eredeti összeg és több mint az a 157, 4 milliárd euró, amelyet ön tavaly javasolt. Miért növelné ennyivel a jövő évi büdzsét?
– A tavalyi költségvetésnek két válsággal, a migráció és a gazdasági válság problémájával kellett megbirkóznia. A helyzet nem jobb, mint tavaly, és igyekszünk levonni a tanulságokat a Brexitből is. Az emberek azt várják Európától, hogy hatékony választ adjon ezekre kihívásokra. Kisebb rendelkezésre álló forrásból pedig nem tehetünk egyre többet. Meg kell mutatnunk, hogy az Európai Parlament kész többet tenni a válságos időkben.
– Az Európai Parlament álláspontja szerint az infrastruktúra fejlesztése (Connecting Europe Facility) és a kutatás (Horizon 2020) területén – a tagállamok által megnyirbált jelenlegi állapot helyett – vissza kell állítani az eredeti költségvetést. Miért fontos ez az Európai Parlamentnek?
A csökkentések célja, hogy átcsoportosítsunk összegeket az Európai Stratégiai Beruházási Alapba (EFSI), a kutatás területe ugyanakkor elengedhetetlen az innováció szempontjából. A „Connecting Europe” program pedig olyan eszköz, amely közvetlenül hoz létre infrastrukturális beruházásokat. Úgy gondoljuk, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap számára szükséges többletforrást a Többéves Pénzügyi Keret (MFF) felülvizsgálatával kell előteremteni.
– Miután a parlament elfogadja álláspontját a plenáris ülésen, három hetes egyeztetési folyamat kezdődik a tanáccsal. De ennek során nem csak a 2017-es számokról lesz szó. Hogyan kapcsolódnak a költségvetési tárgyalások a Többéves Pénzügyi Keret (MFF) felülvizsgálatához?
– A Többéves Pénzügyi Keret (MFF) módosítása segítheti az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) finanszírozását. Ugyanezt szeretnénk elérni az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés (YEI) kapcsán, mivel a program jelentős eredményeket hoz. Csökkent a fiatalok munkanélküliségi rátája jó néhány tagállamban, ezért szeretnénk 1,5 milliárddal növelni a keretet, amelyhez a Többéves Pénzügyi Keret (MRF) felülvizsgálatán keresztül vezethet az út. Kíváncsian várjuk a tanács álláspontját, hiszen e nélkül nehéz bármiről is tárgyalni.
