Az Európai Bizottság friss jelentésében négy magyarországi régiót – Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld – minősít „alacsony jövedelmű régióként”.

Az Európai Bizottság nyolc tagállam (Portugália, Olaszország, Spanyolország, Görögország, Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Románia) 47 régióját tanulmányozta, és besorolta azokat „csekély növekedésű régiókként” – ahol a bruttó hazai termék az uniós átlag legfeljebb 90 százaléka, azonban huzamosabb ideje semmilyen gazdasági növekedés nem tapasztalható –, illetve „alacsony jövedelmű régiókként” – ahol az egy főre jutó GDP növekszik, de továbbra is az uniós átlag 50 százaléka alatt van. (A fenti térképen az előbbieket kék, utóbbiakat piros szín jelzi).

Míg a csekély növekedésű régiók főként Dél-Európában találhatók, az alacsony jövedelműeket Lengyelországban, Magyarországon, Bulgáriában és Romániában találhatjuk meg. Ebbe a „klubba” került négy magyarországi régió: Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld.

A 47 vizsgált régióban 83 millió lakos, vagyis az EU lakosságának egyhatoda él.

A jelentés áttekinti, miként lehet a gazdasági növekedés, illetve a jólét tekintetében lemaradó régiókat uniós források segítségével támogatni. A jelentés megvizsgálja, hogy mi segíti elő és mi akadályozza e régiók versenyképességét, és azok miért nem érték még el az EU esetében elvárt szintű gazdasági növekedést és jövedelmet. Ennél is fontosabb, hogy a jelentés azonosítja a szóban forgó régiók beruházási szükségleteit –a humán tőke, az innováció, az intézmények minősége, a hozzáférhetőség javítása tekintetében –, valamint az EU kohéziós politikája révén rendelkezésre álló eszközöket, melyek segíthetik e régiókat a jövőben. Corina Crețu, a regionális politikáért felelős uniós biztos kijelentette, hogy „a kohéziós politikának a fejlesztést akadályozó minden problémára van válasza”.

További részletek az Európai Bizottság (magyar nyelvű) közleményében és az alább letölthető (angol nyelvű) részletes jelentésben.