2018. október 5. péntek, 07:31
Erről Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke beszélt a Portfolio.hu Budapest Economic Forum 2018 című konferenciáján. Az alelnök jövőre már keresletszűkítő költségvetési politikát vár.

A világméretekben szigorodó monetáris politikák és a feltörekvő piaci turbulencia hatására megindult a kötvénypiaci átrendeződés, a feltörekvő régiókból a fejlett piacok felé áramlik a tőke. Eszközarányosan az ázsiai és a közel-keleti régiót érintette legjobban a tőkekivonás, a kelet-közép-európai régióban az április óta tartó kiáramlás ellenére az év elejétől számítva még mindig tőkebeáramlás történt – ismertette a folyamatokat a jegybank alelnöke.

Az egyes feltörekvő régiókat eltérően érintette az idei kötvénypiaci kiáramlás. A különösen erősen sújtott Törökország és Argentína válságkezelésében sok a hasonlóság az alapproblémák, és a választott megoldások kapcsán, így egyebek mellett mindkét ország jelentős külső egyensúlyhiánnyal küzd, és magas az amerikai dollárban nyilván tartott államadósságuk. Törökország esetében a belföldi intézkedésekkel kapcsolatos bizalom csökkenését lehet tapasztalni, és hiányzik a világos stratégia, Argentínában viszont a költségvetés helyzete is kritikus.

Nagy Márton elmondta: a szűkebb régióban Romániából és Szlovéniából áramlott ki a legtöbb tőke eszközarányosan. Magyarország húsz befektetési banki elemzés alapján a stabil feltörekvő országok között van. Az egyik, sérülékenységet vizsgáló elemzés szerint a régió 20 országa közül Magyarország a 15., Lengyelország közvetlen utánunk a 16. helyet foglalja el a „sérülékenységi rangsorban". Ez jelzi, hogy a közép-kelet-európai régión belül Magyarországot Lengyelországgal együtt a legstabilabbnak értékelték.

Az alelnök szerint egyelőre kiaknázatlan a magyar háztartások jelentős megtakarítás-állományában rejlő lehetőség. Kedvezően hatna Magyarországra, ha a lakosság kezében lévő jelentős, mintegy 5700-5800 milliárd forintos készpénz-állománynak csak a feléért a háztartások állampapírt vennének, ezzel szinte teljesen önfinanszírozó lehetne a magyar állam, hiszen ez esetben teljes egészében belföldi befektetők finanszíroznák.

Nagy Márton nagyon pozitívan értékelte, hogy a nettó külső adósság szintjében kiugróan javult az ország helyzete a válság előtti szinthez képest. A jövőben az MNB számára mozgásteret jelent majd, hogy más jegybankokkal ellentétben csökkent a mérlege, és annak szerkezete is javult.

Előrejelzése szerint a 2017. és 2018. évi gazdaságélénkítő fiskális politikát követően 2019-ben a csökkenő hiány következtében a költségvetési politika keresletszűkítő lehet, ami összességében anticiklikus fiskális politikát eredményez.

(Forrás: MTI)


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja